Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-04-18 / 290. szám
18 MAGYAR SZÓ — A HÍD Nagy magyarok 2007. ÁPRILIS 18. Derkovtts Gyula Megszületett Derkovits Gyula festőművész, grafikus (Dózsa fametszet sorozat).Posztumusz Kossuth-díjas. Tóra Árpád 1886. április 14. (121 éve történt) Megszületett Tóth Árpád költő, műfordító (Esti sugárkoszorú). A Nyugat értékelése szerint Ady Endre után a második legjelentősebb költő. Ezt az értékelést ma már túlzónak tarthatjuk, és inkább jelentős, de nem meghatározó érvényű költői pályáról beszélhetünk. Ennek oka pedig költői világképének rendkívüli homogenitása, egysíkúsága. Munkásságának filozófiai hátterében Schopenhauer áll, az ember kielégíthetetlen vágyaival, a fölfokozott magányérzettel, a tétovasággal és melankóliával. Mindez 1918-ig mint korjelenség, korélmény, némiképp kordivat jelentkezik. 1919 elején a történelmi események hatására rövid időre a nietzschei életöröm váltja fel, hogy aztán haláláig tartó nagy költői korszakában saját létélménnyé dolgozza át a lemondás és fájdalom scho- penhaueri gondolatát. A világképnek megfelelően a meghatározó műfaj az elégia. A hangnem, a hangfekvés pedig a borongásé. A Nyugat emlékszámmal adózott az elhunyt Tóth Árpád emlékének. Babits Mihály így idézte meg emlékét: "Mit lehet sokat beszélni ilyen egységes, zárt és gáncstalan költőről, hacsak nem a filológia szólhatna róla sokat, föltárva művészetének részlettitkait; de hát ki törődne ma egy elvont művész titkaival? O érezte a csöndet maga körül, s küzdelem nélkül mondott le a dicsőségről, mint annyi minden másról. Verseskönyvei ritkásan jelentek meg: halk és gyengéd hangja szinte elveszni látszott az erőt és termékenységet harsonázó újabb hangok között. Ki törődött a tökéletességgel? Életében talán én voltam az első és egyetlen, aki egyszer a nyilvánosság előtt, kinyomtatott cikkben, nagy költőnek neveztem őt. Szomorú szerénységgel reagált erre: úgy érezte, nem fontos már nagy költőnek lenni. Amit csinált, magának csinálta, s kissé gúnyos önvigasztalással, a távoli szellemibb századoknak." CSAK ENNYI Félbehagyott Versek szegény, halkuló rebegése, Félbehagyott Sírás halkuló, békéit szepegése, Félbehagyott Küszködés békéit, mindegy-legyintése, Csak ennyi, lásd, Halkuló, békéit, mindegy-éltem vége. Jó itt nekem Kis, hajnali kávéház-zugban, Jó itt nekem, Hajnali, csendes mélabúban, Jó itt nekem Lassacskán, szépen végit vámom, Csak ennyi, lásd, Hajnali csendes elhalálozásom. Csak sose sírj, Nem volt az élet énhozzám kegyetlen, Csak sose sírj, Én voltam lusta, gyáva és ügyetlen, Csak sose sírj, Nem illet engem itten joggal semmi, Csak ennvi, lásd, Köszönni illedelmesen és menni. Áldott az élet, Ad kinek-kinek méltón, ahogy illik, Áldott az élet, Keze felém is illendően nyílik, Áldott az élet, Hullott kezéből rám is némi jó, Csak ennyi, lásd, Csendeske, fáradt rezignáció. Isten veled, Vigasztaljanak méltóbb, zengőbb versek, Isten veled, Vigasztaljanak zengőbb, szebb szerelmek, Isten veled, Nézd, fény ragyog a gyönyörű világon, Csak ennyi, lásd, Hogy én eltűntem és hiányzóm. 1912 Németh László (1901-1975) 1901. április 18. (106 éve történt) Gyermekkorát a fővárosban töltötte, értelmiségi szülők sarjaként, de a faluval a nyári vakációkon az apai rokonságánál hamar megismerkedett. Tanulmányait a budapesti Bölcsészkaron kezdte, de az orvosi karon végzett. 1925-ben a Nyugat novellapályázatán Horváthné meghal című novellájával első díjat nyert. 1925-ben megnősült, 1926-ban fogorvosi rendelőt nyitott, majd iskolaorvosként dolgozott. A Protestáns Szemlével és a Napkelettel munkakapcsolatot alakított ki. 1930-ban meghalt elsőszülött kislányuk. Újra kapcsolatba került - ezúttal a Babits vezette - Nyugattal. 1932-ben szakított Babitsosai, és elkezdte írni egyszemélyes Tanú című folyóiratát, amely 1937-ben jelent meg utoljára. Közben Németh részt vett a népi írók szervezkedéseiben, a Válasz megindításában, az Új Szellemi Front eseményeiben. Az antik görög példa aktualitásába vetett hit hozta össze Kerényi KáGőzön Gyula rollyal és a Sziget-körrel. Közvetlenül a háború előtt, elszigeteltségben vetette papírra utóbb sokszor felrótt Kisebbségben című írását, az íróértelmiség hígmagyarra és mélymagyarra történt felosztását. Hangadója volt az 1942- es és 1943-as szárszói konferenciáknak. A nyilas hatalom elől bujkálnia kellett, a háború után pedig a jobboldali hatalommal való együttműködés vádja ellen volt kénytelen védekezni. Hódmezővásárhelyre költözött, és gimnáziumi tanárként dolgozott. Az 1950-es években sokat fordított. Támadások érték, súlyos betegségen esett át. A kádári konszolidáció éveiben újra megjelentek művei, s megírta munkáinak utolsó sorozatát. 1885. április 19. (122 éve történt) Rákosi Szidi magán-színiiskoláját végezte el. Pályáját ugyan Nagyváradon kezdte, ismertté akkor vált, amikor Nagy Endre szerződtette kabaréjához Budapesten. Egy évad után jött a Népopera, megint a kabaré, majd 1919-ben a Király Színház tagja lett 1917-ben vette feleségül Berky' Lilit, aki a saját vállakózásukban megindított Muskátli Kabaré primadonnája volt. A házaspár gyakran lépett fel együtt. 1927-től a Belvárosi Színház, 1929-től az Új Színház tagja lett. Az operett mellett mindig vonzotta a drámai színjátszás: a Nemzeti Színház először 1935-ben szerződtette. Bár a zsidótörvények őt is leparancsolták a színpadról, 1945-ben visszatért a Nemzeti Színházhoz, amelynek élete végéig tagja maradt. Összesen 90 filmben játszott főszerepet (már a némafilm korában megjelent a vásznon.) Hlmalakításai méltán növelték népszerűségét. Hattyúdala az "Egy öreg színész emlékei" című írása volt, amely halála előtt nem sokkal, 1972. február-márciusban jelent meg a Nők Lapjában. Ismertebb filmjei Hyppolit, a lakáj (1931); Meseautó (1934). Rózsa Miklós 1907. április 18. (100 éve történt) Most Mutatták ki Budapest szétesí&váress 2090 J»~ Miettin! zenedífái, A tsggy 4ij »yertee : Rózsa Miklós, itatal, telteteóges tmemst*6, « áj ratmítatgeiseráeló egyik a*gy ígérete. Megszületett Rózsa Miklós magyar származású Oscar-díjas filmzene-szerző. Ismertebb filmzenéi: Tű a szénakazalban; Ben Húr Oscar-díj (1960); Ivanhoe; Quo Vadis?; A dzsungel könyve; A bagdadi tolvaj. THE ESSENTIAL MIKLÓS ROZSA BEN-HUR
