Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-04-18 / 290. szám

16 MAGYAR SZÓ-A HÍD Kultúra 2007. ÁPRILIS 18. A szobor építésekor azért esett Héliosz istenre a választás, mert a monda szerint Zeusz legkisebb fia, miután apja, Zeusz főisten felosztotta a világot gyermekei kö­zött, kimaradt a felosztásból. Kárpótlásul azt kérte az apjától, hogy adja neki Rodosz szigetét, amelynek neve rózsát jelent. így a rodoszi nép Hélioszhoz imádkozott. Az építkezés I. e. 302-ben kezdődött. Az építőmester, Kharész egy vasszerkeze­tet készített, amelyet agyaggal vontak be. A belső szerkezet kialakítása után a művet egy földhányással vették körbe, hogy a fé­lig kész szoborra ráhelyezhessék a bronz­ból készült fémlapokat. A szobor belsejét kövekkel tömték meg, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak. A szobrot ere­detileg 18 méteresre tervezték, de végül 36 méteresre építették meg. Magassága körül­belül akkora lehetett, mint a New York-i Sza­badságszobor. Építésének okai Kr. e. 408-ban Rodosz több birodalom fővárosa és fontos kereskedelmi pont volt. Elsősorban Kr. Ptolemaios egyiptomi ki­rállyal állt szövetségben. Kr. e. 305-ben Démétriosz, Phürégia és Lükia királya hadba vonul Egyiptom ura, Szótér ellen. A makedón birodalom nem nézte jó szemmel ezt a szövetséget, és kérte Ro­dosz polgárait, hogy álljanak az ő olda­lukra. A rodoszi elutasítást követően a makedónok Démétriosz irányítása alatt ostrom alá vették a várost, amely főleg erős falainak köszönhetően ellenállt az ostromnak. Démétriosz - látva, hogy a hagyományos módon nem járhat sikerrel - egy hatalmas gépezetet épí­tett. A szerke­zet a városok rombadöntője, vagyis a Hele- polisz elneve­zést kapta. Ez a romboló monstrum 44 méter magas volt, és kilenc fakeréken gör­dült. A feljegyzések szerint 430 ember vontatta a szerkezetet a város alá, amely­nek belsejében olyan katapultok voltak el­helyezve, amelyek óriási sziklatömböket tudtak eljuttatni a falakon túlra. Az óriási szerkezet első bevetésén teljes sikert ara­tott. A rodoszi polgárok városuk istené­hez, Hélioszhoz imádkoztak segítségért és a várfal elé eg)7 mély gödröt ástak, ame­lyet faágakkal és földdel álcáztak. Másnap reggel a katonák közelebb tolták a falhoz Helepoliszt, amelynek első kerekei meg­billentek, és a szerkezet mozdíthatatlanná vált. Ezen felül elzárta azt a nyílást, ame­lyet az előző nap sikerült a város falába üt­ni. Ezt követően Démétriosz feladta az ostromot. Városuk megmenekülését imáik meg­hallgatásának vélték és az ostromgép ma­radványaiból felépítették a kolosszust. A szobor leírása A kolosszus bronzból épült és kövekkel volt kitömve. Állítólag a város tenger felő­li bejáratánál állt, az egyik lábával az egyik parton, a másikkal a másikon. A szobor építésénél - a feljegyzésekből tudjuk -15 tonna bronzot és 9 tonna vasat használtak fel. Maga a szobor 3 Vméter magas volt, és egy 15 méteres talapzaton állt. Kr. e. 225-ben erős földrengés rázta meg Rodoszt, a szobor egyik lába össze­tört, és ennek a következtében maga a szo­bor összedőlt. Rodosz lakosai újra akarták építeni, sőt III. Ptolemaios király anyagi segítséget ajánlott fel, de a városban levő orákulum ezt megtiltotta. 653-ban, ami­kor az arabok meghódították Rodosz szi­getét, a kolosszus megmaradt részeit elad­ták egy szíriai zsidónak, aki a monda sze­rint 900 tevén szállította el. Rodoszi Kolosszus KOLOSSZUS A Rodoszi Kolosszus Héliosz isten óriási méretű, szobra volt, Rodosz városában. A világ hét csodája közül hatodikként tartották számon. Loam kirtflynő titokzatos tüze BARÁTUNK UMBERTO ECO Könyvfesztivál beliilnézetböl Van a magyar kultúra történetében egy dátum. 1795. Ekkor alapították meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületét. Nem tudunk arról, hogy a könyvnek, a papírra vetett emberi gondolatnak van-e a világon még egy ilyen régi fészke. Lenyűgöző dátum! Az egye­sület szervezte a hétfőn bezárult XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált is, melyet annak idején, tizenöt éve megalapított és évente meg­teremt. Zentai Péter Lászlóval, az egyesület rendszerváltoztatás óta tevékenykedő, kiváló szervező igazgatójával beszélgettünk.- Eg)7 szál piros rózsával köszöntötték a fesztiválra érkező valamennyi hölgyet. Könyv és rózsa? Hogy került egymás mellé ez a két szép jelkép?- Régi katalán szokást elevenítettünk fel, s 1985 óta könyv és virág kölcsönös ajándékozásával emlékezünk a Könyv és a Szerzői Jog Világnapjára. Az UNESCO és az International Publishers Association kezdeményezését elfogadva hazánk is hi­vatalosan megemlékezik a könyv ünnepé­ről április 23-án, Shkespeare és Cervantes halálának évfordulóján. Azóta e szép kata­lán szokás indítja útjára a magyar könyv­kiadás legnagyobb nemzetközi rendezvé­nyét.- Hogyan lett Peter Weidhaus, a világ legrangosabb könyvfesztiváljának igazga­tója a tanácsadójuk?- Barth Istvánnal, az egyesület elnöké­vel felkerestük őt, mit szólna egy buda­pesti könyvfesztiválhoz, s miután nyug­díjba megy, elvállalná-e a fesztivál taná­csadói tisztét? Mindkét kérdére egyetér­tőén válaszolt, csupán azt kérte: Budapes­ten ne kis Frankfurtot teremtsünk, hanem valami mást, amely egyben egyben híd is a kultúrák között A világelső frankfurti könyvvásár igazgatója és felvirágoztatója most miránk fordítja figyelmét. Nagyon jől jártunk vele..- Miért Kanada volt a díszvendég or­szág?- Idén először volt a vendégünk tenge­Fizessen elő a Magyar Szóra! Töltse ki szelvényünket MOST, és postázza a szelvényen megadott postacímre! Magyar Szó - A Híd megrendelőlap □ egy évre □ fél évre □ negyedévre □ money orderen □ csekken Magyar Szó - A Híd számára Előfizetés Első osztály USA Külföld Egy évre $120 $40 $45 Fél évre $60 $20 $26 Negyedévre $13 $20 Cím: Ki*gii*r Szó - A Híd 26 Broadway, Suite 748, New York, NY 10004 - 1740 Név:. Cím: .Tel. Város: ...........................................Állam: ír. szám : ren túli állam. A látogatók kézbe vehetik negyven kanadai szerző műveit, amelyek az elmúlt években magyarul is megjelen­tek nálunk. A könyvfesztivál otthont adott ötven kiváló, egykori 56-os mene­kült kanadai magyart bemutató kiállítás­nak, akik az üzleti életben, a kultúrában, a tudományban öregbítették régi és új ha­zájuk hímevét, Kanada volt ugyanis az az ország, amely több mint 200 ezer emigrá­cióba kényszerült magyar közül a legtöb­bet, 40 ezret fogadott be forradalom leveré­se után.- Miért Umberto Eco lett a fesztivál Budapest-nagydíjas díszvendége?- Az Európa Kiadó az elmúlt évtizedek­ben Eco minden mű­vét megjelentette ma­gyarul, a világhírű olasz írónak, aki az olasz tudomány ki­magasló alkotója is, tehát Magyarorszá­gon nagy olvasótábo­ra van. Budapesti lá­togatása alkalmával az Európa három kö­tetét is közreadta: nagysikerű két essszé- kötetét, a Hat séta a fikció körül-t és az Öt írás az erkölcsről címűt. A könyvfesztivá­lon volt a premierje az író új regényének, a Loana királynő titokzatos tüzé-nek is.- Az egyesület és ön a Medgyessy kor­mány alatt bátor, s eredményes küzdel­met vívott a könyvkiadás magas adója el­len, Igaz, hogy ebben ön mellett állt Um­berto Eco is.- Igaz! A magyar könyvesek Ecoban nem csupán a világhírű írót tisztelhetik, hanem a" Ne adóztassátok meg az olvasást!" nemzetközi mozgalom elindítóját is. Az ő kiállása, érvei sokat segítettek nekünk abban, hogy a Magyarországon korábban 12 százalékos adóval megterhelt könyv­kiadás az Európai Unió átlagára 5 százalékra mér­séklődött.- Elsősorban miért küz­denek önök, amint látjuk erős külföldi harcostár­sakkal együtt?- A kultúra egyik fun- damemtumáért, a könyvolvasásért. Ne feledje, a mostani fesztiválon 20 ezren vet­tek részt. ED. Ne feledje: a hirdetés befektetés. Fektessen be üzletébe! 1-877- A MAGYAR

Next

/
Thumbnails
Contents