Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-04-11 / 289. szám
2007. ÁPRILIS 11. Évforduló MAGYAR SZÓ-A HÍD 19 60 éves a Gellérthegyi emlékmű 1947. április 4. (60 éve avatták fel) Hatvan éve, 1947. április 4-én avatták fel a Gellérthegyi Emlékművet, közismert nevén a Szabadság szobrot, Kisfa- ludi Strobl Zsig- mond alkotását. A majd 40 méter magas műalkotás fő alakja a 29 méter magas alapzaton álló, pálmaágat tartó, 14 méter magas nőalak. Az eredetileg Fel- szabadulási Emlékműként 1947- ben felállított szoborcsoportban a női főalak előtt eg)7 6 méter magas, bronzból készült, géppisztolyt^, zászlót tartó szovjet katona, bal oldaszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép" emelte, s rajta feltüntették az elesett szovjet katonák nevét. A szovjet katonákat a rendszerváltást követően, 1992. januárjában elszállították és a budatétényi Szoborparkban állították fel, a Zsamokölő és a Fáklyavivő ma is a helyén található. A további "egyszerűsítés" jegyében 1993 őszén az eredeti domborműveket is levésték a főalak talapzatépítményéről, ahová a "Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért" felirat Ián fáklyát vivő, jobb oldalán sárkányölő bronz férfialak állt. A szoborcsoport mögött egy 3 méter magas kőkatona állt, amely elpusztult ugyan az 1956-os forradalomban, de később újrafaragták. Az emlékművet eredeti felirata szerint "A felSzáznegyven évvel ezelőtt, 1867. március 30-án került az észak-amerikai Alaszka az Aleut-szigetlánccal együtt a cári Oroszországtól az Egyesült Államokhoz, mégpedig közönséges adás-vételi alapon: Oroszország kiszorult az amerikai kontinensről. A sarkvidéki Alaszkát, ezt a másfélmillió négyzetkilométer kiterjedésű félszigetet Vitus Bering orosz tengerészkapitány fedezte fel a 18. század közepén, a krónikák szerint 1741- ben. Az Orosz- Amerikára keresztelt terület közvetlenül az orosz cár szuverenitása alá került. Az eredetileg dán nemzetiségű Vitus Bering vezetésével az oroszok már 1725- ben befejezték az amerikai partvidék első általános feltérképezését. Alaszkával egy időben felfedezték azt a keskeny tenger- szorost is, amely elválasztja Ázsiát Amerikától. Tény, hogy az 1741 óta Oroszországhoz tartozó amerikai területre a terjeszkedő Egyesült Államok folyamatosan igényt formált és Alaszka az Oroszország számára előnytelenül végződött krimi háború alatt is csak angol zsörtölődés ellenében maradhatott orosz tulajdonban. Az amerikai kormány már 1859-ben ajánlatot tett Alaszka megvételére, az orosz kormány azonban akkor még elutasítóan válaszolt. Az 1861-65-ös amerikai került. A szoborral kapcsolatban elterjedt hiedelem, hogy azt a szobrász, Kisfaludy Stróbl Zsigmond eredetileg a repülőgépbalesetben 1942-ben meghalt Horthy István kormányzó-helyettes emlékműve számára kezdte el, majd a világháború bepolgárháború befejezése után Oroszország számára végkép tarthatatlanná vált amerikai jelenléte. Áz amerikai kormány 1867-ben megismételte vételi ajánlatát, az orosz kormány ekkor már beleegyezően válaszolt. A szerződést 1867. március 30- án Washingtonban Seward amerikai államtitkár (külügyminiszter) és Stoeckl orosz követ írta alá. Az USA a területért 7 millió 200 ezer (akkori) dollár vételárat fizetett, lehetővé tette ugyanakkor, hogy az orosz lakosság három éven belül visszatérhessen eredeti hazájába. A vételárat a szerződés ratifikálásától számítva tíz hónapon belül kellett kifizetni. A cári kormány a terület tulajdonának átruházásával egyidejűleg a hozzá fűződő minden jogot átengedett az amerikai kormánynak: Alaszka az USA főhatósága és igazgatása alá került. A mostoha éghajlatú Alaszka akkorinyekhez alkalmazkodva szovjet hősi emlékműnek formázta át. Ez azonban tévhit, amelyet számos alkalommal tisztáztak, ennek ellenére újra és újra felbukkan. A Kisfaludy által tervezett Horthv-emlék- mű egészen más konstrukció lett volna, s a Petőfi (akkor Horthy) híd budai hídfőjénél állt volna, de a második világháború alakulása miatt soha nem készült el. Annyi azonban igaz, hog)7 a politikai változások között ügyesen manőverező művész a Szabadság szoborhoz átemelt eg)7 régebbi alkotásából: a győzelmet szimbolizáló baloldali mellékalak azonos egy 1928-as nyíregyházi huszáremlékművel - igaz az atléta ott a bolsevizmus sárkányán ban nem tűnt az "ígéret földjének". Domborzati különlegességként említhető, hogy Alaszkában van Eszak-Amerika legmagasabb hegycsúcsa, a Mount McKinley 6183 méter. Egyetértés van abban, hogy politikai értelemben több mint öt évszázaddal ezelőtt alakultak ki a politikai kölcsönhatások az amerikai és az eurá- zsiai kontinens között. Néprajzilag "mélyebbek a gyökerek". D'Arcy McNickle They Came Here First (Ok jöttek ide először) című, New Yorkban 1949-ben megjelent könyvéből kitűnik, hogy Kolumbusz érkezésekor az indiánok már benépesítették az egész amerikai szárazföldet, Alaszkától a Hom-fo- kig. Bizonyítékok vannak arra, hogy az indiánok fő vándorlási útvonala Ázsiából a későbbi Bering-szoroson át ("földhíd") vezetett Amerikába, még az utolsó jégkorszak idején. Mivel a tengerszint abban az időben (mintegy 25 000 évvel ezelőtt) 75 méterrel alacsonyabb volt, mint napjainkban, akár száraz lábbal is átkelhettek Szibériából Alaszkába. Ami a 20. századot illeti, Alaszka egy 1912-ben hozott törvény alapján az amerikai szövetségi kormány által kezelt területnek minősült, szűk keretű autonómiával. Ez nem zárta ki időszakos konfliktusait déli szomszédjával, Kanadával, amely szemet vetett az Alaszka délkeleti vidékein feltárt aranylelőhelyekre és határvitákat provokált. A viszályt végül választott bíróság simította el. fejezése után a megváltozott körűimé140 ÉVE KELT EL ALASZKA 1867. március 30. (140 éve történt) győzedelmeskedett. A Gellérthegyi emlékmű elkészítésére Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke személyesen választotta ki Kisfaludyt. A szobor, amelynek modellje Thuránszky Gaál Erzsébet volt, a szovjetek kívánságára bravúros gyorsasággal készült el a "felszabadulás" ünnepére, a költségeket természetesen Magyarország állta. A szobrot 1992-ben, a szovjet csapatok kivonulásának ünnepén néhány napra lepelbe bujtatták, a Szabadság Lelkének Szobra Projektben a fehér lepelbe burkolt alak a kommunizmus eltűnő kísérteiét jelképezte. Röviden 1749. .ÁPRILIS 8. (258 ÉVE TÖRTÉNT) .Megszületett Gáti István szakíró, tanár, az első magyar gyors írási rendszer kidolgozója. 1872. ÁPRILIS 9. (135 ÉVE TÖRTÉNT) S.R. Percv szabadalmaztatta a szárított tejet. 1876. ÁPRILIS 10. (131 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Alexander Turney Stewart, az első amerikai nagyáruház létrehozója. Az egyházi pályára szánt Stewart 17 évesen vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol korábbi tanulmányainak köszönhetően ókori történelmet tanított egy magániskolában. Néhányszor hazalátogatott Írországba, ahonnan csipkével és rövidáruval megrakodva tért vissza, majd hamarosan rájött, hogy7 ez sokkal jobb üzlet, mint a tanítás. 1923-bán nyitott egy kis boltot a Broadway-n, amely főként azért tett szert gyorsan nagy hírnévre, mert Stewart módfelett figyelmes volt vevőivel. Alapelve volt, hogy minden vásárlót meg kell tartani, alkalmazottaival viszont rendkívül keményen bánt. Egyre több boltot nyitott, üzleteit újszerűén osztályokra bontotta, vevőcsalogatásra kitalálta a kirakatokat, majd 1848-ra felépíttette a legelső nagyáruházát. New York leggazdagabb embereként 1869-ben elkezdte megépíteni Long Islanden a munkások paradicsomának szánt Garden City-t. Stewart 73 éves korában halt meg, holttestét 1878-ban ellopták, özvegye csak 25 ezer dollárért kaphatta vissza térje földi maradványait. 1873. ÁPRILIS 8. (134 ÉVE TÖRTÉNT) .Alfred Paraf szabadalmaztatta a margarin receptjét. 1795. Április 7. (212 éve történt) A francia nemzeti konvent döntése értelmében elfogadták a hosszmérték alapegységének a métert. 1 méternek nevezték el azt a hosszúságot, amely a párizsi csillagvizsgálón áthaladó hosszúsági kör (meridián) hosszának negyvenmilliomod része.
