Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-03-21 / 287. szám
30 MAGYAR SZÓ-A HÍD Hagyományok 2007. MÁRCIUS 21. A húsvéti bárány Naevböit és húsvét Hamvazószerdától Április 9-ig A húsvéti jelképek sorában különböző állatokat találunk. Legősibb a húsvéti bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak húsvéti bárányt keserű salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésüknek és elsőszülöttjeik váltsága emlékezetére. Az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának. Az a nagy múltú rituális szerep, amit a húsvéti bárány egykor betöltött, mára kevéssé közismert. Hazánkban már nem sok családban fogyasztanak bárányhúsból készült ételt hús- vétkor, míg például a húsvéti sonka szinte elmaradhatatlan. Valaha a bárány is a jobbágyok húsvéti szolgáltatásai közé tartozott. Egykori szerepére utal, hogy a XIX. század vidéki konyháiban bárány formájú cserép sütőformák is akadtak. A piros tojás A leggyakrabban használt szín a piros, ebből ered másik elterjedt neve a piros tojás. A mágikus piros a vér és a tűz színe. A megújulás, szerelem, tavasz, öröm, szabadság, kicsírázó élet, Jézus kiontott vére következté ben a feltámadás és az örökélet t jelképe. A piros szín szeren csét hoz és óv betegségtől, tűztök Varázsereje miatt akkor is használják a nevet, amikor a piros szín teljesen hiányzik. A díszítés legősibb módja a karcolás. Népiesen vakart vagy kotort tojásnak nevezik. A növényi anyagban megfestett tojásra éles szerszámmal, - kés, üvegdarab - karcolják a varázs jeleket. Fizikai erőt kíván, férfiak használják főleg. Hagyományos, általánosan elterjedt az írott tojás. Irókával meleg viasszal írják a mintát a szobahőmérsékletű tojásra és utána mártják a festéklébe. Ma is kedvelt a hagymahéjból főzött oldat. Szintén régi eljárás a metszés. A viasszal megírt tojást ecetben vagy savanyú- káposztalében áztatják órákig, ami a megírt terület kivételével elmarja a tojáshéj felét. Szép hatású a barna tojás használata. Magyar jellegzetesség a patkóit vagy vasalt hímestojás. Apró fém tárgyakat, patkókat szegeznek a tojáshéjra. Kizárólag férfiak, főként mester kovácsok készítik. A hímes tojás hagyománya olyan ősi múltból érkezik hozzánk, olyan mélyen bennünk van, hogy ezer év alatt sem az idő, sem új szokások, sem idegen befolyás és elnyomás nem tudta a magyar nép életéből, leikéből kitörölni. A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép, melyet a templomban is megszenteltetnek. A mi éghajlati viszonyaink között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olaj ágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaink közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon. A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megőrzik, például valamelyik kép háta mögé beszúrva. Eresz alá tűzve villámcsapástól őrizte a házat, egyébként különböző betegségek alkalmával is használták, gyógyító erőt tulajdonítva neki. A húsvéti tojással összefüggő ünnepi szerencsejáték a sokféleképpen emlegetett tojásütés (koccintás, kókányolás, stb.) A szokás egész Európában ismeretes. Lényege: a fiúgyermekek a locsolkodásért, vagy keresztszüleiktől kapott tojásokat párosával összeütik. Akié összetörik az a vesztes és köteles átadni annak, akié épen maradt. A zsidó húsvét Márpedig a zsidó húsvétot, a pésza- chot Niszán hónapban tartották, amikor Jeruzsálembe zarándokoltak a vallásos emberek. E zarándoklatot használta ki többször is Jézus, amikor tanításait kifejtette, és alighanem elítélése sem véletlenül esett a pészachhoz közeli időpontra. A pészach Niszán hó- * napban, vagyis tavasz elején volt alighanem, a vallásos évkezdetet jelölte a közel-keleti népnél. A zsidó húsvét bárányáldozathoz kapcsolódott, de eredete aratóünnep volt. A Közel-Keleten már március végén - áprilisban lehet aratni, az aratás végét pedig hét héttel később a pünkösdi ünnep őrzi, amelyet a keresztények szintén zsidó hagyományokra alapozva vettek át. A pészach jelenleg az Egyiptomból való kivonulás emléknapja. Eredetileg a Kr. e. 9. században az aratás ünnepe volt, és valószínűleg kánaáni hatásra alakult ki. A bárányáldozatot kovásztalan kenyérrel (macesszel, illetve pász- kával) ették. Pogány elemek az ünnepi körben így tehát maga a zsidó pészach, és így áttételesen a keresztény húsvét is termékenységi ünnepekhez kapcsolódott, még inkább így van ez a keresztény Európában, ahol a zsidó-keresztény hagyományok minden bizonnyal szintén ősi pogány rítusokkal keverednek. E pogány rítusokat igen nehéz pontosan azonosítani, hiszen időnként - sajnos, nem is olyan ritkán - a kereszténység tűzzel-vas- sal irtotta a tőle eltérő hagyományokat, vagy pedig magába olvasztotta a pogány tradíciókat és azokat keresztény köntösbe öltöztette. (Erre a legjobb példa Magyarország, mint Szűz Mária országa, amiről köztudott, hogy a pogány Boldogasszony-kultuszra vezethető vissza. A Boldogasszonyt azonban a keresztény térítőknek évszázados munkával sikerült azonosítaniuk, azonosíttatniuk Szűz Máriával, Jézus szülőanyjával.) (folytatjuk) 18. Sándor. "Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget". Az igazán meleghozó nap. 19. József. Sok helyen ekkor hajtják ki először a marhákat a legelőre és ekkor engedik ki a méheket is. Ezen a napon ültetik a fokhagymát, a krumplit, a kaprot. 21. Benedek. A tavasz első napja, a napéjegyenlőség ideje. Tárkonyos bárány leves Elkészítés: Hozzávalók 4 személyre: Az Ixí cm-es kockára vágott bárányoomlxjt, 25 dkg báránycomb, zöldséget, sárgarépát, íehérpaprikát, valamint a 1 kisebb vöröshagyma. zöldborsót lassú tűzön világos ragulevesnek 20 dkg vegyes zöldség megfőzzük, közben fűszerezzük. Eperlevél tesz(sárgarépa, zöldség, tát teszünk bele. A kész levesbe végül lassú kezöldborsó), verés mellett beieöntjük a tejszínt, forrón tálal1 kisebb fehér paprika, juk, citromkarikát teszünk rá. (A leves borjú 1 dl tejszín, húsból és fiatal birkahúsból is elkészíthető.) 1 citromkarika, só, bors, morzsolt tárkony Gergely naptár Sorozat Nem így történt: a Gergely-féle naptárreform elfogadása évszázadokig tartott Európában. Ez a sajátos körülmény arra utal, hogy a falióra vagy a karóra és a sokkal ősibb naptár nem egyenrangú időmérő eszközök az emberi gondolkodásban. Az utóbbit már emberréválásunk hajnalán megalkották, és sohasem tűnt olyan korszerű, közmegegyezésen alapuló eszköznek, mint a nap önkényes huszonnégy részre osztásával létrehozott óra. A naptár a természet rendjével, a mindenséggel, az égiekkel való kapcsolatot jelentette, ezért az emberek tudatában szent jelleget nyert. Amikor e mindennapos munkaeszközünket napról napra magától értetődően használjuk, nem gondolunk arra, hogy az emberiség évezredeken keresztül mennyit bajlódott az év hosszának megállapításával, és egyenlő részekre való osztásával. Kis közösségek saját céljaikra, a mezőgazdasági műveletek beosztására úgy-ahogy megállapították az év hosszát, s a Hold fázisváltozásai alapján periódusokra, hónapokra bontották, de aligha tudatosodott bennük, hogy az év hossza megbízhatóan egyforma, és hogy két újhold vagy holdtölte között mindig ugyanannyi idő telik el. Hiszen nem tapasztaltak merev szabályszerűséget a napsütéses és a borús-esős napok váltakozásában sem, márpedig a két jelenséget egymáshoz közel állónak tartották. (folytatjuk)
