Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-03-21 / 287. szám
2007. MÁRCIUS 21. Magyar Közösség MAGYAR SZÓ —A HÍD 23 A magyar zene hete New Yorkban Papp László 2007. január 26-tól február 2-ig rendezte meg a New York-i Julliard Zeneiskola hat hangversenyből álló zenei programját: FOCUS - THE MAGYAR LEGACY, Hungarian Music After Bartók címmel. A kitűnő akusztikával megépített modem, kétezer főt befogadó Peter Jay Sharp termet megtöltő, főleg fiatalokból álló hallgatóság estéről estére lelkes fogadtatásban részesítette a New Julliard Ensemble szintén fiatalokból verbuvált zenekarát. Az előadások nagyrészét a sorozatot rendező Joel Sachs karnagy vezényelte, kivéve az utolsó előadást, amely levezetésére a francia Diego Masson Európából érkezett. Joel Sachs figyelmét a korabeli zene iránti érdeklődés mellett az is Magyarország felé irányította, hogy anyai nagyszülei onnan származtak. Magyar zenei ismereteinek bővítése érdekében még arra is vállalkozott, hogy (némileg) megtanuljon magyarul. "E nyelv magánhangzóinak tizenhét esete van, azonkívül mindegyiknek még három változata is. Emellett még az orosz is könnyűnek tűnik" - írja a program bevezetőjében. "Magyarország : fantasztikus sütemények, utánozhatatlan cigányzenészek, a most ünnepelt anti-kommunista forradalom és egy lehetetlen nyelv hazája! A zenészek mind jól ismerik Liszt, Bartók, Kodály, Dohnányi, Szigeti, Reiner nevét, valamint Sándor Györgyét és Széli Györgyét is. Zeneértők ezenkívül a másik két Györgyöt is számon tartják - Kurtágot és Ligetit" - folytatja ismertetését Joel Sachs. A programsorozatot éppen ennek a két Györgynek dedikálta. Megemlékezni kívánt a tavaly elhunyt Ligetiről és felkö- szönteni a nyolcvanadik évét nemrég ünneplő Kurtágot. A magyar művészet hosszú és elismert múltra tekinthet vissza. "Budapest zenei élete már a huszadik század elején erőteljes ellentétet képviselt Bécs áporodottsá- gával szemben" - véli Sachs. Még a szovjet befolyás idején is lehetőség nyílt arra, hogy a modem zeneszerzők a "tiltott" helyett a"tűrt" kategóriában működhessenek. így az idősebb zeneszerzők mellett, mint Mihály András, vagy Szervánszky Endre, a fiatalabbak is érvényesülni tudtak. Jeney Zoltán, Sáry László, Vidovszky László, Eötvös Péter és Dukay Barna megalapíthatták a Budapest Új Zenei Stúdiót, amely keretében változatos stílusban sok új zenemű született. Igaz, hogy ezek csak a beavatott kisebbséghez jutottak el, a nagyközönség számára többnyire ismeretlenek maradtak. Csak a nyolcvanas években nyílt lehetőség arra, hogy a magyar avant-garde zene ismertté váljon külföldön. A londoni kiadó, Boosley and Hawkes lett az "Editio Musica Budapest" nyugati közvetítője. Agócs Kati, egy magyar származású kanadai zeneszerző, aki Fullbright ösztöndíjas volt Magyarországon, segített az amerikaiak figyelmét felhívni a magyarokra. A vele való együttműködés eredményeként született meg a mostani hangversenysorozat. Hat alkalommal 21 zeneszerző alkotásai kerültek előadásra. Érdemes idézni az egész névsort: Bánkövi Gyula, Csapó Gyula, Dargay Marcell, Dinyés Dániel, Dukay Barnabás, Durkó Zsolt, Horváth Balázs, Jeney Zoltán, Kurtág György, Ligeti György, Márta István, Eötvös Péter, Pintér Gyula, Sári József, Serei Zsolt, Sugár Miklós, Szervánszky Endre, Szöllősy András, Tihanyi László,Varga Judit, és Vidovszky László. A felsoroltak egy-egy művel szerepeltek, kivéve Kurtágot és Ligetit. Tőlük minden alkalommal hallhattunk szerzeményeket. A szerzők közül Szervánszky (1911) a legidősebb, és Dinyés Dániel (1980) a legfiatalabb. Mind Magyarországon tanultak és fejlődtek. Érdekes, hogy alig van női zeneszerző köztük és aránylag kevés a nagyzenekari mű, mert arra a magyar fiataloknak alig volt lehetősége. Egyik jellemző érdekesség volt az ütőhangszerek kiemelkedő szerepe a kompozíciókban. Kurtág nemcsak számos ritkábban használt ütőhangszert alkalmazott a STELE-ben, de a zongorista a zongora belső húrjait ütővel és kézzel is pengette, majdnem úgy mint egy cimbalmot. Ennek az előadására állt össze a legnagyobb zenekar. 12 nagybőgő, 8 üstdob, hárfák, cimbalom, csemballo, zongora, stb. egészítette ki a szokásos nagyzenekari együttest. (Gondoljunk Bartók:'Zene húros, ütős hangszerekre és ce- lesztára' példájára) Ligeti a HEGEDŰ- VERSENYBEN időnként még a szólista hege- lűjét is mint ütőhangszert kezelte. Ezt a darabot eredetileg Sashko Gawriloff számára szerezte még a 90-es évek elején. Ez volt egyike azoknak a zeneszámoknak, amelyben magyar népzenei elemek csillantak fel. A fantasztikus erejű kadenza Gawriloff alkotása. Méltó befejezése volt ez mű a hallatlanul sikeres sorozatnak, mintegy a néhány hónapja meghalt mesterre emlékezve. Több más számnál is fel lehetett fedezni Bartók, valamint Schönberg (12-tone) és Mahler hatását. Aligha lehetne ennél a nagyhatású bemutatónál jobban szolgálni a magy’ar kultúra ügyét Amerikában. Tanulságos példa lehetne ez a szereptévesztésben levő New York-i Magyar Kulturális Központ számára! (Az estre először a Nyugati Hírlevél -Bika Julianna, New Orleans - januári száma hívta fel a figyelmet) A MAGYAR LEGACY valóban a modem magyar zenei hagyományok legjobbjait mutatta be az amerikai közönségnek. Ha már a magyar zene itteni ismertetéséről beszélünk, hadd említsem meg a magyar származású (magyar apa, francia anya) Gregory Merd fiatal amerikai zeneszerző sikeres szereplését január 31-én a Carnegie Hall "Weill Recital" termében. Merd hét kompozícióját az Open Gate nevű csoport tagjai adták elő. Fulbright-ösztöndíjak Sajtótájékoztató MUNKÁBAN AZ 56-OS EMLÉKMÚB1ZOTTSÁG Márc. 20. A 2008/2009-es tanévben is lehet Fulbright-ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban továbbtanulni, oktatni és kutatni; a pályázatokat május 15-ig várja a programot meghirdető grémium - közölte a Fulbright Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság. Fulbright ösztöndíjra azok a magyar állampolgárok pályázhatnak, akik felsőfokú végzettséggel, valamint megfelelő szintű angol nyelvtudással rendelkeznek és az Amerikai Egyesült Államokban szeretnének továbbtanulni, oktatni vagy kutatni. Pályázni bármely tudományterületen és művészeti ágban lehet - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. A bizottság a Fulbright Programról és a pályázati feltételekről Budapesten, Debrecenben, Nyíregyházán, Miskolcon, Szegeden, Pécsett, Győrött, Kaposváron, Gödöllőn és Vácott rövid tájékoztató előadásokat is tartott és tart március végéig. A pályázatokat 2007. május 15-ig angol nyelven várja a bizottság. A program J. William Fulbright amerikai szenátorról kapta nevét, aki 1946-ban terjesztette a Kongresszus elé az Amerikai Egyesült Államok és más országok közötti oktatási csereprogram tervezetét. Ma már több mint 140 ország állampolgárai vesznek részt a csereprogramban. A Fulbright ösztöndíj program kétoldalú államközi egyezmények alapján működik; Magyarország 1978-ban kapcsolódott hozzá, s azóta több mint 750 magyar állampolgár nyert el Fulbright-ösztöndíjat. További információkat az érdeklődők a www.fulbright.hu címen találhatnak. A Carnegie Hallban tartott sikeres októberi emlékünnepély szervező bizottsága 2006 végén egy EMLÉKMŰ Bizottsággá alakult át, hogy megvalósítsa a New York környéki magyarok régi vágyát, egy magyar szabadságharcos emlékmű felállítását a városban. Az alakuló gyűlésen 28-en vettek részt, és Papp Lászlót választották meg elnöknek. A szervezés megkezdése január 29-én indult el, amikor a bizottság a 82-es utcai Református Templomban ülésezett, és kiegészült még további 12 taggal. A megválasztott vezetőség tagjai lettek: ALELNÖKÖK - Bollok Barbara, Bollok Ferenc, Péterman István, Dr. Somogyi Balázs és Szarvasy Mihály. PÉNZÍÁRNOK - Murray Sándor, ELLENŐRÖK - Drótos Árpád és Fischer Viktor, JEGYZŐ - Salamon László, TITKÁR - Szatai Enikő.Dr. Lakatos István és Lovas György, az előző bizottság társelnökei, mint tiszteletbeli elnökök továbbra is támogatják a munkát. A bizottság megelégedéssel vette tudomásul a pénztárnok jelentését, hogy az ünnepély bevételéből és adományaiból a költségek kifizetése után elegendő összeg maradt fenn az emlékmű tervezésének megindításához. így el lehet kezdeni az emlékmű megvalósításának munkáját. Szarvasy Mihály beszámolt az emlékalbum elkészítésének munkájáról. Ez tartalmazni fogja a forradalom emlékeit, képeit és a New York környéki magyarság áldozatos tevékenységének dokumentumait, valamint a Carnegie Hall ünnepélyének programját, adakozóinak névsorát, képes beszámolóját. A díszes albumot minden adakozó megkapja, és további példányai megrendelhetők lesznek a bizottságnál, amelynek hivatalos címe továbbra is: Committee for the Memorial of the Hungarian Revolution, c/o Hungarian House, 213 East 82nd Street, New York NY 10028 Telefon: 212-472-1956.
