Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-08-18 / 265. szám

2006. AUGUSZTUS 18. Évforduló MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 JÁNOS ZSIGMOND 1570. AUGUSZTUS 16. (436 ÉVE TÖRTÉNT) n. Miksa császár és János Zsigmond KIRÁLY MEGKÖTÖTTE A SPEYERI EGYEZ­MÉNYT, AMELYBEN JÁNOS ZSIGMOND LE­MONDOTT A KIRÁLYI CÍMRŐL, ÉS FEJEDE­LEMKÉNT URALKODOTT ERDÉLY ÉS A Partium fölött. János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven Magyarország választott ki­rálya I. (Szapolyai) János magyar király és Izabella lengyel hercegnő egyetlen gyermeke volt. Két hónapos korában - apja végakaratának megfelelően -, 1540. szeptember 13-án a Rákos mezején vá­lasztották királlyá, Fráter Györgyöt és Petrovics Pétert jelölték gyámjául. 1541. augusztus 29-én, a II. Szulejmán szul­tánnak való bemutatásakor foglalták el csellel a törökök a budai várat. Ezután anyjával, Izabella királynéval és gyámja­ival Lippára kellett mennie, majd az er­délyiek meghívására Dévára, onnan pe­dig Gyulafehérvárra költözött. 1551-től 1556-ig Lengyelországban élt. 1556. szeptemberében hívta haza az erdélyi országgyűlés, hogy vegye át az uralko­dást. Tényleges a kormányzást csak anyja halála után, 1559. szeptember 15- én vehette át. Uralkodása alatt I. Ferdi- nánddal folytatott állandó küzdelmet a kelet-magyarországi és tiszántúli me­gyék birtoklásáért. 1566-ban II. Szu­lejmán szultán megelégelte a bécsi ud­var terjeszkedését Erdély rovására, így hatalmas sereggel indult Magyarország ellen. János Zsigmondot biztosította tel­jes támogatásáról és védelméről, vala­mint évi 10 000 forint adó fejében meg­Robert de Niro 1943. AUGUSZTUS 17. (63 ÉVE TÖRTÉNT) erősítette fejedelemségében. Az 1568. évi drinápolyi béke is szavatolta Erdély területi épségét és a szabad fejedelemvá­lasztást. 1570-ben a speyeri egyezmény­ben János Zsigmond lemondott a királyi címről I. Miksa javára, így fejedelem­ként uralkodhatott Erdély és a Partium fölött. Uralkodása utolsó évében a tordai országgyűlés kimondta - Európában el­sőként - a bevett vallások szabad gyakor­lását. 1567-től már sokat betegeskedett, így nem volt teljesen váratlan 1571-ben bekövetkezett halála. Vele halt ki a Szapolyai-ház. Anyja mellé temették a gyulafehérvári székesegyházban. & New Yorkban megszületett Robert De Niro amerikai színész (Taxisofőr, Csak egy kis pánik). Szülei New York-i művészek: édes­anyja, Virginia Admiral festőként, édes­apja Robert költőként, szobrászként és festőként szerzett hírnevet. Gyermek­éveit, a ma már csak maradványaiban fellelhető kis Itáliában, a város olaszok lakta negyedében töltötte, ahol társai "Bobby Milk"-nek, tejfelesszájúnak gú­nyolták. Talán ezért is lett csendes, visz- szahúzódó gyerek, akinek legfőbb szóra­kozása a képregény olvasás. Félénk ter­mészetét tízéves korára győzte le, ekkor játszotta első színpadi szerepét. Kamasz­kora főleg csavargással telt, s mint a fil­mekben, egy kamaszokból álló "banda" tagja lett. A bandaélet szerepét később a színházhoz való tartozás vette át. Tizen­öt éven át járta az Államokat, hol bárok­ban és klubokban, hol az off-Broadway színpadain lépett fel különböző szerepe­ket alakítva. A hatvanas évek végén áll első alkalommal a kamerák elé. Brian De Palmaval három filmet is forgat, ekkor azonban még se a színészre, se a rende­zőre nem figyel fel senki. Az áttörés éve 1973, a film, ami meghozta az első sikert, a pályakezdő Martin Scorcese Aljas ut- cák-ja. De Niro és Scorcese munkakap­csolata mára már filmtörténeti legenda; színész és rendező mindezidáig nem ke­vesebb, mint nyolc alkalommal dolgo­zott együtt. 1974-ben egy másik fiatal rendező filmje avatja sztárrá De Niro-t. A film a Keresztapa II., a rendező Francis Ford Coppola. A kritikusoknak könnyű dolguk volt. Miután De Niro a fiatal Vito Corleone-t játszotta - ugyan­azt a szerepet, melyet Marlon Brando alakított az első részben - az összehason­lítás adta magát: "itt az új Brando" - har­sogták. Brandóhoz hasonlóan De Niro-t is Oscar-ral jutalmazták a keresztapa megformálásáért. A Dühöngő bika (Scorcese) újabb Oscar-t hoz, ezúttal a legjobb színésznek járó elismerést. 1534. AUGUSZTUS 15. (472 éve történt) Párizsban Loyola Ignác teológus és pap megalapí­totta a jezsuita rendet Jézus Társasága (Societas Jesu) néven. Loyola, aki spanyol katonatisztként súlyos sebet kapott, szentföldi zarándoklata után Párizsba ment teológiai tanulmányokat folytatni. Hat diáktársával alapította meg a Jézus Társaságát, amely szegénységi és szüzességi fogadalmat hirde­tett, valamint feltéden engedelmességet a pápával szemben. Rövid időn belül a jezsuiták fontos szerepet kaptak a politikai és kultúrális életben, az ellenreformáció harcosaivá váltak Európában. 1540.09.27-én III. Pál pápa engedélyezte a jezsuita rend működését. 1769. AUGUSZTUS 15. (237 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Bonaparte Napóleon korzikai-fran- cia hadvezér. 1977. AUGUSZTUS 16. (29 ÉVE TÖRTÉNT) Gracelandban szívrohamban meghalt Elvis Presley a rock and roll koronázatlan királya. Barátnője, Ginder Alden talált rá a fürdőszoba kövezetén, de már nem tudták újraéleszteni. Ugyan az orvosok szívrohamot állapítottak meg, mindenki tudta, hogy halála az évek óta szedett töméntelen mennyiségű pirula hatása. 1974. AUGUSZTUS 16. (32 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszónő. 1903. AUGUSZTUS 17. (103 ÉVE TÖRTÉNT) Joseph Pulitzer magyar származású amerikai újságíró l millió dollárt adományozott a Columbia Egyetemnek, amivel megalapozta a róla elnevezett Pulitzer-díjat. 1961. AUGUSZTUS 15. (45 ÉVE TÖRTÉNT) Megkezdődött a Berlini fal építése. 1961.08.18-án fejezték be a fal építését Berlin két része között, hogy megakadályozzák az egyre növekvő arányú kivándorlást, a munkaerőcsábítást, valamint az ügynökök átdobását. Az NDK kormánya tovább­ra is biztosította a nyugati hatalmak jogait és a közlekedés lehetőségét az NSZK és Nyugat- Berlin között. A berlini fal lebontása 1989.11.09- én éjjel kezdődött meg, amikor megnyitotta az NDK vezetés a határt az NSZK és Nyugat- Berlin irányában. Ezzel Németország két részének lakói számára egy új korszak vette kezdetét. Dzsingisz Kán 1227. AUGUSZTUS 18. (779 ÉVE TÖRTÉNT) % Meghalt Dzsingisz kán, MONGOL VEZETŐ. Temüdzsin 1162-ben született, 44 éves volt, amikor az Ónon forrásánál a mongol törzsek Dzsingisz kán néven uralkodójukká választották. A hatalom­hoz vezető útját számos akadály nehezí­tette, és némi szerencse kísérte. A mon­golok ősellenségeit, a tatárokat 1202-ben sikerült legyőznie, majd sorra következ­tek a kerekek, naj manók s a velük szö­vetkező kisebb törzsek. A permanens hódításra való képesség az egyik előfeltétele volt a nomád biro­dalmaknak, mert csakis ezáltal szerez­hette meg és tarthatta fenn hatalmát a kán. A hódítás a nomádok számára nem területi nyereséget jelentett. Ok mindig népeket gyűrtek maguk alá, függetlenül attól, hogy ugyanaz a nép egyszer köze­lebb, másszor esetleg néhány száz kilo­méterrel távolabb élt. A nomád birodal­makban az ember és a hozzá tartozó ál­latállomány volt a legfőbb érték. Ez azonban nem képezte akadályát annak, hogy a következő hadjárat alkalmával az első harcvonalban áldozzák fel őket. A mongol törzsek egyesítése után (1206) Dzsingisz megindult világhódító útjára. Az első jelentősebb hadjáratát a gazdag és titokzatos Kína ellen vezette 1211-ben, s három év múlva, egy újabb katonai akcióval ki tudta kényszeríteni a főváros, Peking meghódolását. Kína értékes ajándékok (valójában hadisarc) révén, selyemmel, arany- és ezüstne­művel még egy ideig fenn tudta tartani önállóságát. (Véglegesen Dzsingisz fia, Ögödej fogja majd 1234-ben a Mongol Birodalomhoz csatolni.) Ezután Dzsin­gisz nyugat felé fordult, s az iszlám vi­lág virágzó városait rohanta le. 1219-21 között elfoglalta Horezm legjelentő­sebb gazdasági központjait, Szamar- kandot, Buharát és Ürgencset, majd az évezredes kultúrájú Irán következett. Utolsó csatáját a buddhista tangutok el­len vívta. Fővárosuk, Otrar ostroma közben, 1227-ben hunytéi. Dzsingisz kán a Kaszpi-tengertől Eszak-Kínáig terjedő hatalmas birodal­mát a mongol hadsereg hozta létre, tar­totta fenn és gyarapította újabb hódítá­sokkal. Dzsingisz fiai és unokái 12 31-ben Iránt és a szeldzsukokat rohanták le, 1236-41 között Kelet-Európát támadták, s kényszerítették tatár függésbe az orosz részfejedelemségeket. Az iszlám világ el­lenállását végérvényesen a bagdadi kali- fátus elfoglalásával (1258) törték meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents