Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-08-18 / 265. szám

18 MAGYAR SZÓ —A HÍD Hírháttér Merénylet-kalendárium ^4% Párizs, 2006. augusztus 10. Az Egye­sült Államok és Nagy-Britannia ellen készülő több merényletsorozatot hiúsí­tottak meg 2001. szeptembere 11-e, a New York és Washington elleni terro­rista támadások elkövetése óta.- 2006. július 7.: az amerikai Szövet­ségi Nyomozó Iroda (FBI) bejelentette, hogy felgöngyölítette egy olyan össze­esküvés szálait, amely az al-Kaida nem­zetközi terrorszervezet felbujtására a New York-i tömegközlekedés hálózat ellen irányult volna. 2006 júniusában az amerikai belbiz­tonsági minisztérium terrorcselekmé­nyek több leleplezett tervéről számolt be: - 2003 szeptemberében az al-Kaida fényképezőgépeket és más hasonló esz­közöket szándékozott felhasználni rob­banóanyagok és fegyverek elrejtésére, hogy repülőgépeket eltérítve mérjen csapást az Egyesült Államok keleti part­vidékére, Nagy-Britanniára, Olaszor­szágra és Ausztráliára.- 2003-ban az al-Kaida tervbe vette, hogy a londoni Heathrow repülőtérről induló gépeket kerít hatalmába és azo­kat nekivezeti a légikikötőnek és egy londoni üzleti negyedben lévő torony­nak, a Canary Wharfnak.- 2003 májusában az al-Kaidának egy robbanóanyaggal megrakott repülőgép­pel kellett volna megcéloznia a pakisztá­ni Karacsiban lévő amerikai konzulá­tust. 2006. február 9-én George Bush amerikai elnök felfedte: Los Angeles legmagasabb felhőkarcolója, a Library Tower ugyanarra sorsa juthatott volna, mint a New York-i ikertornyok, de az al-Kaida készülő merényletkísérletét 2002-ben leleplezték. 2005 októberében a Fehér Ház fel­fedte, hogy a 2001. szeptember 11-én történt terrorista támadások óta milyen összesküvéseket hiúsítottak meg:- 2004 tavaszán az amerikai és a szö­vetséges hírszerzés kudarcra kárhozta­tott egy készülő merényletsorozatot, amely brit városok ellen irányult volna.- a londoni Heathrow repülőtér elleni támadásra szőtt összesküvés szálait fed­ték fel 2003-ban. A merényletet - ame­lyet a szeptember 11-i támadását szerve­zők terveztek meg - polgári repülőgépek bevetésével akarták végrehajtani.- 2003 tavaszán az Egyesült Államok és egy mások ország meghiúsította azt, hogy Karacsiban nyugati és más célpon­tok ellen hajtsanak végre támadásokat.- 2003 közepén lelepleztek egy, az Egyesült Államok keleti partvidéke el­len készülő polgári repülőgépes táma­dás tervét.- 2003-ban az Egyesült Államok és egyik szövetségese meghiúsított egy tá­madást, amely egy turistaközpont ellen irányult volna.- 2002 közepén az Egyesült Államok leleplezett egy tervet, amelynek alapján eltérített repülőgépekkel mértek volna csapást a nyugati partvidékre. Ennek a tervnek az elkészítésben a szeptember 11-i támadások legalább egy szervezője vett részt.- 2002 májusában amerikai területen lévő ingatlanokat akartak felrobbantani és egy radioaktív anyagot tartalmazó "piszkos bombát" bevetni.- 2002 végén és 2003-ban az Egyesült Államok és egyik szövetségese meghiú­sított egy olyan al-Kaida által szervezett merényletet, amely a Perzsa-öbölben közlekedő hajók ellen irányult volna.- 2002-ben hasonló merényletkísérle­teket akadályozták meg a Hormuzi- szorosban. 2004. március 30.: hét brit állampol­gárt vettek őrizetbe azzal a váddal, hogy robbantásos merénysorozatot akartak végrehajtani a szigetország területén, és ezek során célba vettek volna egy lon­Keveset tudnak a magyarok 56-ról Budapest, 2006. augusztus 10. Keve­set tudnak a magyarok 1956-ról, egyes felmérések szerint a diákok kétharmada, idő hiányában, nem is tanul forradalom­ról, de a meglévő ismeretek többsége is sokszor hiányos, vagy téves. Az MTI tu­dósítója a Szigetre kitelepült olyan tudo­mányos szervezetek képviselőit és más szakembereket kérdezett a magyarok '56-os tudásáról, akiknek célja, hogy akár alternatív módszerekkel is, de megis­mertessék az emberekkel saját történel­müket. A Lauer Learning oktatási cég és a Szocio-Gráf Közvéleménykutató Inté­zet közelmúltban publikált felmérésében a diákok mindössze 20 százaléka nyilat­kozott úgy, hogy tanult az ‘56-os forra­dalomról. A kutatás során hétszáz, 14 és 20 év közötti fiatalt kérdeztek meg az or­szág több nagyvárosában. A tanulmányt készítő oktatási cég alapítója, Andrea Lauer Rice elmondta, hogy az ismere­tekkel rendelkező kisebbség a nagy ré­szének is sokszor helytelenek az infor­mációi; például voltak olyanok, akik Kossuth Lajost és Petőfi Sándort is az ‘56-osok közé sorolták. Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója rámutatott, hogy a diákok 17 éves korukig nem is tanulnak a forradalomról, hiszen a tananyag idő­rendben követi végig a történelmi ese­ményeket. A szakértő, a Történelem Ta­nárok Egyesületének felmérésére hivat­kozva elmondta, hogy az osztályok két­harmada idő hiányában nem is tanul a II. világháború utáni eseményekről. A szakember szerint ugyanakkor nemcsak az időhiány a gyenge pont az iskolai oktatásban. Annak ellenére, hogy ma már bőséges a szakirodalom a témá­ban, sok tanár még mindig nem tudja pontosan, hogyan közelítsen a forrada­lomhoz. Tallai Gábor azt mondta, nagy probléma, hogy az ‘56-os eseményeknek napjainkban sincs egységes narratívájuk, megítélésük: vannak, akik polgári forra­dalomként tartják számon, mások egy szocialista harmadik út modell megte- remtési kísérleteként tekintenek rá, de még a XXI. században is van olyan ma­gyar gimnázium, ahol a tanár ellenforra­dalomként tanítja az ötven évvel ezelőtt történteket. Nemcsak a fiatalok tájékozatlanok azonban a forradalommal kapcsolatban, hanem a társadalom nagy része is keve­set tud az ‘56-os eseményekről - tette hozzá Tallai Gábor. Megítélése szerint a magyarok ismerete azért csekély, mert a rendszerváltásig nem lehetett az akkor történtekről beszélni, 1989 után pedig nem volt olyan kezdeményezés, amely felvállalta volna, hogy az ‘56-os esemé­nyeket egy közös társadalmi emlékezet­be ágyazza, így az emberek nem is fog­lalkoztak ezzel a kérdéssel. Hasonlóan vélekedik az 1956-os Inté­zet kutatója, Lénáit András is, aki szerint Nagy Imre mártír miniszterelnök újra­temetése volt az utolsó olyan esemény, amely megérintette a társadalmat. A szakember szerint az iskola, a média és a családi emlékezet hiánya az oka annak, hogy keveset tudnak magyarok ‘56-ról. Lénárt András rámutatott, hogy csak azokban a családokban téma a forrada­lom, amelyeknek valamelyik tagja tevé­kenyen részt vett az eseményekben. A média nagy részén pedig nem jutnak át a tudományos témák, a híradásokban megjelenő évfordulós koszorúzások, po­litikusi beszédek pedig nem érdeklik az emberek többségét - hangsúlyozta a ku­tató. Patonay Anita, a témával foglalkozó szakértő szerint választóvonalak figyel­hetőek meg a különböző generációk kö­zött: vannak, akik átélték az ötven évvel ezelőtt történteket, így személyes élmé­nyekkel árnyalt tényszerű ismereteik vannak, azok, akik a rendszerváltás előtt 2006. AUGUSZTUS 18. doni nagy diszkót, valamint elektro­mos- és gázberendezéseket. 2001. december 22.: az American Airlines Párizsból Miamiba tartó jára­tán a brit Richard Reid, az al-Kaida tag­ja megpróbálta működésbe hozni a ci­pőjébe rejtett robbanószerkezetet. A személyzet és az utasok összefogásával sikerült legyűrni őt és megakadályozni a merényletet. jártak iskolába, más szemszögből, gyak­ran téves ideológiával tanulták az akkor történteket, az új generáció pedig - habár lehetősége lenne arra, hogy objektívan ismerje meg az eseményeket - egyszerű­en nem érdeklődik az 1956-os esemé­nyek iránt. A kutató szerint éppen ezért új mód­szerekre van szükség ahhoz, hogy köze­lebb hozzák az emberekhez a forradal­mat. Patonay Anita szerint akár "trendi- vé" is lehetne tenni ‘56 szellemiségét. Sa­ját tapasztalatairól beszámolva elmond­ta, hogy az iskolák csak az ötvenedik év­forduló kapcsán élnek, például, a dráma- pedagógia nyújtotta lehetőségekkel. A megkérdezett szakértők egyetérte­nek abban, hogy elsődlegesen az oktatást kellene átalakítani ahhoz, hogy a magya­rok többet tudjanak saját történelmük fordulópontjairól, ugyanakkor alternatív megoldásokra is szükség van. Például olyan projekteket kell indítani, amelyek során a közösség emlékezetét gyűjtik össze. Nagyon fontosnak tartják azt is, hogy az 1956-os szellemiség ne váljon az aktuálpolitikai csatározások eszközeivé. Egyetértés mutatkozik a témával fog­lalkozók között abban is, hogy az emlék­év kiváló alkalmat kínálhat arra, hogy a társadalom nagy többsége többet meg­tudjon történelmének ezen részéről. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy emlékművek avatása, koszorúzások és nemzetközi delegációk látogatása ön­magában még kevés ahhoz, hogy meg­változzon a magyar társadalom gondol­kodásmódja, egységes kezdeményezé­sekre lenne szükség. Fizessen elő a Magyar Szóra! 1-877-A-MAGYAR

Next

/
Thumbnails
Contents