Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-08-11 / 264. szám
18 MAGYAR SZÓ —A HÍD MELLEKLEX 2006. AUGUSZTUS 11. Ihász-Kovács Éva Szent László király emlékezete Szól a vallás, szól a szent szó sziklából-vizet fakasztó, hős, Szent László, jó Királyunk, Isten nékünk, erős Várunk! Szól az ima, zeng az Ének, • század, dicső Zenéjének, szép, virrasztó Seregének, csillagokra-csiszolt Evek * gyalogútján egyre jártam, mindig Istenhez találtam; nagy szomorúságban zárszó;- imádkozz érettünk, László! Nagy szent Király, égi Angyal, imád zengi minden kardal; Imád, az a Fényességes, akár kard, a tűzzel-ékes, akár erény, Isten ujján, dicsőséges, égi kútján; sziklából vizet fakasztó, • fegyvert-csillagra-akasztó, jó szent László, arra kérünk, Istennél járj közbe értünk; 0 magyarokért, hisz a zászló, • olyan, mint szent Neved László; piros, mint kiontott vérünk, hó, amiként havas rétünk, zöld, amiként erdő zöldell, bűnös, így a bűnöd född el! Törekedj a tisztaságra, ahogy7 érted László várja; harci kedvét se aggasztó, sziklából vizet fakasztó, harcainkban-megsegítő áldja meg őt, a Teremtő! i % Szent László, a lovagkirály (1046-1095 Enyedi Béla Különleges eset az a középkori európai dinasztiák történetében, hogy a vezetésük alatt álló ország fölött alig néhány évtizednyi különbséggel két, hivatalosan is szentté avatott király uralkodjék. Még különösebb azonban az, hogy az első magyar király, Szent István kanonizálását éppen Szent László segítette elő. Szent Istvánt ugyanis 1083-ban, Szent László uralkodása alatt avatták szentté Imre fiával együtt. A két király a magyar földön úgy jelenik meg, mint dinasztia hős, de ugyanakkor ők népi hősök is. Tevékenységük szorosan összeolvad a nép megoltalmazásával, a szegények, az árvák, a védtelenek felkarolásával. Ezen motívumok azok, melynek értelmét a nép közvetlenül meg tudta ragadni, s ehhez kapcsolta az egyház által hirdetett ir- galmassági cselekedetek tiszteletét. Egy hős eszmény, a lovagkirály típusa jelenik meg Szent László alakjában, közel száz évvel megelőzve ebben a fejlett nyugati országok legendáit. De Szent László nem irodalmi hős, hanem eleven valóság. Bizonyított tény az, hogy Lászlót már három évvel halála után szentként tisztelték Magyarországon, és "venerabilis" jelzővel illették. Ehhez járul az, hogy a világiasságtól elforduló legenda mindjárt az elején László testi szépségéről, izmos, magas alakjáról és lenyűgöző külsejéről is megemlékezik, egybekapcsolva a királyságra való alkalmasságot a lovagi megjelenésre való alkalmassággal. "Szent László király - olvassuk a legendában - már mindjárt születésekor teste és lelke alkatában Isten kegyelmének célját magán hordta... Szeretet- ben gazdag, türelemben nagylelkű, a kegyességben felséges, a kegyelem ajándékaival teljes király, az igazság követője, a szemérem oltalmazója, a szerencsétlenek vigasztalója, az elnyomottak felemelője, az árvák megszánója és kegyes atyja volt. A természet áldásaiban pedig az isteni irgalmasság kegyelme őt a közönséges emberi erőn felül való emelkedés ajándékával különböztette meg. Mert erős karú és gyönyörű ábrázatú volt, s mint az oroszlánnak, termetének izmos tagjai voltak. Magas alakjával más emberek fölött egy fejjel kitűnt, úgy, hogy7 az adományok teljessége benne duzzadozván, már maga testalkata is királyi koronára méltónak tüntette fel." 1095-ben halt meg, a legenda szerint a koporsóját vivő szekér magától indult el Nagyvárad felé, hiszen valóban, ő ott akart végül megpihenni. Szent László alakja egybekapcsolódik a királyeszmével, mely éppen az ő életében emelkedik a vallásos eszmevilágban oly magas rangra István szentté avatásával, ugyanakkor, ha nem is beszélnek már róla, őrzi a barbár szakrális hagyományt is, a Turul-mítoszt. Őrzi a történeti valóságot is, Almosnak, a dinasztia megalapítójának és első uralkodó-ősének feláldozását "égi apaság-eszme" jegyében azért, hogy népét további útján a túlvilágról még jobban segíthesse. Szent László király, akiben a Krisztushoz való hasonlóság törekvésének tudata élt, épp úgy áldozatot vállalt, mint őse, Almos, de vértelen áldozatot. (c) Simon M. Veronika A részletek és versek az Árpád-házi szentek antológia (2000) bővített, második kiadásából származnak. Szerkesztő: Enyedi Béla. Illusztrációk: Simon Veronika. Petneházy Kiss Bence Szent László király Lobogjon a magyar élet Lobogjon a magyar zászló ím ekképpen bemutatva Szép királyunk, - jó Szent László Kimagasló szép alakja fj Az ellent megborzongatta Hősisége m Magyar hazát Bölcsen védte A Ez jelenti milyen lélek jó dolga lett a szegénynek segítette vigasztalta s kimagaslott szép alakja mikor a csatába vágtat szép pejlován s mögé állhat a nagy sereg, de ő vágtat vizet fakaszt a sziklából így ihat az egész tábor - s halálakor nemsokára teste ép volt semmi kára - Isten kegye tudtul adta ő egy csillag - magyar astra - Szent ő a szentek javából Imádkozzunk jóvoltából Égi mezőkön lovagló Szépségből gyöngyén patakzó Közbenjárást tégy miértünk . Jó Szent László imádkozz értünk! Stancsics Erzsébet Vers? Sors? Kérdés! A Szent László festmény alá * Állítanál-e kenyérosztónak az éhség marakodói közé, szomj-halál előtt korty víz őrzőjének? Adnál-e kezembe szakadék fölött kötelet s az utolsó tűzgyújtót a fagy foglyai előtt? Felvállalnál-e mértéknek a mértéktelenségben és aránynak az arany középút kiszámításához? g Hívnál-e lázadónak láztalanok közé, |>® bőség forrása kútkezelőjének? Tennél-e rabszolgák fölé alázatnak, » hőálló mellényként » a máglyára ítéltnek? Lennék-e kulcsőrződ hűtlenek előtt? Hívnál-e két szavad közé lélegzetnek és óramutatónak utolsó órádban?
