Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-28 / 262. szám
4 MAGYAR SZÓ-A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2006. JÚLIUS 28. Röviden Venezuela és Fehéroroszország STRATÉGIAI SZÖVETSÉGBEN Minszk, 2006. július 25. Venezuela és Fehéroroszország stratégiai szövetségre lépett egymással, amely a gyakorlatban katonai együttműködésben fog kifejeződni - jelentette ki Hugo Chávez venezuelai elnök a minszki katonai akadémián, Fehéroroszországban, ahova az elnök több országot érintő körútja első állomásaként érkezett - onnan Oroszországba, Katarba, Iránba, Vietnamba és Maliba utazik tovább. Chávez nem részletezte, hogy a "szövetségen" pontosan mit kell érteni. Mindenesetre kijelentette, hogy abszolút létfontosságú a belső és külső ellenségekkel szembeni védekezés, a nemzeti fejlődési modellek megvédése. Mint mondta, a "nemzeti projektek" nagyon aggasztják az imperializmust, mert sikeresek és autonómak, szétzúzzák az imperialistáknak azt a törekvését, hogy "egypólusú világot" hozzanak létre. Eredménytelen koszovói STÁTUSTÁRGYALÁSOK Bécs, 2006. július 24. Eredménytelenül ért véget a koszovói státustárgyalások Bécsben tartott első fordulója; a koszovói albán és a szerb vezetők álláspontja továbbra is mesz- sze áll egymástól - közölte Mami Ahtisaari volt finn elnök, az ENSZ főtitkára által megbízott közvetítő. Az egynapos tárgyalás után tartott sajtóértekezleten Ahtisaari elmondta, hogy a két fél álláspontja "nyilvánvalóan igen távol áll egymástól." A közvetítő a tárgyalásokon elhangzottakat úgy foglalta össze, hogy "Belgrád a függetlenséget kivéve bármit megadna Koszovónak, Pristina viszont semmi mást nem fogad el, csupán a függetlenséget". A csúcstalálkozó napirendjén egyetlen téma, Koszovó jövőbeni jogállása szerepelt. A 15 tagú delegációk zárt ajtók mögött ismertették álláspontjukat, azok kivonatát azonban már a sajtónak is bemutatták. A találkozó jelentőségét az adja, hogy első alkalommal folytatott közvetlen tárgyalásokat elnöki és miniszterelnöki szinten a két fél az 1998-99-es koszovói harcok óta. Erőtlen a FÁK tervezett reformja Moszkva, 2006. július 24. Eltérően ítélik meg a Független Államok Közösségének (FÁK) reformesélyeit a moszkvai lapok, amelyek kommentárjaikban elsősorban azzal foglalkoznak, hogy a Moszkvában tartott hétvégi nem hivatalos csúcstalálkozón a tizenkét elnök közül csak nyolc jelent meg. Az elnökök kiábrándultak a közösségből - írta a Kommerszant című független lap, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a reformok címén valóban a kötelező egyetértés szabályát akarják megvalósítani, az egyet jelentene Grúzia és Ukrajna azonnali kilépésével. Az Izvesztyija szerint a találkozó legfontosabb politikai tapasztalata az volt, hogy a senkit semmire nem kötelező közösségből a posztszovjet térség határain túllépő befolyásos politikai mechanizmust kell létrehozni. A Kremlhez közelálló lap úgy értesült, hogy a nyolc résztvevő erről jutott megállapodásra. A távolmaradó négy államfő szimbolikusan kétségbe vonta ezzel a lépéssel, hogy Moszkva lenne az egyre roskatagabb szövetség összetartója. Libanoni háború: nemzetközi haderő és övezet? IDEGEN FEGYVEREK Nemzetközi, esetleg NATO-vezetésú erő telepítését javasolta egy Libanon határain belüli elválasztó övezetbe az amerikai külügyminiszter libanoni tárgyalásain a The Washington Post értesülése szerint. Bejrút, 2006. július 25. Az elképzelés szerint a nemzetközi haderő tevékenységét két-három hónap után kiterjesztenék arra is, hogy segítséget nyújtson a libanoni hadseregnek visszanyerni az ellenőrzést Dél-Libanon felett - írta meg nem nevezett libanoni és amerikai illetékesekre hivatkozva az amerikai napilap internetes oldala Condoleezza Rice bejrúti tárgyalásairól. A nemzetközi erő a libanoni hadsereg kiképzésében is segédkezne, amerikai illetékesek szerint ugyanis a libanoni fegyveres erőknél a szándék és a eszközök egyaránt hiányoznak a Flezbollah, az utolsó libanoni magánhadsereg lefegyverzésére - írta a lap. Bejrútban a miniszterelnök, akárcsak a legmagasabb rangú választott síita tisztségviselő és más vezetők kétkedéssel fogadták az amerikai tervet. Rice tárgyalópartnerei, Fuád Szinjóra miniszterelnök és Nabih Berri, a Hezbollahhoz közel állónak tekintett parlamenti elnök arra figyelmeztettek: nem valószínű, hogy a Hezbollah elfogadna bármely külföldi katonai jelenlétet hagyományos síita erősségében, Dél-Libanonban. A szervezet máris elutasította a lefegyverzésre szóló felhívásokat. A miniszterelnök azonban ígéretet tett arra, hogy közelebbről megvizsgálja az amerikai külügyminiszter javaslatát és megtárgyalja kormányával - írta a The Washington Post amerikai illetékesek elmondása alapján. Szinjóra "fogékonynak mutatkozott az elképzeléseinkre" - idézett a lap egy amerikai forrást a Rice-delegációból. "Azzal a meggyőződéssel távoztunk, hogy Szinjóra és az Egyesült Államok között egyetértés van, egy cél lebeg előttünk". M Augusztusi határidőt szabna Iránnak a BT NYÁRI VÁRAKOZÁS Augusztusi határidőt szabna Iránnak az urándúsítás leállítására Nagy-Britannia, Franciaország és Németország a The Washington Post szerint, s az ENSZ BT-ben a három ország által benyújtott tervezet meg nem nevezett büntetőintézkedéseket is kilátásba helyez. Washington, 2006. július 22. A Biztonsági Tanács két állandó tagja, valamint Németország által jegyzett és az Egyesült Államok által támogatott javaslat arra szólít fel minden országot: tartózkodjon attól, hogy ballisztikus rakétákat vagy nukleáris technológiát adjon át Iránnak. Az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország napok óta egyeztetett arról a határozatról, amely urándúsító és -feldolgozó tevékenységének beszüntetésére szólítaná fel Iránt. A brit-francia-német kezdeményezés szerint az ENSZ szélesebb körű vizsgálatokat végezne Iránban mint amit az 1970-es atomsorompó-egyezmény előír. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAU) pedig már augusztusban jelentést kellene készítenie arról, hogy Teherán együttműködik-e ezen a téren. Washington azt akarja elérni, hogy a határozat napra pontosan megjelölje, Iránnak meddig kell teljesítenie az előírásokat. A hat nagyhatalom július 12-i párizsi találkozóján döntött úgy, hogy a BT elé utalja az iráni atomdossziét. Ali Laridzsáni, Irán nukleáris ügyekben illetékes főtárgyalója azt közölte, hogy Irán folytatni kívánja az egyeztetést a nukleáris programjáról folyó vitában, de augusztus 22. előtt hivatalosan nem válaszol a megoldást célzó nyugati ajánlat- csomagra. Nem lesz “mélyoffenzíva” Jeruzsálem, 2006. július 25. Az izraeli szárazföldi offenzíva nem megy tovább Dél- Libanonnál - jelentette ki egy izraeli katonai vezető, behatárolva a két hete tartó harcok hatósugarát. Hemi Livni ezredes az izraeli rádiónak nyilatkozva a Hezbollah libanoni síita szervezet állásainak felszámolását jelölte meg célként, megakadályozandó ezzel, hogy rakétákat lőhessen ki Észak-lzraelre. “Az a szándék, hogy elintézzük a Hezbollah infrastruktúráját ott, ahonnan elérhet bennünket... Ez azt jelenti, hogy Dél-Libanonban, és nem messzebb” - mondta az ezredes, aki a Dél-Libanon nyugati szektorában harcoló izraeli katonákat irányítja. Nem tudok semmi olyan szándékról, hogy be kell menni 70 kilométerre Libanonba - tette hozzá. A libanoni kormányfő az azonnali tűzszünetet szorgalmazta Rice-szal folytatott tárgyalásain. Az Egyesült Államokra a libanoni humanitárius válság fényében egyre nagyobb nyomás nehezedik arab és európai országok részéről. A válság leküzdéséhez szükséges lépések sorrendjében sincs egyetértés a nemzetközi szereplők között. Arab országok olyan elképzeléseket fogalmaztak meg, amelyek az azonnali tűzszünetre koncentrálnak, s csak ennek elérése után térnének át a Hezbollah lefegyverzésének és a fogságában lévő két izraeli katona szabadon bocsátásának kérdésére. Az amerikai kormány viszont támogatását fejezte ki a síita milícia elleni izraeli hadjárat mellett, és Izraellel együtt az izraeli katonák azonnali szabadon bocsátását követeli. “Irak nem süllyed polgárháborúba” London, 2006. július 24. Nem süly- lyed polgárháborúba Irak - jelentette ki Londonban Núri al-Maliki iraki kormányfő, aki azonban elismerte, hogy hazájában a növekvő vallási erőszakban naponta száz polgári személy hal meg. Maliki a BBC rádiónak nyilatkozva hangoztatta: az iraki politikai vezetők azon munkálkodnak, hogy véget vessenek az erőszakos cselekedeteknek. Maliki és Blair közös sajtóértekezletén az iraki problematika mellett szóba került a libanoni válság is. A brit kormányfő hangoztatta, hogy reményei szerint napokon belül elkészül a Libanonnal kapcsolatos béketerv, amely elvezethet az ellenségeskedés beszüntetéséhez. A terv tartalmazza a harcok befejezését, az elrabolt izraeli katonák visszaadását, valamint nemzetközi erő küldését a térségbe. Blair, akit számos bírálat ért, mert korábban nem állt ki az azonnali tűzszünet mellett, kiemelte, hogy ő is tűzszünetet akar. Ez az a terv, amelyen a nyolcak (a hét legfejlettebb ipari országból és Oroszországból álló csoport) szentpétervári csúcstalálkozója óta munkálkodnak. Ha valakinek van ennél jobb terve az álljon elő - mondta Tony Blair.
