Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-07-21 / 261. szám

14 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kultúra 2006. JÚLIUS 21. Veszélyes, időzített agymosás FELELŐS ÁLDOZAT "Megtanultam kádárul!"- nyilatkozta múlt héten a Blikkben Moldova György, száz kiadott könyv, közel 16 millió eladott példányszámával a háta mögött. Irodalmi műfaja leginkább társadalomkutató: búvár, jó szemű és nemcsak a víznyomástól nem fél. Most Kádárról írt könyvet. Vihar lesz belőle! Röviden ANEW YORK-1 AVANTGARDE Monacóban Monte Carlo, 2006. július 18. New York, New York címmel nyílt a hétvégén Mona­cóban kiállítás, amelyen Európában egye­dülálló módon 200 művész mintegy 500 al­kotásán át az utóbbi 50 év New York-i mű­vészetének dinamikájával ismerkedhetnek meg a látogatók. "New York a második vi­lágháború után az avantgarde virágzásának színtere lett. Ez a művészi alkotóerő, amely évtizedeken át eltartott, nemcsak a festé­szetre vonatkozott, hanem éppen úgy az építészetre, a fotográfiára, a zenére, a film- művészetre és a videóra is" - mutatott rá Lisa Dennison, a New York-i Guggenheim Múzeum kurátora és igazgatója a hétvégi megnyitón. Végvári vigasságok Eger, 2006. július 18. A nándorfehérvári di­adalt idéző haditorna játékokkal veszi kez­detét ezúttal a Végvári Vigasságok című történelmi fesztivál, amelyet július 22. és 30. között rendeznek meg az egri várban - jelentették be a szervezők sajtótájékoztató­ján. A bajvívásban, illetve a többi között dárdavetést, íjászatot és ágyúgolyó hajítást is magában foglaló lovagi próbán ezúttal 14 haditorna csapat méri össze az erejét - kö­zölte a rendező Dobó István Vármúzeum igazgató-helyettese. A hagyományőrző egyesületek Szent László korától kezdve négy' évszázad viseletéit és haditechnikáját vonultatják fel - mondta Veress Gábor. A SÁROSPATAKI KÖNYVEK ÚJRA OTTHONUKBAN LÁTHATÓAK Sárospatak, 2006. július 14. Hatvan év után újra a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának polcain láthatók azok a könyvritkaságok, amelyek a második világ­háború idején kerültek a Szovjetunióba; a kötetekből rendezett kiállítást ünnepélyes keretek közt nyitották meg. Mayer Rita, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezető főtanácsosa nyitóbeszédében történelmi je­lentőségűnek nevezte az eseményt, amely egyben egy "örvendetes, boldog hazatérés". Emlékeztetett arra, hogy az Oroszországba "elszármazott" könyvekről a magyar közvé­lemény 1991-ben szerezett tudomást orosz művészettörténészek által. A főtanácsos el­mondta: a Sárospatakról hadizsákmány­ként elvitt könyveket 1945 után a nyizs- nyij novgorodi könyvtárban őrizték. Egyesült államokbeli kiállítás A SZEGEDI 1956-OS ESEMÉNYEKRŐL Szeged, 2006. július 18. Ahol a forradalom lángja fellobbant címmel Németországban és az Egyesült Államokban rendeznek az 1956-os szegedi eseményeket bemutató ki­állítást - közölte Medgyesi Konstantin mu­zeológus. A német és amerikai közvéle­mény nincsen pontosan tisztában az 1956- os forradalom eseményeivel, s a részleteket nehéz is lenne velük megismertetni egy ki­állítás keretein belül, ezért elsősorban han­gulatokat próbálunk közvetíteni a tárlattal - mondta az anyagot összeállító szakember. Szerkesztette: Földessy Dénes Földessy Dénes A mű kulcsfejezetének kívánkozik, amikor leírja, hogy ‘56 november else­jén, Moszkvában az oroszok csináltak Kádár aláírásával egy aláíró pecsétet, de nem adták oda neki és ő ‘89-ben, halála előttig szellemileg már zavart állapot­ban, azt a pecsétet kereste! Látszik, most a történelem egyik áldozatfestő portréja készül, s próbára teszi az olva­sók történelmi ismeretét. A kötet nyilván gazdag lesz eddig is­meretlen történelmi és magánemberi titkokkal. Az eddigi Kádár életrajzok, értékelések, elemzések ugyanis a törté­nelmet nem igen bolygatták, kivéve Szigethy András művét, aki Kádár tör­ténelmi sorsából, vívódásaiból jó drá­mát írt. A legbővebb sajtóelőzetes sem lehet minősítési alap, a könyvet el kell olvas­ni. De ha a szerző előre elmondja a mű elvét, állásfoglalását, már az is lehet vi­taképes. Moldova György a Kádár-sor­sot még nagy megválaszolatlan kérdés­nek érzi, az eddig - különösen a pártál­lamban - megjelent művek pedig csak tanulmány méretű munkák, s valósá­gos, mély elemzés nélkül törekedtek történelmi kultúránk gazdagítására. Kádár János kegyetlen korban élt, s a kor alapján a szerző új emberi-politi­kusi képet ígérő könyvet tesz az olvasó elé, várhatólag tényekkel jól alácölöpöz- ve, mint ahogy a könyv formájában megírt jó társadalmi nagyriportok szer­zői igényesen teszik. Lássuk csak a sajtóelőzetesből: "... Hogyan röpítették ki Andro­povhoz (Kádárt - A szerk.) 1956. no­vember elsején nyári zakóban, fűtetlen repülőgépen. Még a felesége sem tud­hatott erről az utaztatásról. És még zok­nit is Moszkvában vettek neki. Novem­ber 4-én reggel már el volt határozva, hogy Nagy Imre ezt (t.i. a forradalmat - A szerk.) nem élheti túl. Nyilvánosságra akarta hozni az utol­só levelét. Azt kérte, indítsanak vizsgá­latot, milyen szerepe volt Nagy Imre letartóztatásában, és ha bűnösnek talál­ják, ültessék a vádlottak padjára. Nem indult vizsgálat. Részletek ezúttal a könyvből: "November 6-án az épület (t.i. a Par­lament) kapujában Kádárt a felesége várta, aki már egy hete semmit sem tu­dott a férje sorsáról. Most is csak az utolsó pillanatban közölték a jöttét, kia­bálva tett szemrehányást neki...: "Ezt a szart már hagyhattad volna Rákosiékra. Nem neked kellene csinálni!" ...az asz- szony úgy találja, rosszabbul néz ki, mint korábban, amikor három és fél év után kikerült Rákosi börtönéből. Kádár János hatalma (t.i.akkor. A szerk.) nem terjedt túl a szovjet tankok lőtávolsá- gán. Mindez tipikus fogolyejtés és ha Ká­dár makacsul ellenállt volna, a vége könnyen lehetett volna "ólomterápia", ami erőszak-körpyezetben a fejbelövés "fedőneve". Vagy koncepciós per bitófá­val lezárva, vagy kényszerdiliház. Nyil­ván való tehát, hogy a Kádár-sors kény­szersors volt. Fogolysors. Áldozatsors. De ezt eddig a magyar nyilvánosság is tudta, legfeljebb nem ilyen alaposság­gal. A Kádár-sors tragikus alapkérdése, hogy a fogoly, az áldozat felelős-e azo­kért a tettéiért, amelyek kényszerével nem képes szembeszállni? A válasz a fo­golyállapot elviselésétől függ: mit tett, illetve gazdái mit tétettek vele utána? Soroljuk csak az enyhén szólva tisztes­ségtelen eseményeket, amelyek nem történhettek meg a hatalmi párt első ve­zetőjének, egyben a megszállók első emberének, - gyakorlatilag az államve­zetőnek - hozzájárulása, de szovjet pa­rancsok esetén legalább a tudta nélkül: Az 56-os felkelők kínzása, súlyos börtönbüntetései, a megszállókkal har­coló félezer fegyveres, köztük nő és ka­masz kivégzése. A mezőgazdaság erő­szakos kollektivizálása, olykor rövid, megfélemlítő elhurcolásokkal (vagyis a nemzetgazdáság egyik pillérének szét- rombolása, a falvak népességének szét­zilálása). A szabad vallásgyakorlat tit­kosrendőrségi üldözése. Lemondás a fajüldöző Ceausesescu rendszer javára, Erdély magyarjainak jogvédelméről (gyakorlatilag "bársonykesztyűs" népir­tás elősegítése) A szlovák érdekből elő­segített, magyar nemzetiség ellenes, hírhedt vízlépcső építésében való társtettesség. Március 15-i tömegveré­sek. Csak ország eladósítása révén meg­szervezett viszonylagos jobb életszínvo­nal, amelyről Moldova ezt mondta az előzetesben: "soha nem éltek olyan jól az emberek, mint az ő idejében". De a sor hosszabb. Valóban kétségtelen, hogy Kádár Já­nos fogoly volt, csakhogy foglár, egy or­szág rabtartója lett belőle. S e kényszer- helyzetből nem igyekezett szabadulni. A pártállamban mintegy 100 ezer em­bert szerveztek be besúgónak, kéthar­madukat kényszerrel, nem egynek a be­leegyező aláírását gyerekének elrablásá­val csikarták ki. De legtöbbje szenve­dett, vagy játszotta hülyét, vagy más­képp tette magát alkalmatlanná, nem egy öngyilkos lett, vagy Promé­theuszként akkor is ellenállt, ha a kese­lyű tépte a máját, s valamilyen ürügy- gyel börtönbe zárták. Kádár kezében 32 évig volt hatalom, nem ment a kényszer elől rokkantsági nyugdíjba. Pedig Moldova már 1956- ban a betegségéről is ír. De a pártállam legfőbb vezetője, afféle főparancsnoka, nem érezhette rosszul magát ebben a fogoly-foglár kettős szerepben.. Miért most jelenik meg a Kádár-pár­ti Kádár-könyv? Mert most van ‘56 évfordulója. Az emlékezés, a múlt értékelés ideje. Az elvtársak pedig már rég rájöttek, hogy a börtönnél, GULAG-nál, a sortűznél jobb, észrevétlenebb elnyomó módszer az agymosás. Az évtizedek alatt az agyakba mosott tudat, hogy például a szovjet megszálló felszabadító. Most pedig hogy Kádár elvtárs jó elvtárs. Er­re kiváló Moldova népszerűsége. A 70-es években beszélgettem egy új Moldova-könyvről egy nem is annyira alulművelt kiskereskedővel, aki szerette e könyvet. "Miért?"- "Hát mert jót lehet tőle röhögni.!" "Miért?" "Hát itt ez a sertésetető, aki így szól a disznajához: Józsi, a kurva anyádat!" És ez az ember is választójogosult! Támogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támo­gatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez ITT AZ ÖN NEVÉNEK A HELYE!

Next

/
Thumbnails
Contents