Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-21 / 261. szám
2006. JÚLIUS 21. Kultúra MAGYAR SZÓ —A HÍD 15 M Shakespeare-fesztivál a gyulai várban HÚSZ HAMLET! A gyulai vár lassan a közép-európai Shakespeare kultusz vára lehet. Jelkép is, igazi vár is- hatalmas falaira alulról dolog ránézni -, és Shakespeare drámák, egyre nagyobb választékban. Ezen a nyáron a vár belső falairól összesen húsz Hamletet kísérthetett volna a szellem, hisz egy szellemnek könnyű, lazán átjár a falakon. Valamennyi Hamlet előadás azonban már nem fért be a sorba. Szóval valami megindult Gyulán, valami nagyon jó. Hadd beszéljen erről Gedeon József a gyulai negyvenkét éves, rangos Gyulai Várszínház igazgatója, a Shakes- peare-fesztivál ötletgazdája és leve- zénylő , menedzsere.- Tavaly, amit talán próbaévnek nevezhetünk, rendeztük az első Shakes- peare-fesztivált. Célunk, hogy legyen Magyarországon egy olyan rangos, nemzetközi fesztivál, ahova a legjelentősebb Shakespeare előadásokat hívjuk meg itthonról és külföldről. A fesztivál főprogramjába a Gyulai Várszínház új Shakespeare bemutatója mellé kér rangos nemzetközi produkciót (a lett Nekrózius és a grúz Stuara Hamlethté) és két kiemelkedő hazai előadást hívtunk meg. A kísérő programokban színházi előadások és más műfajok színesítik a fesztivált: reneszánsz zenei koncertek, főiskolások produkciói, filmek - például legendás Shakespeare rendezések, így Peter Brookké - vetítése, színháztudományi konferencia, korabeli gasztronómia egyaránt szerepel a programban.- A "főiskolások" most végző osztálya, melynek Jordán Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója és Lukáts Andor színész-rendező a vezető tanárai, ritka lehetőséget kapott: tizenkét Hamlet szerepben mutatják be Hamlet emberi érését. Ezzel a színészsors, színész-szerencse forgandóságát lehet enyhíteni, hogy akik a pályájukon nem kapják majd meg Hamlet szerepét, ők is belekóstolhassanak ebbe az örömbe. Elmondta az igazgató, hogy hisz a Shakespeare Fesztivál jövőjében, ezért kezdett hozzá. Az újságíró pedig két záró gondolatát írja le: a magyar színésztársadalom most az eddigi külföldre utazgatás helyett idehaza is láthat néhány világklasszist, csupán a szakmai szervezetektől éppen szervezési segítséget kellene kapnia. A Gyulai Várszínház pedig már most, a kezdetekben a magyar színházművészet egyik fókusza és - húzóerő Európában! (ED.) Egy csepp emberség Buda Béla pszichiáter, pszichoterapeuta, az Országos Addiktológiai Intézet igazgatója Oscar Wilde-tól választottam egy idézetet: "Az őszinteség veszélyes dolog, és ha sok van belőle, akár életveszélyes is lehet.” Nemcsak, a nagy elvek érvényesek, hanem azok hétköznapi alkalmazása is. Az egymás közötti érintkezésben általában az emberek meglehetősen ellenségesek, barátságtalanok, mindenki tele van kisebbségi érzéssel, érzékenyéggel, sérülékenységgel. Tulajdonképpen az a szép eív, hogy megmondani, kimondani, tiszta feltételeket teremteni, őszintének lenni, következetesnek lenni -az nagyon sokszor megbántja a másikat. Az én hivatásom a segítés filozófiáján és különböző gyakorlatán alapul, mert pszichiáter, pszichoterapeuta vagyok. Nagyon gvakran tapasztalom a rosszul értelmezett őszinteséget ott, ahol megértés kellene, beleérezés a MÁSIK speciális élethelyzetébe, tisztelet a MÁSIK iránt -, ha úgy tetszik - hazugságágával vagy önáltatásával, illúziójával szemben. Hiszen mindenki, a modern ember különösen, belső harcot vív a lelki egyensúlyáért. Nagyon nehéz, majdnem lehetetlen őszinteségre vagy tiszta elvekre építeni a mindennapjait. Tehát, ha el kellene terjeszteni az őszinteséggel kapcsolatos valami értékszempontot, akkor azt kell mondanom, hogy a MÁSIK önértékelésének, énképének, önbecsülésének a védelme mindennél előbbre való. Pesti varázs: az újjáépített New York Palota CSODÁK ÉS PALOTÁK Újjáépítve, régi értékeit lehetőség szerint megőrizve vagy felújítva fogadhat - az olasz Boscolo csoport szállodájaként - vendégeket fővárosunk patinás épülete, a New York Palota. Az épület története hű tükre a huszadik század mai korunkba átvezető viharainak. "A világ legnagyobb és legszebb kávéháza." .Megnyitásakor így írtak, áradoztak a magyarországi és a külhoni lapok a rohamosan fejlődő főváros egyik új csodájáról, a New York Palotáról. A városképi értékű, eklektikus saroképület egy ideje - amióta a tulajdonosi irodában "olaszosra" fordult a nemzeti trikolór - ötcsillagos luxusszálloda. Mozgalmas bő évszázad idézhető fel a kívül-belül újjávarázsolt palota históriája kapcsán. 1892-ben még vályogvető cigányok tanyáztak e tájon (Kosztolányi Dezső felesége feljegyezte, hogy kiskorában félt elmenni arrafelé), de 1894 őszén már ott hivalkodott a sárga és vörös gránit lábazatú palota, amelynek falait faragott kőburkolattal fedték be nagy’ műgonddal dolgozó mesterek. Az építészeti műremeket egy hatalmas amerikai biztosító pályázatát elnyerve építette fel Hauszmann Alajos profesz- szor 1895-re. A budapesti "New York" legpompázatosabb része a kávéház volt, egy időben az első a kávéházak között. Velencei csillárok, csavart márványoszlopok és freskók díszítették, melyeket Magyar-Mannheimer Gusztáv, s Lotz Károly festett. Egykor Osváth, Móricz és Krúdy törzshelyeként tartották számon a New York Palota kávéházát. Akik így ismerték, a háború után elhűlve tapasztalták, hogy Rákosiék sportboltot nyitottak utcai frontján. Aztán 1954-től Hungária néven újra kávéházként üzemelt, de - sokévi építkezés után - csak 1974-ben nyerte vissza régi tényét. A hajdani palota mai látogatói viszont külföldi érdekeltségű luxusszállodában találják magukat, ha mostanság belépnek a gazdát és arculatot cserélt legendás "New York" kapuján. A legendák egyikét maga Molnár Ferenc teremtette, aki a megnyitó napján barátaival a Dunába dobta a kávéház kulcsát, hogy a New York sohase legyen zárva. Ennélfogva a kávéház éjjel-nappal egyaránt otthona volt a tollforgató törzsvendégeknek, a magyar szellem halhatatlan klasszikusainak, Bródynak, Heltainak, Krúdynak, Kosztolányinak s a többieknek. A galérián működött a Nyugat asztala, Móricz itt adta át félve a szerkesztő uraknak A hét krajcár elbeszélést, Molnár itt írta a Liliomot, Gárdonyi itt pihent meg Egerből felrándul- va Pestre. A négyemeletes, három homlokza- tos, eklektikus saroképületről ma már minden tudható és olvasható. Negyvenötben bomba vitte el az épület cifra tornyát. Hosszú évekig fölállványozva állt, de 1956 tavaszára ismét felépült. Igaz, csak néhány hónapra. November 4-e után szovjet páncélosok lőtték szét. A palotát az évek során állandóan alakítgatták, falakat törtek, termeket falaztak be. Az amerikai biztosító nem sokáig működött Budapesten, helyére rövid ideig a földművelésügyi minisztérium, majd szerkesztőségek, könyvkiadók költöztek. Mi minden volt itt már! Német tüzérségi megfigyelő és szovjet katonaújság, irodabútor- és sportszeráruház, még "bizo" is, amelynek légkörét a szomszéd Sörszanatórium bablevesillata járta át. Később Sajtóház lett az épület neve. Itt működött az egykori Est Lapok-konszern, majd a Lapkiadó Vállalat, újabb nevén a Pallas. A mindig építés alatt álló, mégis elhanyagolt palota pedig csak ázott, romlott. A kilencvenes években rom volt itt eg}' évtizeden át, bár a kávéház még működött. Valaha nemcsak ott, hanem az egész palotában, sőt ebben az egész óriási háztömbben, a tucatnyi összefolyosó- zott hatalmas épületben szinte minden szoba, minden zug, minden benyíló a magyar sajtót és a magyar könyvkiadást szolgálta, hiszen a tömb másik oldalán, a mai Osváth (egykor Miksa) utcában működött az Athenäum nyomda. Vajon az ötcsillagos luxushotel előkelő vendégei - ha igénylik egyáltalán - kapnak-e hazai sajtótermékeket, könyvbe kötött olvasnivalót a budapesti "New York" falai között?
