Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-21 / 261. szám
2006. JÚLIUS 21. Hazai hírek MAGYAR SZÓ —A HÍD 7 I Az információs és kommunikációs adottság NINCS JÓL ELLÁTVA Magyarország minden egyes információs és kommunikációs technológiai ellátottsági mutató esetében jelentősen lemaradt az EU átlagához viszonyítva - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a közelmúltban publikált tanulmányában. Budapest, 2006. július 16. A KSH hivatalos honlapján közzétett, A háztartások információs és kommunikációs technológiai elátottsága és használata, 2005. című kiadványa szerint leginkább a 80 százalék körüli mobiltelefon ellátottságban közelíti meg Magyarország az EU átlagos szintjét, ami 84 százalék. Ezt követi az otthoni számítógép-ellátottság és az otthoni internet-hozzáférés aránya. A mobil hozzáférés esetében 95 százalékát, a másik két esetben 73 százalékát illetve 46 százalékát éri el a magyar átlag az EU szintnek. A szélessávú hozzáférés esetében az EU átlagának közel 48 százalékát éri el az ország. A kiadvány szerint a háztartások 58 százalékában van legalább egy számítógép az Európai Unióban, míg a magyarországi arány 42 százalék. A KSH felhívja a figyelmet arra, hogy van olyan régi EU-tagállam, így Görögország, amelyet ezzel az értékkel is jelentősen megelőz Magyarország, és van olyan is, amellyel egy szinten van, például Portugáliával. Az új belépő országok közül Magyarország megelőzi Litvániát, Lettországot, Lengyelországot, de Észtország, Szlovákia és Szlovénia Magyarország előtt jár. Az újonnan csatlakozottak közül egyedül Szlovénia haladja meg az EU átlagot. A hazai háztartási internet-hozzáférés 22 százalékos szintje kevesebb, mint fele az EU átlagnak, ami 48 százalékot tesz ki. Ezzel az eredménnyel a régi EU tagCsökkenő magyar zöldség-gyümölcstermelés A magyar zöldség- és gyümölcstermesztés az ország uniós tagságát követően jelentős mértekben csökkent, a 2003-as 2,84 millió tonnás hozam tavalyra 2,2 millió tonnára esett vissza. Budapest, 2006. július 16. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) ügyvezető igazgatója, Mártonffy Béla elmondta: a magyar zöldég-gyümölcs ágazat termelési szintje jelenleg az 1992- 1993-as szinten mozog. Emellett az eltelt 6 évben jelentős mértékben növekedett az import is. A 350-400 ezer tonnás szintről 550 tonnára nőtt az uniós tagság első évére. A múlt évben ez a mennyiség valamelyest csökkent, és úgy tűnik, hogy Magyarországon tartósan mintegy 500 tonna import zöldséggel és gyümölccsel kell számolni évente. A szakember az ágazati gondok okaként elsősorban azt jelölte meg, hogy a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) működését nem sikerült stabilizálni az ország uniós tagságát követően. Hazánk EU-tagságát megelőzően a TESZ- ek száma emelkedő tendenciát mutatott, ám a megfelelő finanszírozás hiányában az uniós tagságot követő második évben már számuk megfeleződött. Jelenleg 7 véglegesen elismert termelői értékesítő szervezet működik Magyarországon, míg mintegy 50 kapott előzetes elismerést. Az uniós tapasztalatok szerint ugyanis ezeknek a szervezeteknek kellene lebonyolítani a magyar zöldség-gyümölcs áruforgalom legalább mintegy 40 százalékát. Jelenleg viszont a TÉSZ-ek részesedése a zöldség-gyümölcs eladásokból Magyarországon csak mintegy 15 százalékra tehető. Az ágazat nem készült fel kellőképpen az uniós tagságra. A magyar gazdálkodók az EU-ban kemény piaci versennyel találták magukat szemben az ország uniós belépését követően. Emellett a TÉSZ-ek szervezettségének hiánya miatt is versenyhátrányba kerültek. Sőt, a termelők tőkeellátottsága sem európai színvonalú Magyarországon. Az ügyvezető igazgató szerint meg kellene oldani az ágazat önfinanszírozását, ez utóbbi érdekében 20 százalékos kamattámogatást tartana szükségesnek a szakember. államok közül egy szinten van Magyar- ország Görögországgal. Az új belépő országok közül Magyarország megelőzi Litvániát, Csehországot, de kevéssel lemarad Szlovákiától, és a számítógép-ellátottságban az ország mögött álló Lengyelország is megelőzi Magyarországot, míg Lettország és Szlovénia meglehetős előnnyel rendelkezik. Szlovénia ezen a téren is az egyetlen új belépő, amely eléri az EU átlagot. A szélessávú internet-hozzáférés vonatkozásában, nemzetközi összehasonlításban a magyar 11 százalékos ádag kevesebb, mint fele, 48 százaléka az EU átlagának, ami 23 százalék. A régi EU tagországok közül egyedül Görögország átlaga marad a magyar átlag alatt. Az új belépők közül Ciprus, Csehország és Szlovákia nem éri el a magyar átlagot, míg Litvánia, Lettország, Lengyelország, Szlovénia meghaladja azt, Észtország pedig jóval az EU átlaga felett van. A kiadvány szerint a magyar háztartások 80 százalékos mobiltelefon ellátottságával kapcsolatosan megállapítható, hogy ez az a terület, ahol a legközelebb sikerült kerülni az EU átlaghoz, ami 83,9 százalékot tett ki, és nagy a valószínűsége, hogy rövidesen teljesen fel is zárkózik Magyarország. A régi tagállamok közül Magyarország megelőzi a görög ellátottsági szintet, az új belépők közül előnyünk van Litvániával, Lettországgal, Lengyelországgal szemben, míg Szlovénia, Szlovákia, Ciprus és Észtország Magyarország előtt jár. Szlovénia, Ciprus és Szlovákia ellátottsága meghaladja az EU-átlagot. A 37 százalékos magyar átlag az internethasználat esetében is jóval az EU átlag alatt van, annak megközelítőleg a 73 százaléka. A régi EU tagállamok közül csak Görögország, Portugália, Olaszország marad el a magyar átlagtól. Az új belépők közül Ciprus, Csehország, Litvánia, Lengyelország mutat a magyarnál alacsonyabb intemethasználati arányt, míg Lettország, Szlovénia, Szlovákia jelentősen felülmúlja azt, Észtország pedig az EU átlagot is jóval meghaladja. Röviden Megállapodás a pedagógusok ÓRASZÁMEMELÉSÉRŐL Budapest, 2006. július 17. A kormány megállapodott a kormánypárti frakciókkal a pedagógusok kötelező óraszámának emeléséről - mondta Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára hétfőn Budapesten újságíróknak. Zsigó Róbert (Fidesz) közölte, hogy pártja nem támogatja az óraszámemelést, álláspontjuk szerint az elbocsátásokhoz vezet. Olyan megállapodást kötött egymással a két kormánypárti frakció és a kormány, amelynek "az a lényege, hogy a kormánypárti frakciók támogatják a pedagógusok kötelező óraszámemelését" - mondta Arató Gergely. KÓKA JÁNOS: A REFORMOKAT NEM SZABAD LEÁLLÍTANI Budapest, 2006. július 15. Bár a kormány népszerűsége csökken és csökkenni is fog, sem az egyensúlyteremtó intézkedésekben, sem a reformlépésekben nem szabad visszalépni - mondta a gazdasági miniszter a Magyar Televízióban. A politikus szerint négy év alatt három dolgot kell elvégezni. Együk a stabilitás megteremtése, annak megtartása, amelyhez kellenek a reformok. Ezt követően lehet elkezdeni a fejlesztéseket - tette hozzá. "Ennek a háromnak (...) az egyensúlya teremthet egy olyan országot 2010-re, ahol jobb élni mint ma" - fogalmazott a magyar gazdasági miniszter. Budapest egyik legforgalmasabb terén, a Móricz Zsigmond körtéren, egy nagyon jól üzemelő amerikai licensz alapján működő saláta- és szendvicsbár eladó! Érdeklődni lehet: Külföldről: +3612023878 Magyarországról: 06209722887, 06705929777 telefonszámokon m * illetve: sioretiek@hotmail.com SALÁTA- ÉS SZENDVICSBÁR ELADÓ!
