Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-21 / 261. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence 2006. JÚLIUS 21. Röviden Van pénz az erdélyi autópályára 260 millió euró áll rendelkezésére az amerikai Bechtel cégnek az idén az észak-erdélyi autópálya munkálataira, most már az amerikai cégen a sor, hogy szervezze meg a munkát, és gyorsítsa fel a sztráda kivitelezését - jelentette ki Marosvásárhelyen Borbély László. A kormány megbízott területrendezési minisztere elismerte: mivel tavaly a munkálatokat leállították, s a szakképzett munkaerő jelentős része külföldre távozott, mások pedig nem hajlandók újra elszegődni az amerikai céghez, a Bechtelnek most Moldvából kell majd munkásokat alkalmaznia. Borbély szerint a kormányfő múlt heti látogatása pozitív jel volt az amerikai vállalat számára, és azt mutatta, hogy Bukarestben megvan a kellő pli- tikai szándék a munkálatok folytatására. FlCO NEM VÁLTOZTATNA A VISZONYOKON Robert Fico, Szlovákia új miniszterelnöke szombaton Prágában megerősítette, hogy kormánya nem kíván változtatni a nemzeti kisebbségekhez fűződő viszonyon. "Azt akarjuk, és ennek érdekében mindent meg is teszünk, hogy fenntartsuk a jelenlegi állapotot a nemzeti kisebbségekhez fűződő kapcsolatokban" - mondta a szlovák kormányfő. Fico hangsúlyozta: mindenkit megkér, a kormányt nem valamiféle múltbeli nyilatkozatok, hanem jövőbeni működése és cselekedetei alapján ítélje meg. Fico, akinek prágai utazása volt az első, jelképes értékű külföldi látogatása, leszögezte: az általa vezetett szlovák kormány egyértelműen Európa-orientált lesz, és célja, hogy 2009. január elsején Szlovákia bevezesse a közös európai pénznemet, az eurót. Felhívta a figyelmet arra, hogy a két kisebb koalíciós tag - a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) - kormánybeli mozgásterét "pontosan meghatározták", és a kormány általános irányvonalát a szociáldemokrácia fogja megszabni. (Felvidék Ma) Szili Kárpátalján: TERÍTÉKEN AZ OKTATÁS Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke hivatalos Kárpát-aljai látogatáson vett részt. A megbeszéléseken többek közt szóba került a kishatárforgalom ismételt beindítása, mint a kapcsolattartás további lehetősége a schen- geni szabályok érvénybe lépése után. A kárpátaljai magyarság anyaország általi támogatásáról szólva Szili hangsúlyozta, hogy a jövőben erősödni fog a Szülőföld Alap, amelynek pályázati kiírásában helyet kap a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatása, köztük a beregszászi főiskoláé is. Ennek kapcsán az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy az UMDSZ javasolta egy hosszú távú, politikamentes, az anyanyelvű oktatásra vonatkozó stratégia kialakítását, valamint egy magyar szakmunkásképző intézmény létrehozását a munkanélküliség leküzdése érdekében. A szervezet indítványozta egy Szülőföld Ösztöndíj létrehozását a magyar nyelvű oktatás támogatása céljából, továbbá azt, hogy maradjon meg a kárpátaljai magyar pedagógusok utazási és szakkönywásáriási támogatása és létesüljön kollégium a szórványban élő magyar gyermekek anyanyelvű oktatásának támogatására. (Kárpátalja Infó) ■ Sok a bizonytalanság az új magyar nemzetpolitikában NINCS JÖVŐKÉP SEM Sok a bizonytalanság az áj magyar nemzetpolitikában, Budapestnek kevés fogalma van arról, milyen hatásfokkal működnek a forintokból létrehozott erdélyi intézmények - körvonalazódik a magyar lapokban megjelent kommentárokból. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Gyurcsány Ferenc között lezajlott budapesti találkozó utáni helyzetről a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) hasábjain Simon Judit megállapítja: e politika terén sok a bizonytalanság. Emlékeztet: az új nemzetstratégia figyelembe veszi, hogy a Kárpát-medencében élő magyar közösségek helyzete nagyban eltér egymástól, és azt is, hogy az európai uniós tagsággal - a vajdasági és a kárpátaljai magyarságon kívül - egyazon közösséghez tartoznak majd a határ két oldalán élő magyarok. Elsődleges szempont tehát a felzárkóztatás, az esélyegyenlőség, a versenyképesség megteremtése a határon túli közösségek számára - olvasható a lapban. Azzal kapcsolatosan, hogy megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), a lap munkatársa megállapítja: Gyurcsányék figyelmen kívül hagyták, hogy7 a HTMH szimbólum, megszüntetése a határon túli magyar közösségek számára egyet jelent azzal, hogy a magyar kormány immár nem vagy sokkal kevésbé törődik velük. Azt már tudni lehet - írja a szerző -, hogy milyen intézmények szűnnek meg, melyek mennek át gyökeres változásoM Sólyom Lászlóhoz fordultak a vajdasági civilek LEGFELSŐBB FOKON ■ Ágoston Hugó: villantott remény B ^____°- ______*_______i kon, immár bizonyosan megszűnnek a támogatásokat kezelő közalapítványok. Az viszont még nem nyilvánvaló - fűzi hozzá -, hogy mi helyettesíti ezeket, milyen formában érvényesül a nagyobb odafigyelés, a szakszerűbb probléma- megoldás, a hatékonyabb támogatási rendszer. Bizonytalan az is, hogy a táTizenhárom vajdasági magyar civil szervezet a minap levélben fordult Sólyom László köztársasági elnökhöz, kérve, járjon közben, hogy a Magyar Országgyűlés vegye védelmébe a vajdasági magyarságot. Tizenhárom vajdasági magyar civil szervezet azzal a kéréssel fordult Sólyom Lászlóhoz, a Magyar Köztársaság elnökéhez, hogy kezdeményezze az Országgyűlés előtt egy olyan jogi aktus meghozatalát, amellyel Magyarország védelme alá veszi a Szerb Köztársaságban élő, szerb állampolgárságú, magyar nemzetiségű állampolgárokat. A levél szerint: "a kívánt védelem jelentheti számunkra a kettős állampolgárság megszerzését, a magyar perszonális autonómiát, a szerb parlamentben számarányos parlamenti képviselet biztosítását, a szavatolt parlamenti helyek intézményének bevezetésével. Tisztában vagyunk azzal, hogy az első pontban említettek a magyar államra tartoznak, de a második és a harmadik pontban foglaltak kivívásában pedig Magyarország támogatása szinte garanciát jelenthet követelésünk elérésében." Az aláírók örömmel vették tudomásul, hogy az államfő korábban külön érdeklődéssel fordult áz anyaország határain túl élő nemzettársakhoz, hogy minél pontosabban értesülhessen a helyzetükről, és segítsen gondjaik enyhítésében. Az indoklás szerint "a délvidéki magyarság, immár több mint másfél évtizede rabja és túsza a délszláv államok és nemzetek egymás közti véres leszámolásnak. Nemzetünk azóta elje- lentéktelenedik, mind számát, mind társadalmi, gazdasági és szellemi erejét tekintve" - olvasható a levélben. A 13 civil szervezet nevében a sajtó képviselőit Matuska Márton publicista, az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület elnöke értesítette a minap újvidéki sajtótájékoztatón. Matuska Márton hangsúlyozta: bízik Sólyom László jogi jártasságában és tisztességes erkölcsi hozzáállásában, valamint abban, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a civil szférának. "Azok a határon túli intézmények, amelyekben bíztunk, lenullázódtak, ezért fűződik ez a kezdeményezés Sólyom László személyéhez" - mondta Matuska. A 13 vajdasági magyar civil szervezet kezdeményezése nem maradt visszmogatáskeret csökken-e - áll a kommentárban. Ugyanebben a lapban Ágoston Hugó úgy véli: a budapesti találkozó felvillantotta a reményt, hogy a magyar-magyar viszony rendezése az új körülményeknek megfelelő stílusban és hatékonysággal történik. Egyetlen találkozás ugyanakkor szerinte kevés az előzetes tájékoztatáson és véleménycserén túlmenő tervezéshez, indokolt kezdeti bizonytalanságról beszélni is. Az erdélyi Krónikában Lukács János keményen bírálja a magyar kormányt. "Egyszerűbb - és talán tisztességesebb - volna, ha Gyurcsány Ferenc kerekperec megmondaná: a magyar gazdaság a csőd szélén áll, a nemzetközi hitelminősítők a legambiciózusabb kormányprogram dacára is negatív kilátásokat jósolnak Magyarországnak, a forint szabadesésben zuhan, így hát kisebb gondunk is nagyobb annál, mint hogy a határon túli magyar közösségek miből és hogyan élnek" - írja a szerző, aki szerint ugyanakkor a magyar miniszterelnök kínosan ügyel a látszatra. A sikeres újjászervezéshez mindenekelőtt szemléletváltásra volna szükség, annak felismerésére, hogy a határon túli magyar közösségek akkor válhatnak igazán az anyaország hasznára, ha közös szempontok alapján tudnak stratégiákat megfogalmazni és végrehajtani - fejti ki a kommentátor, aki úgy látja: Budapestnek kevés fogalma van arról, milyen hatásfokkal működnek az adóforintokból létrehozott erdélyi intézmények, és egyáltalán, mire jó ez Magyarországnak. (Új Magyar Szó) hang nélkül. A Vajdasági Képviselőház elnöke szerint nyugtalanságot kelthet a szerbiai közvéleményben, hogy a vajdasági magyar civil szervezetek Magyarország köztársasági elnökéhez fordulva kértek védelmet a vajdasági magyarok számára. A vajdasági parlamenti elnök egy interjúban fogalmazta meg határozott véleményét, hogy a civil szervezetek kezdeményezésükkel csak azt érhetik el, hogy nyugtalanságot keltenek a szerbiai közvéleményben, mert Budapest bizonyosan nem fog reagálni a követelésekre. (Magyar Rádió) Támogasson egy oldalt a Magyar Szóban! Amennyiben hozzájárul lapunk fenntartásához egy oldal pénzügyi támogatásával, tiszteletünk jeléül az Ön nevét tesszük az oldal alsó szalagcsíkjába! Hívja most a 1-877-A-MAGYAR-t! Ez nr az Ön nevének a helye!
