Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-21 / 261. szám
6 MAGYAR SZÓ — A HÍD Hazai hírek 2006. JÚLIUS 21. Röviden A Fidesz véleménye a RENDÉSZETI ÁTSZERVEZÉSEKRŐL Budapest, 2006. július 15. A Fidesz a rendőrség megerősítését és anyagi támogatásának növelését javasolja a jelenlegi zűrzavaros és forráshiányos helyzettel szemben - jelezte közleményében Kontrát Károly parlamenti képviselő. A Fidesz rendészeti munkacsoportjának vezetője szerint "a Gyurcsány-kormány a rendészeti átszervezésekről úgy hoz döntést, hogy azzal semmibe veszi az emberek biztonságát. A rendőrség személyi állományában bizonytalanság és a félelem uralkodik el, mivel közülük senki sem tudhatja, hogy milyen jövő vár rájuk". A Fidesz úgy véli, az általános kilátástalanság, a tisztázatlan átszervezési tervek és az egyre súlyosabb megélhetési gondok elvonják a határőrség és a rendőrség dolgozóinak figyelmét a feladatuktól. "Az amúgy is létszámhiánnyal küszködő rendőrségen belüli elbocsátási hullám nem csak emberileg, de szakmailag is megmagyarázhatadan" - olvasható a közleményben. Mint Kontrát írta, 2005-ben nőtt a bűncselekmények száma, ilyen körülmények között pedig nem leépíteni kellene a rendőri állományt, hanem bővíteni. SZDSZ: jó az új INTÉZMÉNYRENDSZER Budapest, 2006. július 17. Az SZDSZ- frakció szerint az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer alkalmas arra, hogy Magyarország a következő 7-9 évben hozzájusson a mintegy 8 ezer milliárd forint uniós forráshoz, és így az ország fejlődési pályára kerüljön - közölte Kuncze Gábor pártelnök újságírókkal azt követően, hogy a fejlesztéspolitikai kormánybiztos részt vett a liberális párt parlamenti képviselő- csoportjának ülésén. Bajnai Gordon kormánybiztos elmondta: jelenleg a teljes fejlesztéspolitikai szervezetrendszer a Nemzeti Fejlesztési Terven (NFT) dolgozik, amelyet várhatóan augusztus végén bocsátanak társadalmi vitára, majd szeptember végén nyújtják be azt az Európai Uniónak, így 2007 elejétől az uniós pénzáramlás megindulhat majd Magyarországra. Kérdésre válaszolva kitért arra, hogy a konvergenciaprogram és a NFT "kéz a kézben jár", a konvergenciaprogram gazdasági helyzetelemzésére épül az NFT. Az IDF ALÁÍRÁSGYŰJTÉSSEL TILTAKOZIK A TANDÍJ ELLEN Balatonberény, 2006. július 15. Aláírásgyűjtésbe kezd a tandíj bevezetés ellen az Ifjúsági Demokrata Fórum - közölte Almássy Kornél országgyűlési képviselő, az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) elnöke Balatonberényben. "Nem tartjuk időszerűnek és bevezethetőnek" a tandíjat - indokolta az IDF a kezdeményezést egy sajtótájékoztatón. Az IDF elsőként szólalt fel a tandíj bevezetés ellen. A vezetőség most megerősítette korábbi álláspontját; a jövő héten kezdődő főiskolások és egyetemisták turisztikai találkozóján, az EFOTT-on elkezdik az aláírásgyűjtést - tette hozzá. Megjegyezte: "nem ördögtől való dolognak" tartják a tandíjat, de úgy vélte, ez nem oldja meg a felsőoktatás problémáit, reformok nélkül a tandíj "semmi másról nem szól, mint a hallgatók megsarcolásáról", az állami költségvetés kiegészítéséről. ■L4 köztársasági elnök aláírta a pénzügyi törvényeket FOGADOTT EMELÉS Az MSZP szerint a köztársasági elnök felelősen döntött, mikor aláírta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, a házipénztár adóról és az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényeket. A Fidesz tiszteletben tartja az államfő döntését, míg az MDF szerint az az igazi baj a törvényekkel, hogy semmiféle hatástanulmány nem előzte meg az elfogadásukat. Budapest, 2006. július 17. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a Parlamentben, a plenáris ülés előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta: pártja megnyugvással vette tudomásul, hogy a köztársasági elnök felelősen döntött. "Döntése nemcsak a költségvetési egyensúly helyreállítását teszi lehetővé, hanem mindazt, aminek az egyensúly helyreállítása feltétele volt: az ország fejlesztését" - jegyezte meg. Mint mondta, pártja tudja, hogy az államfő "nem mosolyogva" hozta meg döntését. Hozzátette, hogy "az MSZP sem örömében nyomta meg az igen gombot, nem örömében, de felelősségét tudva cselekedett". Közölte azt is: a kormány szeptemberben - a társadalmi vita után - parlamenti vitára bocsátja a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet. "Reméljük, hogy ez az aktus a köztársasági elnök igényét is kielégíti" - mondta. Arra a kérdésre, hogy ilyen felelősen dönthetnek-e majd a szocialisták Sólyom László új legfőbbügyész- jelőlijéről, Lendvai Ildikó úgy válaszolt: pártja eddig is felelősen döntött, és ezután is így fognak tenni. "Mi továbbra is azt fogjuk szem előtt tartani, hogy alkalmas-e az illető jelölt az ügyészség megroppant tekintélyének helyreállítására" - mutatott rá. Szijjártó Péter, a Fidesz kommunikációs igazgatója újságíróknak azt mondta: pártja tiszteletben tartja a köztársasági elnök döntését, azonban a parlamentben továbbra is nemmel szavaznak minden olyan kérdésre, ami adóemelést jelent, vagy az emberek terheinek növekedésével jár. Kiemelte, hogy minden nagy nevű, nemzetközi hitelminősítő és gazdasági elemző intézet sikertelennek minősíti azt a gazdaságpolitikát, amit a kormányzat folytat. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője úgy fogalmazott: az, hogy a köz- társasági elnök aláírta a "megszorító csomag" törvényeit, azt jelenti, hogy a kihirdetés napján ezek a törvények hatályba lépnek. Pártja véleménye szerint az igazi baj a törvényekkel az, hogy semmiféle hatástanulmány nem előzte ■ Elfogadhatatlan a 80 milliárd forintos "betegadó"? VIHAROS VIZITDÍJAK A Fidesz számára elfogadhatatlan a 80 milliárd forintos "betegadó", a tervezett vizitdíj és kórházi ágydíj bevezetése - közölte pártja álláspontját Zombor Gábor, a Fidesz országgyűlést képviselője. Az MSZP szerint a nyugdíjasok éves szinten egyhavi nyugdíjukat, mintegy 160 milliárd forintot költenek el csúszópénzre. Budapest, 2006. július 15. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapján közölt statisztikai adatok szerint ez az intézkedés 80 milliárd forintos sarcot, "betegadót" jelentene többletként a lakosság vállán, a 350 milliárdos megszorítást tartalmazó "Gyurcsány-cso- mag" mellett - mondta a Fidesz-frakció népjóléti kabinetjének tagja a budapesti sajtótájékoztatón. Zombor Gábor kihűlő ígéretként értékelte azt a kormányzati nyilatkozatot, hogy a gyermekeknek, a nyugdíjasoknak és a krónikus betegeknek nem kell majd fizetniük. Mivel az alkotmány értelmében nem tehető különbség beteg és beteg között, a terv nem állná ki az alkotmányosság próbáját - vélekedett. Vagyis mindenkinek fizetnie kellene, ami csak kompenzációval enyhíthető, ám a jelenlegi gazdasági helyzetben nem látható, honnan lehetne előteremteni a szükséges mintegy évi 60 milliárd forintot - magyarázta. A politikus szólt arról, hogy az egészségügyi ellátás kétharmadát a gyermekek, az idősek és a krónikus betegek veszik igénybe, így szakmailag is megalapozatlan az elképzelés, mivel - az említett kompenzációt számolva - gyakorlatilag nem jutna pluszforráshoz az egészségügy, ugyanakkor nem számolná fel a hálapénz intézményét. Az OEP-adatok tükrében a Fidesz azt számolta ki, hogy a háziorvosi ellátásnál 34 milliárd, a járóbeteg-szakellátás keretében 37-38 milliárd, a kórházi ellátás tekintetében pedig 10 milliárd forintos többletterhet jelentene a lakosságnak a vizitdíj és kórházi ágy díj. Zombor Gábor azt a következtetést meg az elfogadásukat. Ez egy olyan "megszorító csomag", mely a magyar társadalom egyetlen rétegének sem kedvez - tette hozzá. Közölte, pártja a hátralévő törvénymódosító javaslatok egyikét sem fogja támogatni. Hozzátette azonban: a 2006. évi költségvetési törvény módosításának vannak olyan elemei, melyek támogathatóak, de a kormány azt a "rossz technikát" alkalmazza, amit "salátatörvénynek" neveznek, azaz egybe kell szavazni olyan módosító javaslatról, melyet pártja elfogad olyannal, melyet azonban nem. Sólyom László köztársasági elnök július l6-án aláírta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, a házipénztár adóról és az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényeket. Az államfő sajtóirodájának közlése szerint Sólyom László azért nem küldte vissza megfontolásra a törvényeket az Országgyűlésnek, "mert tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére". Ezért az államfő a törvények kihirdetése mellett döntött. "Ahhoz, hogy az adóemelésekkel járó áldozatnak értelme legyen, a köztársasági elnök szükségesnek tartja, hogy a költségvetés hiányának csökkentése mellett az Országgyűlés olyan intézkedéseket hozzon, amelyek pontos menetrendet és határidőket követnek, és biztosítják Magyarország hosszú távú és fenntartható fejlődését" - olvasható a közleményben. Az Országgyűlés június 10-én fogadta el az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényjavaslatot: eszerint négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek a nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd 5 százalékos járadékot. vonta le, hogy megdől a "nem lesz fizetős az egészségügyi ellátás" ígéret és nyilatkozat, amely a közelmúltban is elhangzott kormánypárti politikusoktól, közöttük Veres János pénzügyminisztertől, aki pert is tervezett rémhírterjesztés miatt. A képviselő hozzáfűzte: az eddigi intézkedések is tízmilliárdot vontak el az egészségügytől.
