Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-07-14 / 260. szám

14 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden Hannibál tanár úr Trencsében Felvidéken a trencsénteplici art filmfeszti­válon vetítették a Móra Ferenc regényéből Fábri Zoltán rendezte Hannibál tanár úr című filmet is, az Ötven évvel ezelőtt című sorozatban. A szellemi elnyomásról szóló műnek 1956. október 25-én volt az orszá­gos premierje. Baján a mozielőadás után a nézőtér nagy része és a járókelők a Súgóvica folyóba dobták a helyi Sztálin mellszobrot. E fesztiválon Kenyeres Bá­lint: Before Dawn című alkotása a legjobb rövidfilm díjában részesült, Hajdú Sza­bolcs: Fehér tenyér című műve pedig a leg­jobb forgatókönyv díját kapta. Győzött az ellenállás az Operában Vass Lajos a Kulturális és Oktatási Minisz­térium államtitkára, akit Hiller István mi­niszter az Operaház élére kormánybiztos­nak nevezett ki, Kovács János karmester­nek hat hónapra szóló-főzeneigazgatói megbízatást adott Győriványi-Ráth György helyére, aki Hegyi Árpád Jutocsa embere volt és elküldték. Ezzel az Opera­házban győzött az ellenállás, amelynek - a szakszervezet mellett - Kovács János volt a legerőteljesebb képviselője. Később, nyu- godtabb légkörben döntik el, hogy az első­sorban a művészeti igényesség végett ví­vott belháború során megüresedett vezetői helyeket pályázat útján töltik-e be véglege­sen, vag)r nyugat-európai módon szakmai tanácsadó testület javaslatára.. PÁLYÁK ÉS PÉNZEK Az MSZP-s többségű Csongrád Megyei Ónkormányzat Vörös Gabriellát, a sikere­sen működő megyei múzeumigazgatót, az úgynevezett útpályapénzek szabálytalan felhasználásának alapos gyanúja okán fel­függesztette beosztásából. Ez összefügg az új M5-ös autópálya építésével, mert ilyen­kor a teljes nyomvonalon kötelező a régé­szeti feltárás, ami ezúttal több száz millió forintos megbízatást jelentett az egyébként nem túlfizetett régészeknek, és a földmun­kát végző cégeknek. Az M43-as út követke­ző építése új jövedelmet kínál a feltárásból. Bárdi György KÖZÉPKERESZTJE Bárdi György Jászai-díjas kiváló művész, színészetünk egyik legsajátosabb egyénisé­ge, negatív hősök remek megformálója - például Jumurdzsák Az egri csillagokban - 85 éves. Születésnapján a Magyar Köztár­sasági Érdemrend középkeresztje a csilla­gokkal kitüntetést vehette át. Ismeretlen Máté Péter-dalok kerültek eló Huszonkét évvel Máté Péter halála után Vargha Tamás zeneszerző ismereden felvé­telekre bukkant stúdiójának nagytakarítása közben egy eldobásra ítélt kartondoboz­ban. A legendás énekes - aki 37 évesen in­farktusban halt meg - halála előtt egy nap­pal 29 dalt énekelt és zongorázott fel a ka­zettára, amelyről a tragédia miatt minden­ki megfeledkezett. A lemez várhatólag a jö­vő héten kerül a boltokba. Szerkesztette: Földessy Dénes Kultúra 2006. JÚLIUS 14. _ ■ Uj keretben a New York-i intézet AZ IRÁNY: KÍNA..! Huszonnyolc külföldi kulturális intézetünk idei értekezletét tartották meg múlt héten Budapesten. Hiller István, aki ismét a szaktárca minisztere, bejelentette, hogy a külföldi magyar kulturális intézetek irányítása egyesül a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézettel, Lauter Évának, ezen intézet eddigi igazgatójának vezetésével. Olyan közfont alakul ugyanis, amely összefogja az anyaországi, a határon túli és a világ teljes magyarságának kultúráját. A lapunkban sokszor szereplő Bogyay Katalin -, aki londoni intézetünk eddigi igazgatójaként briliáns szervezéssel alapoz­ta meg az alkotó kulturális diplomácia módszertanát,- a tárca nemzetközi szakál­lamtitkáraként felügyeli-irányítja ezt az egész szervezetet. Hiller István bevezető-értékelő beszé­dében elmondta, hogy a magyar kultúra teljesítményeiből van mit bemutatni a nagyvilágnak. Ezt mind szinte állandóan bemutatóra felkészülve kell tartani. A miniszter azonban szükségét érezte irá­nyításon belüli változtatásoknak. Ennek legfontosabb megnyilvánulása a beveze­tőnkben ismertetett új centrum. Lesznek azonban változások a külföldi intézeteken belül is. Alkalmasabb, új helyszínen működik ősztől kezdve a var­sói intézet. A Római Magyar Intézet fel­újítását befejezik, Sepsiszentgyörgvön pedig megnyitják a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet fiókintézményét. Legfontosabb feladatnak tartja a mi­niszter, hogy a magyar kulturális diplo­mácia megjelenjen Kínában. Szavaiból kitűnőleg ezt mintegy az új idők szelé­nek tekinti, amelyet Magyarország vitor­lájába is be kell fogni.. Nem hangzott el az értekezleten, de ide tartozik és olvasóinknak e helyt kell tudniuk, hogy Magyarország kulturális és oktatási közgondolkodásában már pártállami körülmények között is felis­merték és szorgalmazták, a nagy múltú kínai kultúrával és főleg a világ népessé­gének hatalmas tömege által beszélt kí­nai nyelvvel való kapcsolat fontosságát. Ennek nem csak ötletgazdája volt a ki­váló pécsi pedagógus és iskolaszervező dr Bárdi László, a Pécsi Tudományegye­tem Ázsia tanszékének alapítója, ma nyugalmazott vezetője és kínai kapcsola­taink ma is aktív ismerője, ápolója. Már 1986-ban megszervezte az ország első középiskolai kínai nyelvoktatását. A pé­csi kertvárosi Apáczai Csere János Gim­náziumban egy évfolyam Magyarorszá­gon elsőként érettségizett kínai nyelvből. A pécsi önkormányzat rendszerváltás utáni MSZP-SZDSZ-FIDESZ-es veze­tése azonban távol állt e fontos felisme­réstől s hagyta elhalni a tagozatot. Két évtizednek kellett eltelnie, s most örömmel fogadjuk, hogy most kulturális diplomáciai feladat lett belőle. A minisz­ter hangsúlyozta: hogy e hatalmas ázsiai ország befolyása egyre növekszik, s nincs hozzá kellő kapcsolatunk. Igaz, or­szágunk pénzügyi helyzete okán, egy­előre nem intézetalapításról, csupán né­hány szakember kiküldéséről lehet szó. Hiller István oktatási és kulturális mi­niszter elmondta, hogy a két tárca - a kulturális és a külügyi -, kapcsolatát újra kellene gondolni. Ezzel régi igazgatási kereszteződéseket, személyügyi-kineve­zési hozzá nem értést, sőt, olykor értet­lenséget érintett meg amelyeket valóban jobban, találóbban kellene szabályozni. A szakminiszter elmondta, hogy bár nem minden esetben ért egyet az intéze­tekben történt kinevezésekkel,- a közvé­lemény kritikáihoz hasonlóan,- tisztelet­ben tartja azokat is. A média képviselői megtudhatták, hogy közvetlen elődjével, Bozóki Andrással sem mindenben ért egyet. Végül hangsúlyozta, hogy feszültsé­gekre is lehet számítani. "Senki se szá­mítson, arra, hogy az oktatási és a kultu­rális költségvetés az eddiginél nagyobb lesz" - mondta. A kettős minisztérium költségvetése a korábbiakhoz képest 5- 600 milliárd forinttal nagyobb, s ebből a kulturális területre 100 milliárd jut. Ennyit garantálhat. A költségvetés növe­kedéséknek nincs esélye, ezért szükség van új pénzügyi stratégiára., meg kell nyerni a magyar tőkét, sőt a multikat is, de innovációval is lehet segíteni. Anna Karenina pályaudvar DÍJESŐ KISVÁRDÁN Az elszakított területek magyar színházművészete díjesőben részesült Kisvárdán, a Határon túli színházak XVIII. fesztiválján. Összesen tizennyolc kitüntető elisme­rést nyújtottak át, zeneszerzésért most először. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium életműdíjat adományozott Ábrahám Irénnek, az újvidéki és Csíky Ibolyának a nagyváradi színház művésznőjének. A minisztérium díjjal jutalmazta a sepsiszentgyörgyiek Godot-ra várva című elő­adását. Az Ilyés Gyula Közalapítvány díját a szabadkaiak Záróra című előadása és a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia a Valahol Szecsuánban című pro­dukciója nyerte el. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a marosvásárhelyiek Cse­resznyéskert című előadása érdemelte ki, Kisvárda város díját megosztva adták ki Andreea Vulpe rendezőnek és Iuliana Vilsan díszlet- és jelmeztervezőnek (Cseresznyéskert). A legígéretesebb fiatal színész számára alapított Teplánszky Kati-díjat Veress Albert vehette át. A Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza díját B.Fülöp Er­zsébet (A Valahol Szecsuánban főszerepéért, felső képünk), illetve Tompa Klára Ranyevszkája szerepének megformálásáért (Cseresznyéskert), Faragó Edit (Po- gánytánc, Maggie szerepéért), továbbá Elor Emina (Pogánytánc, Chris szerepé­ért), valamint Bakos Árpád (alsó képünk) nyerte el a szabadkai színház Szulamit című produkciójához írott, eredeti hangzásvilágú zenéjéért. Ugyancsak a Várszínház jutalmazta Nagy Orbánt a szatmárnémeti színház Harag György Társulatának Senák című előadásában nyújtott teljesítményéért és Stalma Hajnalkát a székelyudvarhelyi színház Anna Karenina pályaudvar cí­mű -se cím külön címdíjat érdemelne! - előadásában nyújtott epizódalakításá­ért. Végül a Kisvárdai Lapok szerkesztősége által alapított díjat szintén B.Fülöp Erzsébet nyerte el. (M.K.)

Next

/
Thumbnails
Contents