Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-07-14 / 260. szám
2006. JÚLIUS 14. Kultúra MAGYAR SZÓ —A HÍD 15 I Ha a foci-vébé történelmet formál ŐRJÖNGŐ TÖRÖKÖK A kulturált, fegyelmezett németek az idei foci-vébén szokatlanul keményen szurkoltak honfitársaiknak. Végül is a hazai pálya nagy előnyét, a "tömeglélektani hátteret" hazafias kötelesség biztosítani, német a németnek. Csakhogy a lelátókról egy-egy nézőcsoport nem németül szurkolt, hanem minden berúgott német góltól örömében törökül őrjöngött. Vajon Mohamed tud erről? Földessy Dénes Hát ezt is megéltük! Olvad az iszlám fensőbbségtudat, amely ma már különös fanatizmussal gyűlöli a nyugati kultúrát és életstílust, s ölni készül minden Mohamed-független fehér embert, fehér országostól. Ki tudja hány kiképző táboruk van erre a célra, de van, ezt már be is ismerték. Tíz-tizenöt év és az ottani iszlámhívő gyerekekből perfekt Jumurdzsákok rohamoznak majd ellenünk, gyaur kutyák ellen. Erre most, még a vébé alatt, a Németország lakosságának tíz százalékát kitevő törökök, (méghozzá már német állampolgárságúak) parlamenti képviselője, egy török úr, felszólalt a Bundesrat- ban. Azt kérte, hogy a török nemzetiségiek számára német himnuszt fordítsák le törökre, mert ők is úgy akarnák azt énekelni. Odahaza, a mecsetek táján erről sem igen tudhatnak. Lássuk csak! Először is, ez kérem csak a modernség és a civilizáció halovány cseppje az iszlám öntudatban. Valahogy összefügg a népesség keveredésével, amikor az együttélés kakaskodásait ellensúlyozza a teli has, meg a Keleten elhagyott ottÚj elnök a Magyar Rádióban A Magyar Rádió kuratóriuma Such Györgyöt jelölte új elnöknek, majd a kulturális életből verbuválódott huszonnyolc tagú "civil" testülettel kibővített nagykuratórium végleg megválasztotta őt. Such György újságíró, aki a szabaddemokrata kötődésű Magyar Hírlapnak és az emeszpés tulajdonú Magyar Narancsnak - melynek tulajdonosa Bauer Ervin, vagyis újságíró nevén Tamás Ervin, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese - volt a munkatársa. Szavazati aránya épp elérte a legkevesebb tizenkilenc szavazatot. A civilek közül néhányan formailag érvénytelennek tartották a választást, de a közjegyző erre nem talált okot. Az ország kulturális és politikai közéletében most az a kulcskérdés, hogy Such György továbbra is betartja-e a Kondor Katalin bevezette, úgynevezett BBC közszolgálati szabályt, hogy mindkét fél közléseit sugározza a hallgatóknak, de mindegyik mellett közli a másik fél véleményét is. Ez ellen a közszolgálati függetlenség ellen a baloldali lapokban támadások jelentek meg. Such György a megválasztása utáni, erre vonatkozó kérdésre lényegében azt felelte, hogy egyik sem, mivel így válaszolt: a műsoroknak ne legyen jobb- vagy balodali irányultsága. hon mindig üres spájza. Ahogy az Egyesült Államokban is lassan a népesség harmadát teszik ki a mexikóiak.. Már maga a President is kénytelen volt megtanulni spanyolul és ezen az ékes latin nyelven szónokolni minden sátoros ünnepen, hadd tapsoljanak a mexikói bevándorlók. A foci-vébé tömeglélektani meglepetése ettől sokkal meglepőbb. Hiszen az iszlám népek, bár alapvetően semmivel sem rosszabbak, mint a fehér ember, de a szegénység, a lenézettség, s az a meg- alázottság érzet, amely mögött nincs is megalázási szándék, mégis beléjük ivódott. Mételyek dolgoznak a lelkűkben, mert az efféle mételyek nagy múltúak akár az emberiség, s jönnek a dührohamok ha Playboyt látnak, meg playboy fiúkhoz való, izgalmas, mezítelen leányzók. A szerencsétlenek. Valami van a levegőben, a fehér ember fél, ha még nincs is rá oka. S az arabokról már nem az Ezeregyéjszaka meséi jutnak az eszébe, hanem a World Trade Center tornyainak leomlását látja a szeme előtt. Az arab népek alkaidás változata pedig jól rá is játszik erre: a történelem változatlan félelmekkel hat tovább. Erre jött egy foci-vébé a tíz százaléknyi németországi törökök a német himnuszt akarják énekelni, s ezzel eg}' új társadalmi közérzet üzen, igaz, még csak a szőnyeg alól, mert mit szólnak például Afganisztánban? Michelangelo festményei a sixtusi kápolnában mégis legszívesebben felsóhajtanának. Valami üzent. Még félelemmel, még csak a szőnyeg alól, de már él. És a gyűlölet agyterkevényei megremegtek. Egyébként, hajrá gólkirályok. Egy csepp emberség Farkas Ádám szobrászművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora Körülbelül két évvel ezelőtt kezdtem el dolgozni Illyés Gyula síremlékén. Személyes ismeretségünk ellenére többször is a költészetében kellett újra és alaposan elmerülnöm. Ditirambus nőkhöz: "Nem a kövek és nem a fémek. /Nem amik állják az időt! / Hanem a gyékény, a nád, a kéreg. / Nem az örök-élet-ígéret / cinkosai. Nem a kimértek. / Hanem a törékenyek, s engedők: / a fű, a lösz, a sás lett tiltakozás. IIA tettük után nyomban eltűnők." Megdöbbentem ettől a verstől, mert azzal kezdődik, hogy nem a kövek és nem a fémek, ezt mondja nekem, aki kövekkel és fémekkel dolgozom. Az első megdöbbenés után rögtön ráéreztem, hogy' miről szól a vers, a női princípiumról és a női életfelfogásról, a női lét lényegéről, és a költő ezt állítja szembe a férfi léttel. Illyés fantasztikus módon elébe ment a kornak, ebben a versben egy látnok víziója jelenik meg. Végül azt írja le, vág}7 azt jeleníti meg, hogy a XX. század egy nagyon kemény, erőszakos, mindent megváltoztam! akaró "férfikor" volt, ami eredményei ellenére rettentő sok szenvedést és kínlódást okozott, és ezzel szembeállítja a női létet, ami igazából a a szereteten, a gyengédségen, a dolgok megértésén és finom elfogadásán alapul.. És akkor jutott eszembe, hogy II. János Pál azt mondta, az új évszázad a nők évszázada lesz. Azt hiszem, ez valóban így van. És fontos, hogy így legyen. Hogyha a nők bizalmat, felelősséget és megfelelő teret kapnak, akkor hihetetlenül élhetővé válik az élet. De egy7 másik példám is van. A női művészet az utóbbi egy-két évtizedben egyre fontosabb. Ä női művészet más hangot üt meg, mint a keményebb férfi művészet. Ä férfiaknak meg kell maradni férfinak, a nőknek viszont nagyobb teret kell adni, hogy éljenek a fantasztikus lehetőséggel, amivel talán még meg tudják menteni az emberiséget. (A Kossuth Rádiónak ez a sorozata befejeződött, a belőle kiadott három kötetes könyvsorozat is egyszer már elfogyott, s a dupla CD is fogyóban. Az eddig elhangzott vallomásokból azonban a New York-i és más amerikai magyarok kérésére szemezgetünk még, amikor kultur rovatunkban van rá hely. Ilyen módon az Egy csepp emberség már csak lapunkban olvasható, amíg nem kezdjük el Az én hazám című új sorozatból való válogatást.) Einstein harangja és a Vonalkód HÁROM ACERBI-DÍJ Az olasz Castel Goffredo város alapította Giuseppe Acerbi-díjat azért hozták létre, hogy megismertessék az olaszokkal a kortárs világirodalom Itáliában kevéssé ismert alkotásait. A Római Magyar Akadémia közreműködésével mindig három magyar író olyan műve közül választanak, amely már olaszul is megjelent. Idén Grendel Lajos Kossuth-díjas felvidéki írónk Éinstein harangjai című regénye nyerte el a díjat. Költészeti különdíjat kapott Tóth Krisztina {képünkön), fordítói különdíjat pedig, Tomasso Kemény. A Heti Válasz legutóbbi számában Tóth Krisztina - aki máskülönben 1990-92-ben ösztöndíjasként Párizsban fordított francia költőket - ezúttal nem költői műveiről, hanem Vonalkód című novellás kötetéről szólva, a mai 30-40 évesek társadalmi közérzetéről fogalmazott meg figyelemre méltó megállapításokat:- Legalább annyira nyomott lett a nemzedékem, mint azoké, akik átéltek eg}7 háborút... Bennem például több olyan reflex működik, amit a gyerekem nem ért, nem érti, hogy miért viselkedem úgy, ahogy. Igazából az érdekelt, hogy (t.i. a Vonalkódban. A szerk.) hogyan gyűrűznek át a szorongások, a félelmek, az elvarratlan szálak és titkok az egyik nemzedékről a másikba..
