Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-07-14 / 260. szám

2006. JÚLIUS 14. Kultúra MAGYAR SZÓ —A HÍD 15 I Ha a foci-vébé történelmet formál ŐRJÖNGŐ TÖRÖKÖK A kulturált, fegyelmezett németek az idei foci-vébén szokatlanul keményen szurkoltak honfitársaiknak. Végül is a hazai pálya nagy előnyét, a "tömeglélektani hátteret" hazafias kötelesség biztosítani, német a németnek. Csakhogy a lelátókról egy-egy nézőcsoport nem németül szurkolt, hanem minden berúgott német góltól örömében törökül őrjöngött. Vajon Mohamed tud erről? Földessy Dénes Hát ezt is megéltük! Olvad az iszlám fensőbbségtudat, amely ma már külö­nös fanatizmussal gyűlöli a nyugati kultúrát és életstílust, s ölni készül min­den Mohamed-független fehér embert, fehér országostól. Ki tudja hány kikép­ző táboruk van erre a célra, de van, ezt már be is ismerték. Tíz-tizenöt év és az ottani iszlámhívő gyerekekből perfekt Jumurdzsákok rohamoznak majd elle­nünk, gyaur kutyák ellen. Erre most, még a vébé alatt, a Né­metország lakosságának tíz százalékát kitevő törökök, (méghozzá már német állampolgárságúak) parlamenti képvise­lője, egy török úr, felszólalt a Bundesrat- ban. Azt kérte, hogy a török nemzetisé­giek számára német himnuszt fordítsák le törökre, mert ők is úgy akarnák azt énekelni. Odahaza, a mecsetek táján er­ről sem igen tudhatnak. Lássuk csak! Először is, ez kérem csak a modern­ség és a civilizáció halovány cseppje az iszlám öntudatban. Valahogy összefügg a népesség keveredésével, amikor az együttélés kakaskodásait ellensúlyozza a teli has, meg a Keleten elhagyott ott­Új elnök a Magyar Rádióban A Magyar Rádió kuratóriuma Such Györgyöt jelölte új elnöknek, majd a kulturális életből verbuváló­dott huszonnyolc tagú "civil" testü­lettel kibővített nagykuratórium vég­leg megválasztotta őt. Such György újságíró, aki a szabaddemokrata kötő­désű Magyar Hírlapnak és az emeszpés tulajdonú Magyar Na­rancsnak - melynek tulajdonosa Bauer Ervin, vagyis újságíró nevén Tamás Ervin, a Népszabadság fő­szerkesztő-helyettese - volt a munka­társa. Szavazati aránya épp elérte a legkevesebb tizenkilenc szavazatot. A civilek közül néhányan formailag ér­vénytelennek tartották a választást, de a közjegyző erre nem talált okot. Az ország kulturális és politikai közé­letében most az a kulcskérdés, hogy Such György továbbra is betartja-e a Kondor Katalin bevezette, úgyneve­zett BBC közszolgálati szabályt, hogy mindkét fél közléseit sugározza a hallgatóknak, de mindegyik mellett közli a másik fél véleményét is. Ez el­len a közszolgálati függetlenség ellen a baloldali lapokban támadások jelen­tek meg. Such György a megválasz­tása utáni, erre vonatkozó kérdésre lényegében azt felelte, hogy egyik sem, mivel így válaszolt: a műsorok­nak ne legyen jobb- vagy balodali irá­nyultsága. hon mindig üres spájza. Ahogy az Egyesült Államokban is lassan a népes­ség harmadát teszik ki a mexikóiak.. Már maga a President is kénytelen volt megtanulni spanyolul és ezen az ékes la­tin nyelven szónokolni minden sátoros ünnepen, hadd tapsoljanak a mexikói bevándorlók. A foci-vébé tömeglélektani meglepe­tése ettől sokkal meglepőbb. Hiszen az iszlám népek, bár alapvetően semmivel sem rosszabbak, mint a fehér ember, de a szegénység, a lenézettség, s az a meg- alázottság érzet, amely mögött nincs is megalázási szándék, mégis beléjük ivó­dott. Mételyek dolgoznak a lelkűkben, mert az efféle mételyek nagy múltúak akár az emberiség, s jönnek a dühro­hamok ha Playboyt látnak, meg play­boy fiúkhoz való, izgalmas, mezítelen leányzók. A szerencsétlenek. Valami van a levegőben, a fehér em­ber fél, ha még nincs is rá oka. S az ara­bokról már nem az Ezeregyéjszaka me­séi jutnak az eszébe, hanem a World Trade Center tornyainak leomlását látja a szeme előtt. Az arab népek alkaidás változata pedig jól rá is játszik erre: a történelem változatlan félelmekkel hat tovább. Erre jött egy foci-vébé a tíz százalék­nyi németországi törökök a német him­nuszt akarják énekelni, s ezzel eg}' új társadalmi közérzet üzen, igaz, még csak a szőnyeg alól, mert mit szólnak például Afganisztánban? Michelangelo festmé­nyei a sixtusi kápolnában mégis legszí­vesebben felsóhajtanának. Valami üzent. Még félelemmel, még csak a szőnyeg alól, de már él. És a gyű­lölet agyterkevényei megremegtek. Egyébként, hajrá gólkirályok. Egy csepp emberség Farkas Ádám szobrászművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora Körülbelül két évvel ezelőtt kezd­tem el dolgozni Illyés Gyula síremlé­kén. Személyes ismeretségünk ellené­re többször is a költészetében kellett újra és alaposan elmerülnöm. Ditirambus nőkhöz: "Nem a kövek és nem a fémek. /Nem amik állják az időt! / Hanem a gyékény, a nád, a kéreg. / Nem az örök-élet-ígéret / cinkosai. Nem a ki­mértek. / Hanem a törékenyek, s engedők: / a fű, a lösz, a sás lett tiltakozás. IIA tet­tük után nyomban eltűnők." Megdöbbentem ettől a verstől, mert azzal kezdődik, hogy nem a kö­vek és nem a fémek, ezt mondja ne­kem, aki kövekkel és fémekkel dolgo­zom. Az első megdöbbenés után rög­tön ráéreztem, hogy' miről szól a vers, a női princípiumról és a női életfelfo­gásról, a női lét lényegéről, és a költő ezt állítja szembe a férfi léttel. Illyés fantasztikus módon elébe ment a kor­nak, ebben a versben egy látnok vízi­ója jelenik meg. Végül azt írja le, vág}7 azt jeleníti meg, hogy a XX. század egy nagyon kemény, erőszakos, min­dent megváltoztam! akaró "férfikor" volt, ami eredményei ellenére retten­tő sok szenvedést és kínlódást oko­zott, és ezzel szembeállítja a női létet, ami igazából a a szereteten, a gyen­gédségen, a dolgok megértésén és fi­nom elfogadásán alapul.. És akkor jutott eszembe, hogy II. János Pál azt mondta, az új évszázad a nők évszázada lesz. Azt hiszem, ez va­lóban így van. És fontos, hogy így le­gyen. Hogyha a nők bizalmat, felelős­séget és megfelelő teret kapnak, akkor hihetetlenül élhetővé válik az élet. De egy7 másik példám is van. A női művészet az utóbbi egy-két évtizedben egyre fontosabb. Ä női művészet más hangot üt meg, mint a keményebb férfi művészet. Ä férfiak­nak meg kell maradni férfinak, a nők­nek viszont nagyobb teret kell adni, hogy éljenek a fantasztikus lehetőség­gel, amivel talán még meg tudják menteni az emberiséget. (A Kossuth Rádiónak ez a sorozata be­fejeződött, a belőle kiadott három kötetes könyvsorozat is egyszer már elfogyott, s a dupla CD is fogyóban. Az eddig elhang­zott vallomásokból azonban a New York-i és más amerikai magyarok kérésére sze­mezgetünk még, amikor kultur rovatunk­ban van rá hely. Ilyen módon az Egy csepp emberség már csak lapunkban olvasható, amíg nem kezdjük el Az én hazám című új sorozatból való válogatást.) Einstein harangja és a Vonalkód HÁROM ACERBI-DÍJ Az olasz Castel Goffredo város alapította Giuseppe Acerbi-díjat azért hozták létre, hogy megismertessék az olaszokkal a kortárs világirodalom Itáliában ke­véssé ismert alkotásait. A Római Magyar Akadémia közreműködésével mindig három magyar író olyan műve közül választanak, amely már olaszul is megje­lent. Idén Grendel Lajos Kossuth-díjas felvidéki írónk Éinstein harangjai című regénye nyerte el a díjat. Költészeti különdíjat kapott Tóth Krisztina {képünkön), fordítói különdíjat pedig, Tomasso Kemény. A Heti Válasz legutóbbi számában Tóth Krisztina - aki máskülönben 1990-92-ben ösztöndíjasként Párizs­ban fordított francia költőket - ezúttal nem költői műveiről, hanem Vonal­kód című novellás kötetéről szólva, a mai 30-40 évesek társadalmi közérze­téről fogalmazott meg figyelemre méltó megállapításokat:- Legalább annyira nyomott lett a nemzedékem, mint azoké, akik átéltek eg}7 háborút... Bennem például több olyan reflex működik, amit a gyere­kem nem ért, nem érti, hogy miért vi­selkedem úgy, ahogy. Igazából az ér­dekelt, hogy (t.i. a Vonalkódban. A szerk.) hogyan gyűrűznek át a szo­rongások, a félelmek, az elvarratlan szálak és titkok az egyik nemzedékről a másikba..

Next

/
Thumbnails
Contents