Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-07-07 / 259. szám

14 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kultúra 2006. JÚLIUS 7. Röviden Shakespeare-parádé Gyulán Negyvenharmadik évadjába lépett a Gyu­lai Várszínház, melyet Sík Ferenc Kossuth- díjas rendező, a Nemzeti Színház főrende­zője alapított a közeli erdélyi, és egyáltalán a magyar nemzeti színjátszás nyári ottho­nának. Idén a program központjában Shakespeare áll. Az irigylésre méltó mű­sorban szerepel a Győri Balett Macbeth táncdrámája, a litván Nekronius legendás Hamlet-előadása, a grúz Sturua Hamlet- rendezése, melyet az angol Shakespeare Társaság az utóbbi időknek a világon ki­lenc legjobb Hamlet-rendezése közé sorolt, az Örkény Színház Shakespeare parafrázi­sa, a világhírű Ch. Marthaler zürichi Víz­kereszt előadása, a Royal Shakespeare Company Peter Brook féle korszakos Szentivánéji álomja, azon ltívül Bródy- Szikora Hamletje, a III. Richard eg)' nagy­szerű amerikai előadása, s a párizsi Théatre Bouffes du Nord társulattal Peter Brook ottani Hamlet rendezését, továbbá a kijevi DAH Színház Előszó III.Richardhoz című produkciója Vladiszlav Troickij rendezésé­ben és végül a pesti Bárka Színház díjnyer­tes Hamletjé. Negyvenéves A TÁNCDALFESZTTVÁL Július elsején volt negyven éve, hogy meg­rendezték az első magyar táncdalfesztivált. Ebből az alkalomból a szokásos szombat reggeli Kondor Katalin műsorban leját­szották Kovács Katinak az első győztesnek díjnyertes dalát: "Én nem leszek sohasem a játékszered, csókod is a másé lehet." Hívótagozat VAGY FEDÓSZERV? Az MSZP hívőtagozata kiadott egy tanul­mányt, amelyben javasolja, hogy a keresz­telés, az esketés, a temetés és a misemonda- tás váljék általános áfakulccsal adózó be­jegyzett szolgáltatássá. Mit mond a másik fél? Lukács Tamás kereszténydemokrata parlamenti képviselő szerint a kifejezetten lelkipásztori szolgáltatások nem piacosítha- tók, viszont mindenkit megilletnek, az MSZP hívőtagozata pedig folytatja az egy­házellenes kampányt. Az MTA KISDOKTORAI Idén is kiosztották a Bolyai-ösztőndíjat az Akadémián, mint 1996. óta minden évben. Ezzel a pályakezdő fiatalok tudományos életpályájának megtervezéséhez nyújtanak segítséget. Eddig száztíz Bolyai-ösztöndijas pályázott az MTA doktora címre - mely­nek viselőit "az MTA kisdoktorainak" becé­zik - s a zsűri hatvanegynek adta meg. Újabb olasz irodalmi díjat kap Esterházy Péter A második rangos olasz díjat kapja néhány hónapon belül Esterházy Péter író, aki júli­us 20-án Bariban veheti át a Citta di Bari irodalmi különdíjat. A Harmonia Caelestis és a Javított kiadás szerzője tavaly novem­ber 30-dikán Firenzében elnyerte a Toszkán Tartomány által meghirdetett II Gonfalone d'Argento díjat. Szerkesztette: Földessy Dénes I Amerikai bulvár,; magyar kérdés MŰSOR ÉS HÁTTÉR Mit jelent Magyarországon á televízió és a kultúra viszonya? Mit jelent másutt? Nálunk a lakásokban lassan gyarapodó számú "feketeszemű" készüléket. Arányuk alig 2 százalék, de figyelmeztető, mert éppen a legkulturáltabb, legigényesebb értelmiségiek kattintjákle folyamatos sötétre a családi tévét. Most egy német televíziós szaktekin­tély, Olaf Steenfadt - akinek tanácsaira a legnagyobb, legrangosabb német csator­na, a ZDF elnöksége legfőbb döntéseit építette -, egy év alatt feltérképezi a Ma­gyar Televíziót.- Hogy a felméréssel mire jutott, az részben a televízió belügye, de mi lehe­tett annyira vonzó, hogy rendkívül ma­gas szintű karrierjét az MTV-ért átme­netileg feladta?- Kölcsönkértek, hogy a német know- how-t, amit én és több kollégám dolgoz­tunk ki, s jól bevált, itt Magyarországon kipróbáljam. Talán ennél erősebb indok, hogy Németországban a siker ellenére elkövetett súlyos hibákat segítsek a ma­gyar televíziós reform beindításakor ki­küszöbölni. Magyarországon ugyanis szerintem most jött el az a pillanat, ami­kor megnyíltak a kapuk az igazi változta­tásra. A német médiahelyzet annyiban különbözik a magyartól, hogy a győztes hatalmak tökéletesen lenullázták, s a semmiből kellett felépíteni a teljesen új médiakömyezetet. (Nálunk viszont "le­nulláztak" még minden családi rádióké­szüléket is: statáriális ítélkezés terhe alatt be kellett szolgáltatni az oroszoknak, akik teli vagonokban vitték haza a zsák­mányt. A szerk.). Aztán Magyarország még áttekinthető méretű, náluk viszont 16 ekkora tartomány van, önálló média- környezettel s a tartományi miniszterel­nöknek történő köteles elszámolással.- Mi volt a médiateremtés alapkon­cepciója?- A híres író, Graham Green bátyja, a megszálló tisztek főnöke kapta Ham­burgban a feladatot, hogy egy vadonatúj alapokra helyezett médiaszervezetet te­remtsen. A legnyilvánvalóbbat tette, be­szerezte a BBC rendszer leírását, s arra alapozott. Az alapelv a közszolgálatiság volt, amely végett a médiának bármilyen rádiós műfajban függetlennek kellett lennie a mindenkori hatalomtól. Vagyis bármelyik politikai oldal van hatalmon, a BBC csak saját véleményét fejezheti ki adásaiban, sőt, a hatalommal szemben mindig kritikusnak kell lennie. A média hívei és létrehozói ezt a rendkívül idea­lisztikus és rokonszenves feltételt elfo­gadták. Sajnos, azóta a függetlenség alapelve Németországban is megtörede­zett, sok viszontagságon ment keresztül, melyek megtépázták; mind a politika, mind a gazdaság megpróbál erős befo­lyást gyakorolni rá.- Soroljon fel legyen szíves néhány látványos hibát, amit az átalakítási perió­dusban kerülni kellene!- Talán legfontosabb a finanszírozás körül kialakult problémahalmaz. Mi is elkövettük a hibát, hogy nem tettünk kü­lönbséget a néző fizette díj és a reklám- bevételek között. A közszolgálati médiu­moknak, amint ez nálunk Németország­ban egyértelműen bebizonyosodott, nem volna szabad reklámbevételre ala­pozniuk a fenntartásukat, és az nem is hoz elég bevételt sőt ellenkezik a köz- szolgálat alapvető funkciójával. Az angol BBC, amely a közszolgálati rendeltetés és működés anyaintézményének számít, nem használ hirdetéseket. Ott csak a ke­reskedelmi csatornának szabad reklámo­kat sugározniuk, s ezt Magyarországon is be kellene vezetni.- De hiszen még Németországban sem siketült, pedig ott legalább már tud­ják, hogy nem jó. Miért nem szüntették meg mindezideig a reklámot a közszol­gálati médiumokban?- Bevallom, erre a kérdésre magam sem tudom a választ. A ZDF-nél a rek­lámbevétel, ahogy az MTV-nél is, kb. 10 százaléka a teljes felhasználási költség­nek. Ez arányait tekintve nem elviselhe­tetlen, de ha azt nézzük, hogy tartalmi­lag milyen "mélyrepüléseket" idéz elő, hogy megfeleljenek a reklámozókkal szembeni kötelezettségeknek, akkor ez óriási veszteség egy-egy tévécsatorna számára. Magyarországon ez azért sok­kal nehezebb, mert itt a kereskedelmi te­levíziózás nagyjából egybeesett a gazda­sági átalakulás legmeghatározóbb szaka­szával, a privatizációval (a kommuniz­mus kezdetén magántulajdonosoktól el­vett, vagy később keletkezett állami va­gyon újra magántulajdonba adásával. A szerk.) és a kapitalista piac kialakulásával s így sokkal erősebb a függés a gazdasági tényezőktől.- Mindennek ismeretében, s a világ médiahelyzetét figyelemmel kísérve, mennyi időre gondol, hogyan lehet előre tervezni a közszolgálati televíziózás, rá­diózás formáját? Mit gondol, fennma­rad-e egyáltalán?- Az Egyesült Államokban már olyan­ná vált a helyzet, hogy a bulvármédián kívül (az átlagember színvonalához sza­bott, nem mély tartalmú, inkább szóra­koztató tévé-, rádió-, sajtóbeli műsorok, írások. A szerk.) gyakorlatilag semmi­lyen más média nem létezik, nincs is rá igény, és ezért senki nem hajlandó eltar­tani. Ez az állapot súlyosan kihat a társa­dalom minőségére és nagyon is torzul a szellemi színvonal. Úgy fogalmaznék: a jó közszolgálati médiaközpont fenntartá­sa a társadalom alaphigiénjéhez (szelle- mileg-erkölcsileg-lelkileg ép állapotához. A szerk.) tartozik. Ennek megsemmisíté­se, elhanyagolása mögött az ember poli­tikai akaratot sejt. Úgy látom, hogy Ma­gyarországon a média szereplőinek, de elsősorban működtetőinek azt kell elő­ször megérteniük, hogy amíg nem való­sulhat meg a függetlenség, - ez alatt az államtól, a gazdasági tényezőktől és a be­folyásos nemzetközi médiahatalmaktól való függetlenséget értem - addig a szó igazi értelmében nem valósulhat meg a közszolgálatiság. (MR, VáradiJúlia) Mit csinálnak a magyar művésznők? TÍZ KÉPZŐMŰVÉSZ A New York-i Magyar Kulturális Központ egyik új meglepetése: tíz rangos magyar képzőművésznő kiállítása az A.I.R Gallery-ben. Június 29-én nyílott meg, de a tárlatot már 28-án bevezette Berecz Ágnes: Mit csinálnak a magyar művész­nők? című előadásával. A csoportkiállításon alkotásaival résztvevő tíz festő, illetve képzőművész: Berhidi Mária, El-Hassan Róza, Eperjesi Ágnes, Keserű Ilona, Kozári Hilda, Lovas Ilona, Németh Ilona, Szabó Eszter Ágnes, Szenes Zsuzsa, és Sziládi Mónika. A mellékelt mű Eperjesi Ágnes: Önrckép 2004. című alkotása. A New Yorkban Domestic Goods címmel megnyílt, a 60-es évektől máig készült, leg­különbözőbb képzőművészeti munkákat bemutató tárlat Magyarországon már nagy sikerrel szerepelt Hazai javak címmel. Á New York-i kiállítást Berecz Agnes szer­vezte. A nem mindennapi összeállítású, igen vonzó közép-európai művészeti tárlat egy hónapig, július 29-ig látható. A.I.R Gallery New York, 511 W. 25th Street, Suite Eperjesi Ágnes fémmetszete: 301.Tel:212 255 6651.) ÖNARCKÉP 2004. Csupa lebegés.

Next

/
Thumbnails
Contents