Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)

2006-07-07 / 259. szám

Kultúra magyar szó-a híd 15

B Elit színházak Budapesten

PÓZTALAN ÉLEKTRA

A budapesti Örkény Színház - korábbi nevén Madách Kamaraszínház, melyet "kis Madácbnak" becéztek - erőssége lesz a most már szépen sorjázó pesti művészszínházaknak: Katona (s benne a Kamra), Radnóti, Örkény, Bárka... Legfőbb értékük, hogy a jő, sót kiváló produkciók nem ritkák, hanem rendszeresek. Ellenszél támad tenát a budapesti teátrumok uralkodó művészeti szélirányával szemben.

2006. JÚLIUS 7._______________________

Földessy Dénes

E most említett néhány társulat egy-egy kiugró sikerű premierje már erőteljesen felhívja a figyelmet a pesti színházak jó kétharmad részének, a többségnek szokványos minőségére. Teljesítményük a rendezői képességek szerint hullámzik, közben bele-bele- merülnek a jellegtelenség süllyesztőjébe. Ezzel szemben a művészszínházi minőségében legegyenletesebb Katonával és Radnótival együtt most már az Örkény, s Alföldi Róbert direkciójában majd a Bárka is erre tart. Ha az ország tönkretett gazdasága nem hátráltatja, bízhatunk abban, hogy mindez több elit budapesti színház szép vonulatává nő.

E folyamat szép ígérete az Örkény Színház Elektra előadása. Egyéni művészeti alkotás, meglepő, kimagasló produkció, elsősorban Bocsárdi László rendező és több színész, a dramaturg, a díszlet- és a jelmeztervező révén.

Az anyaországban egyre több babért arató erdélyi rendező neve pesti színházi közéletben már fogalom. Klasszikus és későbbi, avagy mai darabok gondo- latkötegeit teszi világosabbá és emeli egy élvezetesebb színpadi világba. Nem lecsupaszító kézzel, s beleerőltetett Freuddal, vagy motorbiciklis színpadi maisággal korszerűsít. Inkább tovább boncolja a dráma izomszövetét, s ezzel új drámai rétegeket fedez fel. Egyéniség.

Ezt elsősorban a görög dráma klasszikus "szereplőjével", a kórussal teszi (Bakos Éva, Bíró Kriszta, Kerekes Viktória és Zamóczai Gizella). Bocsárdi László kórusa egy sosem volt, kortalan látvány, olykor szavak nélkül, csak hangokkal beszél, vagy néma. Feltámasztott őskori lelet, a nemzésnek és a nemzedékek körüli sorstragédiáknak figyelmeztető jelenléte. E kórus tagjai nem nők, hanem nőnemű őslények, kígyótestű, örökké viselős, kórusban mozgó és jajongó, dinoszaurusz bőre színű, élő panaszok. Hiteles, örök kórus, és új színházi stílus (jelmeztervező Dobré Kóthy Judit.). Bocsárdi László a drámairodalom görög hagyománykészletének átrendezésével is igyekezett újként felragyogtatni az Élektra történetet (dramaturg Sebestyén Rita), tartalom és forma jó párhuzamával, de az előadás jelentős részében a formákkal nyújt valódi új hatást.

Élektra megszemélyesítője, Hámori Gabriella, ahogy az dukál, a legnagyobb színészi ajándék a közönségnek. S még sem úgy, ahogy dukál, természetesebben, s távol a társadalomnak már az utcán, ötven lépésről elbűvölő, született tragikus lelki arisztokratáitól.

Hámori Gabriella a póztalanságával hős. Belül. Ez persze a színészi átélés technikája is lehet, de süt a színpadról, hogy az ő számára mély játékélmény. Testvérének, Oresztésznek megformá- lója, Mácsai Pál pontos alakításából folyamatosan érződik az Oresztész-sors és alkat - színészetből eleddig hiányzó - halk megdöbbenése. Végig árad belőle a tiszta ember döbbeneté: "Létezik ilyen

gazság?" Jó játék Pogány Judit Klütaim- nesztrája, akit üres lelkű szomszédasz- szonynak formáz, ragyogó, új felfogású alakítás. Kiemelkedő (az egyébként rendező) Fodor Tamás Nevelője: a bajban mindig készséges, csupas szív, csupa íz, afféle görög Jani sógor típusa.

A produkció Bartha József színpadképében történik, amely nagy, modem fémdoboz, rideg és praktikus, mint egy űrállomás és félelmetes, mint Klüta- mnesztra utolsó órái.

kintik. Válsághelyzetekben "ásatag módon" kommunikálnak, azt sugallva, hogy "minden a lehető legnagyobb rendben van, csak néhányan elégedetlenkednek". A fejlesztéseket szakmai tanácsadó testület segíti, de tanácsait senki sem használja fel, feljegyzéseikre a politikusok sohasem válaszolnak.

A kulturális főtanácsadó elmondta, hogy a város költségvetését még mindig nem igazították a kulturális főváros programjához., és nem teremtették meg az operatív csapat hatékony munkavégzésének feltételeit. E csapat állandó bizonytalanságban dolgozik. A városvezetés az eddigi kulturális politikát folytatná, a hozzáértő és a szép városukat szerető, a pályázati munkában részt vett civil szakemberek - akik olyan színvonalú pályázatot írtak, hogy ezzel lesöpörték a fővárost is -, másfajta város lehetőségét érezték meg, és kulturális léptékváltást kezdeményeztek. Választáskor azonban az MSZP a maga sikereként kampányolt a kulturális főváros ranggal.

Takáts József kijelentette, hogy az esedeg megváltozó, vagyis jó feltételek mellett sem térne már vissza. Lapzártánkig a pécsi MSZP-s városvezetés válaszáról még nem kaptunk hírt.

Könyv

Horkay Hörchner Ferenc:

A gentleman születése és hanyatlása

Emelem kalapom a kalap előtt.

Keményített változatban ugyanis e fejfedő az abszolút gentleman jelképe, aki nem hazudik, kölcsönt határidőben megad, s ha süllyed a hajó, a mentőcsónak utolsó szabad helyét átadja egy hölgynek, s ha a hullámverésben még fején a kalap, meg is emeli hozzá, de minimum biccent, és csak utána merül el. Szóval nem követ el olyanokat, amelyeket mi, XXL század eleji erkölcsi páriák, - bizony zsinórban elkövetünk.

Horkay Hörchner Ferenc, az esztéta szerző természetesen nem ilyen köznapi-lazán fogalmaz:

"A gentleman alakja a középkori lovag ideálját képezi le a modernitásban. Társaságkedvelő, udvarias és illemtudó, viselkedését tapintat és a másik felé forduló figyelem jellemzi. Mértéket tart és önfegyelemmel bír, nemcsak egy politikai, de egy esztétikai normát is megjelenít."

Arisztotelésztől John Lukácsig szellemi nagyságok sorát hozza a gendeman kérdésbe, "kalap közeibe". A filozófusok történelmi levezetései pedig tudományos összefüggésekbe emelik e férfiideált. Legjobb, ha e rövid recenzióba korunk nagy ívű, s igen jó szemű történelem-filozófusának, az amerikai magyarság egy legnagyobb egyéniségének, John Lukácsnak a magyarázatát, minősítését idézzük meg, aki szerint a gentleman a századforduló emberének idealizált változata. A szerző így ismerteti John Lukács gondolatait:

Köze van e fogalomnak a politikához, de elsősorban életstílust és életminőséget határoz meg. Olyan karakterjegyek, hogy ne mondjam, erények gyűjtőneve, mint a lovagiasság, a hazafmg (ami Likács szerint semmi esetre sem keverendő össze a nacionalizmussal), a fegyelem, az önmegtartóztatás - olyan jegyeké, amelyek többsége nem csak... az arisztokratákra vonatkoztatható, hanem a polgárokra is... Tisztesség és becsület... adják a gentleman fogalmának alapjait.

A könyv címlapján Bemard Shaw korabeli, London-külvárosi divatüzlet kalap kirakata tárul a járókelő, illetve az olvasó elé, rátarti férfi keménykalapokkal, sőt, cilinderekkel, bármilyen alkalomra, bármerre járkáló gen- tleman-ek számára. A szerző és rangos kiadója, a Helikon meg eszmetörténeti kalandozásra viszi az igényes olvasót. A gentleman-gondolkodásról pedig még annyit, hogy a rátarti gentleman nyáron is kalapot viselt, hogy legyen mivel köszönni. (ED.)

B Európa kulturális fővárosa

PÉCSI BOTRÁNY

Fél éve örömmel adtuk hírül arról, hogy az ország e mediterrán hangulatú, gyönyörű városa elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címet. Néhány héttel ezelőtt azonban kirobbant a botrány, méghozzá két hullámban.

Takáts József, a város kulturális főtanácsadója lemondott megbízatásáról és elhatározását nem indokolta meg. Takáts József, a Pécsi Tudományegyetem irodalom- történésze, a kulturális főváros címért nagyon igényes pályázatot írt csapat szellemi vezetője volt. E hírből a hazai közvélemény mindent értett, hiszen évtizedek diktatúrája alatt megtanulta, hogy akár elnyomás, akár csak politikai csapatfölény esetén, a legjobb egyelőre hallgatni.

A múlt héten megérkezett a botrány második hulláma is. Tóth József felkereste a város napilapját, az Új Dunántúli Naplót, s feltárta lemondásának okait - az igazi civil kurázsi példájaként.

E szerint egyre több jel mutatott arra, hogy ha megvalósul is valami a pályázatban foglaltakból, a pályázat szelleme nélkül valósul majd meg. A városvezetés nem hajlandó kiadni kezéből a szakmai döntéseket. A pécsi MSZP-s várospolitikai vezetés eleve bizalmatlan a civil kezdeményezés, a nyilvános vita, a szakmai kritika iránt, s nem képes összefogni erőket. Ezen felül - írja Takáts Józsefre hivatkozva az Új Dunántúli Napló - a programot saját politikai tőkéjüknek te-