Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-05-19 / 253. szám

2006. MÁJUS 19. Kultúra MAGYAR SZÓ —A HÍD U ■ A főigazgató visszavág OPERAHÁZBOTRÁNY Hegyi Árpád Jutocsa, a Magyar Állami Operabáz főigazgatója fegyelmi eljárást indított keveházi Gábor balettigazgató ellen, ah, Hegyi alkalmatlanságára hivatkozva, lemondásra merte ót felszólítani. Hegyi Árpád Jutocsa, aki a legtöbb operabáuzi állítás szerint szinte láthatatlan a társulat előtt, lapunk megjelenésének napjára ígért a sajtónak tájékoztatást. Az Állami Operaház botránya to­vább tart, és most már egyre világosab­ban látszik: nem csak a tragikus pénz­hiány áll a botrány fókuszában, hanem a főigazgató egyénisége. Kovács János vezető karmester úgyszintén lemon­dott, és indokolásul használt kifejezése már szállóige: "Ilyen disznóságban nem veszek részt!" Sajtónyilatkozatai szerint ez alatt nem a létszám csökken­tést, hanem annak megoldását értette. Közben Keveházi Gábor kihallgatást kért Bozóki András kulturális minisz­tertől, aki mellett azonban Hegyi alve- zérei, öten várták Keveházit. A minisz­ter a reális, kiútkereső tárgyalás hang­ját ütötte meg, de az operai vezetés ré­széről Müller Péter Sziámi durván rá­támadt a balettigazgatóra. Erre Keveházi Gábor felállt és miniszteres­B Berobbant egy színházi hír EGRI CSILLAGOK! A hazai színházi életbe berobban egy hír: július 29-én este 20 órakor Csíksomlyón mutatják be az Egri csillagokat, annak Várkonyi -Béres alkotta musical-változatát. Az egri Gárdonyi Géza Színház három drámai színésze, Sárossy Kinga, Blaskó Balázs és Kelemen Gábor vezette Agria Játékok korábban, Egerben már rendkívüli sikerrel ját­szotta ezt az Egri Csillagok változatot, s két éves szervezés eredményeként sike­rül Csíksomlyón előadni, belépőjegy nélkül. A váratlan hír a magyar szín­házi, egyáltalán a magyar kulturális életben igen nagy jelentőségű, ezért a júliusi bemutatóra még visszatérünk. Most csak annyit: az eladás rendkívüli csíksomlyói látványát - Moravecz Levente rendezésében - az erdélyi, tehát helybéli neves Hargita Együttes százötven táncosa is szebbé, erőtelje­sebbé emeli. Továbbá Sárossy Kinga megfogamzását: "A darab a hit és össze­tartozás erejéről szól, a mához, például állítva az egri hősöket, de a konkrét történelmi eseményen is túlmutatva." Csíksomlyó irányt mutat Bencs«k András írja a csíksomlyói J J milliós magyar zarándoktömegről: "..bizony megérinti, megsimogatja őket Babba Mária égszínkék palástja". A De­mokrata főszerkesztője lapjának különszámát, a Csíksomlyót ajánlja így az olva­sónak. Egy hetilap különszáma ritkán méltó ennyire az ajánlásra. Két idézet e különújságból. Egyik Bencsik András fent már citált vezércik­kéből, s Csíksomlyó védőszentjéről, Babba Máriáról: "Gyűlnek a magvarok. Jönnek közelről és jönnek távolról. Egy a nyelvük, egy a lelkűk, egy a remény­ségük, egy a vágyódásuk és egy az a hatalmasan mély fájdalom, amely úgy lo­bog bennük, mint a pokol tüze... Azt a végtelen szomoróságot csak az ő köny- nyei tudják feloldani." Kiss Ántal teológus: "Csíksomló iránymutató az egész magyarság számára, hogy azokat a közösségeket kell újrateremteni, amit a Lenin-fiúk és azok szelle­mi örökösei módszeresen szétvertek. Az hagyományos közösségi élet felszámo­lásával az emberek elmagányosodtak, sokaknak évente egy alkalmuk marad ar­ra, hogy az égi édesanyukhoz, anyaföldjükhöz, nemzetükhöz való tartozásukat kifejezzék. Csíksomlyó, a hatásában többmilliós közösséget alakot..." Áz újságok szokásos különkiadásai közül messze kiemelkedik ez a 132 oldalos lap: nemcsak az idei június 2-5-iki csíksomlyói pünkösdi búcsú kalauza, hanem a hely története - amit olykor szenvedés-történetnek is lehet nevezni -, a székely- ség históriája, műemlék történelem, földrajz, kisebb térképalbum is, székely étel­receptekkel, népmesével, válasszal a kérdésre, hogy Róma után miért a legszen­tebb búcsújáró hely Csíksomlyó, végül a sajtótörtének sokak szerint leghatáso­sabb totékl képével, a lélegzet elállító és gyönyörű csíksomlyói tömeggel. Az ilyen újságokat rejtették felemelt, figyelmeztető újjal: Meg kell őrizni! (FD) tői együtt otthagyta a támadókat. He­gyi Ä. Jutocsa pedig saját főigazgatói rangjára hivatkozva fegyelmi eljárást indított az őt lemondásra felszólító Keveházi ellen. Lapunk zártakor a Kossuth Rádió­ban Farkas Erika, a közismerten hatá­rozott, rámenős szerkesztő-riporter ok­nyomozó beszélgetést rendezett több érintettel. Ebből egyre jobban látszik: az operaház eddigi szakmai vezetői egyetértenek az intézmény modernizá­lásával, s keresik a kiutat, de nem így. A kormányzat nehéz feladatának, a tragi­kus pénzhiányból való kilábalásnak a küzdelmében a Hegyi féle vezetés, - nyugodtan mondhatni -, önkényuralmi stílusa e kultúrpolitikai helyzetben csak kölönc a kormány nyakában. Kár volt nem figyelni az operaház leghatá­rozottabb ellenállására, amikor az el­múlt évadnyitó társulati ülésen, - mint arról lapunkban beszámoltunk - a tár­sulat az intézményben eddig sosem hallott elsöprő füttykoncerttel fogadta a bemutatkozó Hegyi-féle új vezetést. Egy biztos: a világelső operaházak közé tartozó Andrássy úti dalszínhá­zunkba idén is jelezték érkezési szándé­kukat például a hollandok, akik eddig al­kalmanként hat-nyolc autóbusznyi né­zőt hoztak az operaház előadásaira. (FD) A produkció minőségéről pedig, előzetesként, idézünk Szuromi Rita (Heves Megyei Hírlap) kritákájából, melyben a korábbi egri bemutatót minősíti:- Amit a közönség két éjszaka látha­tott Egerben, azt minden túlzás nélkül állíthatjuk maga volt a csoda....Az előadás szereplői nem egy nemzeti le­genda fényében cselekednek, hanem úgy, ahogy ma is bárki tenné, aki szerel­met, ragaszkodást, hazaszeretet érez..Nincs hatásvadászat, egyszerűen a szívünkhöz szóltak. Képünkön: "korabeli egri zsaruk" elfogják Hegedűst, a törökök magyar ügynökét. Mivel Csíksomlyón az előadást mindenki ingyen nézhetik, lapunk a támogatni szándékozóknak megadja az Agia Játékok csekkszámát: OTP 11739009-20141006. Sólyom László jogász, ÁLLAMELNÖK Egy csepp emberség A Magyar Köztársaság elnökének, az Alkotmánybíróság megalakulása utáni első elnökének, budapesti és több német egyetem professzorának gondolatai a rádiósorozatban és a be­lőle kiadott három kötetes könyv második kötetében: "Nincs jó élet a hamisságban." Theodor Wiesengrund Adomónak.a német filozófusnak ezzel a mondásá­val a nyolcvanas években találkoz­tam Németországban. Nagyon megörültem, és persze rögtön a politikára vonatkoztattam. Azt mondtam, most végre valaki ki­fejezi, hogy miért nincs jó élet a szo­cializmusban, ami a hamisságra, a hazugságra épül. Aztán a szocializmus elmúlott, de a hamisság itt maradt. Árad a televízióból, árad a politi­kából, árad az áruházak polcairól. Ez a hamisság más természetű, mint a régi volt. Sokkal nehezebb megkülönböztetni az igazságtól. Elsősorban azt kell tisztáznunk, hogy mi is a jó élet, amit élni szeret­nénk. A német kifejezés sokkal gaz­dagabb tartalmú, mint ahogy én for­dítottam. Richtiges Leben - azt je­lenti, hogy helyes élet, érvényes élet, valódi élet, de az én fordításom is egy régi filozófiai kategória, a jó élet több ezer éve azt jelenti, hogy eré­nyes élet. Ha tehát nem akarunk hamisság­ban élni, akkor az erényre kell füg­geszteni szemünket, nyíltszívűnek, becsületesnek, őszintének kell lenni, szolidárisnak a többiekkel, hűséges­nek kell lenni, hűségesnek a házas­társhoz, egy eszméhez, a hazához. Hogyha így élünk, akkor nem fo­gunk a hamisságban élni. Ha pedig ezt meggondoljuk, akkor a jó élet kulcsa a szülők kezében van elsősorban, aztán a tanárok kezében, és végül mindenkiében, aki képes példát mutatni. (2004. szeptember 6.) ¥ Indessen a Magyar Szóban, ínerika legnagyobb példányszám­ban eladott magyar nyelvű . t * hetilapjában! Lépjen velünk kapcsolatba MOST! UJ SAG@ahid.com

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents