Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-05-05 / 251. szám

14 MAGYAR SZÓ — A HÍD Kultúra 2006. MÁJUS 5. Röviden Európai kulturális KONFERENCIA Idén Spanyolország ad otthont az "Euró­pa a kultúrák közötti párbeszédért" című konferenciának. Magyar részről nem csak Bozóki András kultuszminiszter vesz részt a Granada városában tartott rendez­vényen, hanem Tarrósy István, a Pécs 2010 programiroda vezetője is, aki ismer­teti az Európa Kulturális Fővárosa 2010 projektet a konferencia résztvevőinek. Történészvita Nagy Imréről Az 56-os forradalom és szabadságharc háttere még ismeretlen a magyar történé­szek előtt. Komis Mihány író és Sólyom András filmrendező négyrészes televízió sorozatot forgat Kádár Jánosról. A forga­tókönyve szerint Nagy Imre kivégzéséhez nem az oroszok ragaszkodtak feltétlenül, hanem Kádár. Balás Piri László, egykori 56-os szabadságharcos, a Terror Háza Múzeumot működtető alapítvány elnöke is nyilatkozott a vitában: "A világtörténe­lemben kevés politikus csapta be annyi el­lenfelét, mint ő" - mondta. Rajkot rábe­szélte, hogy alaptalanaul vállalja el a titóista ügynök szerepét, a fogságban jól bánnak vele, majd felakasztatta őt, 56. október 31-én dicsőítette a forradalmat, másnap november 1-én már az oroszokkal tárgyalt saját kormányának megalakításá­ról és a ország lerohanásának időpontjá­ról." SZOKOLAY-KONCERT E heti lapszámunk megjelenésének napján a Magyar Kulturális Intézet zongorakon­certet rendez a Broadway-n. Szokolay Ba­lázs, jelenleg amerikai ösztöndíjas művész este 8-órakor a 447. 5 floor at Grand St. előadótermében főleg Chopin műveket játszik. A komolyzenei hangversenyek so­rában a dallamos zongoraszólók talán a legkedveltebbek, ezért az intézet jó mű­vész és műfajválasztása jelentős érdeklő­dést ígér. A művészvilágban ritka érdekes­ség, hogy ezen a néven két zongorista léte­zik. Mindkettő Szokolay, mindkettő Ba­lázs és mindkettő zongorművész. Egyik Budapesten él, másik most az Egyesült Államokban, Mont Claire-ben. HUNGÁRIA RÁDIÓ, NEW YORK minden kedden este 7-től 8-ig a WPAT AM 930-as hullámhosszon. Hírek - magyar zene - hazai - és sportpoli­tika - New York magyar gazdasági élete A mikrofomiál: APATINI GYULA Programvezető: Apadni Gyula 245 E 80 St.#5F NY 10021, T: 212-570-6441 Szerkesztette: Föidessy Dénes M Adjátok vissza az emberséget! VALLOMÁS 7:33-KOR Búcsúzik a Kossuth Rádió sikermúsora, az Egy csepp emberség. Két éve, 2004. már­cius 15-én Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének vallomásával indult, aki szerint az orvos jeladata, hogy tagadja a halált. Azóta reggel 7.33-kor, kicsit még álmosan, másfél millió mindennapi robotos kapott tőle három perces lelki injekciót saját emberségének ébrentartására. A szociálpszi­chológiai megfogalmazásban: a mára kilúgozott emberi tartás tömegméretekben nyert belőle alapozó gyógyírt. Föidessy Dénes Ráadás a műsor bravúrra: e háromper­ces járőkezelést sokan továbbfolytatták, hazavitték olvasni valónak, hallgatni va­lónak, hiszen három kötet könyv fogyott el a műsorról s fogy a most megjelent CD-változat is. De "Valamitől mi mindig búcsúzunk" - írta 1940-ben Reményik Sándor, a ma már 86 éve tartó s egyre sunyibb erdélyi magyarüldözők üldözött költője, aki kénytelen volt Végvári fedőnéven írni. Lám, még e sajátos népgyógyító műsor új változatának indulásakor is hallani Reményik sorait. Pedig a gyászos 1944/45. telén a be­özönlő orosz csapatok után már néhány napra a szovjet politikai tisztek kész könyvlistával a kézben jelentek meg a közkönyvtárainkban és a listán elsők kö­zött levő Reményik Sándor verseit is vit­ték a máglyára. De a költő szelleme még most is él. A sorozat frissítését Perjés Klára, a Kossuth Rádió főszerkesztője jelentette be Géczi Mária kérdésére a Reggeli Kró­nika hallgatóinak:- Április utolsó napján búcsúzik az Egy csepp emberség és május elsejétől új műsor kezdődik. Az én hazám címmel konferáljuk fel és voltaképpen a sorozat folytatása. Szintén közismert, vagy szű- kebb környezetükben eddig is megbe­csült személységek vallanak szülőföld­jükről, gyermekkorukról, tanyáról, falu­ról, városról, családról és nemzetről, a határok nélküli tágabb vidékekről vagy akár a nagyvilágról. Hiszen van aki min­denütt otthon érzi magát és azt mondja, hogy neki a világ a hazája. Beszélnek töprengenek arról: ki hol érzi magát ott­hon, mit tart, mit vall a hazájának. Perjés Klára, aki az Egy csepp ember­ségnek is ötletgazdája, elmondta: az új sorozat, Az én hazám szerkezete is ugyanilyen tömören, röviden fogalmaz­za meg ezeket a gondolatokat. Elárulta, hogy belehallgatott néhány már felvett vallomásba, s azok gyönyörűségesek, és ugyancsak választanak maguknak egy- egy fontos idézetet, hiszen a gazdag ma­gyar irodalomból nem nehéz választani:- Csak jusson eszünkbe József Attila, aki igy fohászkodik versében: "Uram, hazánkat egészen ne felejtsed." És egy másik költeményben teszi hozzá a már híressé vált sort: "Édes hazám, fogadj szívedbe, hadd legyek hűséges fiad!” Ez­zel mondja el, hogy igazából csak az fo­hászkodhat, aki tudja, hogy tenni is kell a hazájáért nem elég csak elmélkedni és szép gondolatokat szülni, A magyar iro­dalom sajátossága, hogy tálentummal megáldott költőink, íróink a kezdektől fogva hazájukért élő emberek is voltak. Idézte Reményik Sándort: "Jó hazafi lesz s rossz katona. Édesanyám írta meg rólam, alig tíz esztendős koromban. A várnak így is őrzője vagyok. Engem kü­lön szolgálatra hívott be az, aki poétának adott." A Egy csepp emberség sorozatot Lengyel Anna készítette, most pedig már négy tagú szerkesztőgárda: a kü­lönben is országjáró Béla Pál és Hor­váth Kati, a Krónikában dolgozó, de az krónikabeli események mellett portré író Virághalmy Sarolta is, hiszen a val­lomás-sorozat ahhoz hasonló műfaj. Gadácsi János pedig szívesen megy a határon túlra, mert szeretnék, ha az ot­taniak is minél többen szót kapnának. Négyüktől nagyon szép vallomásokat várnak. A megújult műsorsorozatban is az a legfontosabb, mondhatni korszakos, hogy képes a nagyon kilúgozott, nagyon újjáépítést igénylő közgondolkodás és közerkölcs gyógyítását hatalmas, másfél milliós tömegben, s az érzelmi gondol­kodás hatásával alapozni. Ezért lapunk kulturális oldalpárján, a kultúra sokoldalúságára törekvés okozta helyhiány okán, csak igen ritkán, de kö­zöltünk néhányat e fontos sorozatból. A visszajelzések szerint az amerikai ma­gyarság is igényli, s könyvváltozatban sokan viszik ki hazulról, mert itt a Kos­suth Rádiót csak kevesen tudják fogni. A három kötetben kiadott Egy csepp em­berségnek is csak az első kötetből idéz­tünk néhány különösen jó, s a lapnak megfelelő terjedelmű vallomást. Szinte mindegyikről kaptunk elismerő vissza­jelzést, legtöbbet a drámaíró Hubay Miklóséról. A jövőben mindkét sorozat­ból alkalmanként, s felváltva közlünk né­hány vallomást. AZ ÉN HAZÁM Papp Lajos szívsebész vallomása A Kossuth Rádióban a most befeje­zett Egy csepp emberség című vallo­más-sorozat május 1-től Az én hazám címmel folytatódik, hasonló szellem­ben. Május 1-én, hétfőn reggel 7 óra 33 perckor sorozat-nyitásképp Papp Lajos szívsebész, a Pécsi Szívcentrum igaz­gatójának gondolatai hangzottak el:- "Hiszek minden vallásban, minden népben, és Istenben kié a diadal." - Czegei Wass Albert is ezt erősíti meg, hogy igazán nemzetéhez hű, a nemze­téért tevő ember csak az lehet, aki elfo­gadja a helyet, ahol született. Elfogadta azt, és én is elfogadom azt, hogy a jó Is­ten nem véletlenül tett arra a helyre, ahol megszülettem. De rajtam kívül senki mást sem véletlenül tett arra helyre, ahová tett. Ha én fontosnak tar­tom ezt a helyet, valószínű mindenki csak így van ezzel, ezért el kell fogad­nom azt, hogy ők is szeretik az országát.- Egymást akarjuk legyőzni, hát ez a baj!- Nem a másikat kell legyőzni, még csak meggyőzni sem, hanem - magun­kat! Sokáig úgy gondoltam, hogy az igazságnál fontosabb dolog nincs. Igen ám, csak az igazság eg}7 furcsa jószág, az igazság addig segít engem, amíg én őt szolgálom, de amikor az igazság a ke­zemben van, azt fegyverként nem hasz­nálhatom. Egyetlenegy eszköz van a kezemben, ami minden problémára gyógyír, ez pedig a krisztusi szeretetet.- A gyógymód adott, a terápiás javas­lat megvan, tessék rájönni arra, hogy eredményt mivel érhetek el: ellenséges­kedéssel, az igazság végletekig való fe­szítésével, vag\7 pedig azzal az egyszerű szóval - mert nem érdekel az igazság - én téged fenntartás nélkül szeretlek! Leomlanak a falak, meggyógyul a nem­zet. Önmagunkon kell segíteni, ez a nemzet nem haldokló nemzet, ez most katartikus, fájdalmas állapotot él át, és hadd legyen szabad párhuzamot vonni: a keresztutat végig kell járni. A magyaroknak megvolt a nagypén­tekük, húsvétnak kell jönni. (Készítette: Virághalmy Sarolta)

Next

/
Thumbnails
Contents