Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-04-28 / 250. szám

20 MAGYAR SZÓ —A HÍD Közélet 2006. ÁPRILIS 28. Fórum rovatunk a vélemények, hozzászólások helye. A szerkesztőség azon hozzáál­lását tükrözi, hogy a hír szent, a vélemény szabad. A Fórumban megjelent cikkek, hoz­zászólások nem tükrözik a szerkesztőség álláspontját Olvasóink számára lehetővé tesszük a közölt írásokhoz való hozzászólást. írja meg véleményét a témában! WA FORUM Az MSZP győzött! Ezt a címet választottam Bartus Lász­ló, a Népszava Szabadság főszerkesztő­jének, A Szabad Sajtó III. című expozé­jának lassan, magamból elég nehezen ki­sajtolt írásomnak. Nem akartam nekiáll- ni ennek a cikknek, mint ahogy tessék- lássék módon követtem a idei hazai vá­lasztásokat is. Pedig érdekelne mi törté­nik otthon, de a négy évvel ezelőtti vá­lasztások szinte hisztérikus stílusa el­ijesztett. Talán finnyás vagyok, talán túlságosan is kritikus, de az is lehet, hogy nem szeretem a szélsőséges, durva meg­nyilatkozásokat, Bartus Úr szavaival él­ve: a "hőzöngéseket". A négy évvel ez­előtti pártkampányok során régi barátsá­gok szűntek meg, házastársak estek egy­másnak, állítólag voltak akik ölre is men­tek pártállás, politikai nézetkülönbség miatt. Száz szónak is egy vége, nem sze­rettem volna beszállni a hőzöngésbe! Már éppen kidobni készültem a Népsza­va Szabadság kurrens kiadását (ha az 50- es évek papírhiányára gondolok vissza, akkor hasznosabban is felhasználhattam volna a lapokat) de ahogy Bartus Úr is írja: "azok az idők már elmúltak". És ak­kor szemem rátévedt Papp László Úr, a kiadónak írt levelére, amelyben leírja miért nem akar többet megjelenni Nép­szava Szabadság lapban, majd az arra írt főszerkesztői válaszra. Eszemben sincs védeni, vagy véleményezni Papp László Úr a különböző lapoknak írt cikkeinek korlátozását kifogásoló levelét, írásából ítélve legény ő a talpán! Hanem a fő- szerkesztő úr válaszában valamiféle szak­mai szabályról lamentál akkor, amikor őmaganák eszében sincs azokat betarta­ni. Ugyanis ennyire szélsőséges, önmaga bölcs, szinte prófétai előrelátását propa­gáló cikket én még önmagát zsurnalisz­tának tartó tollnoktól nem olvastam, leg­alábbis nem az utolsó 40 évben! És ez lenne a nevezetes Szabad Sajtó III. című cikk. És itt be is fejezhetném írásomat. Ha valakinek van legalább némi etikai elkép­zelése a híradás szabályairól, a cikkeket olvasva pontosan tudja, mire gondolok. De ha már belekezdtem, nem tudom megállni, hogy ne írjam ki magam. A Szabad Sajtó III. címszó alatt Ön, uram, a saját tévedhetetlenségét, tudását, iga­zát, előrelátását propagálja. Közben nem híreket tudósit, hanem híreket csi­nál! Próféták tesznek ilyet kérem és nem zsurnaliszták! Igaz, a nyomdafes­ték eltűri a prófétai kinyilatkoztatásokat is de komolyan venni azokat? Csak ha Nostradamus előrelátásában is szentül hiszünk. Igaz lehet (márpedig igaz!), hogy mindössze 1% volt Fidesz és az MSZP közötti szavazati különbség amit Ön és lapja előre látott? Irigylem Önt! De azért nem ártana, ha komolyan ven­né kérem olvasóit! Mint említettem, idén nem követtem igazán a hazai választásokat. De mell­döngető írásának olvasása hatására meg­néztem azt a nevezetes televíziós vitát Gyurcsány miniszterelnök és Orbán pártelnök között. (A Hír TV oldalán még mindig látható) Ugyanaz műsort néztük kérem? Lehet, hogy Ön valami­féle Disney csatornát nézett? Vagy vala­mi Quiz csatornát? Ön azt írja: "Gyurcsány a felmérések szerint 54-23 arányban győzte le Orbánt a tévévitában, mert az nem tudott a kérdéseire válaszolni." Gondolom, az idézet pontos volt. Csak az Ön híradása nem! Ugyanis szó sem volt kérdés-felelet vitáról! A két párt KÖZÖSEN határozott meg 8 té­makört amelyekre a két politikus szigorú feltételek mellett ismertette az azok megoldását szolgáló programját. Nos, ezek ismeretében kijelenteni azt, hogy Orbán még Gyurcsány szemébe sem tudott nézni? Ez nem zsurnalisztá­hoz illő kijelentés! Ilyet csak egy ripacs vethet papírra és csak azért, mert "sza­bad a sajtó"! Mivel cikke királyi többes­ben fogalmazódott, így persze nem Önt hibáztatom ez a buta kijelentésért, talán egyik munkatársa túllőtt a célon. Csak nem kellett volna nevével ellátni a cik­ket! Királyi többest említek, szerintem joggal. "Véleményeinket visszaigazolta a voksolás: amit szóvá tettünk, azt Magyarországon az em­berek többsége hozzánk hasonlóan ítélte meg." Mivel aláírta a cikket, mégis kénytelen vagyok Önt elővenni. Az egy százalékos különbség Ön avagy Önök szerint visz- szaigazolás? Ugyan kérem! Feldobtak egy pénzérmét és (gyanítom, hogy Ön) a fejre tett. Bejött. Ennyi! Tudja mit? Ezzel a mázlival akár az élére is állhatott volna az a fránya pénzdarab! Aztán azt irka: "Megbízható, pontos képet adtunk arról, ami otthon lejátszódik." A csuda vigye el, ezt valahogyan nem értem! Ezzel a kijelentéssel arra gondol, hogy az emberek tömegeinek véleménye szerint minden a legjobb úton halad? Az MSZP jelenti a jövőt? Hiszünk az MSZP-ben és az Úristenben? Meglehe­tősen sűrűn járok haza, szinte minden második hónapban otthon töltök 7-10 napot. Mintha nem éreztem volna ezt a hurrá-hangulatot, amivel most önnön igazát szeretné bizonyítani. De ne higy- gyen nekem! Figyeljen csak saját írásá­ra: "Hozzá kell adni azt a 35-30 százalékot, amivel fél éve még a Fidesz vezetett." A Éidesz vezetett ilyen arányban? A kutyafáját! Én ugyan max. 10-15 száza­lékra emlékszem, de legyen Önnek iga­za. És mégis a Szocialista Párt nyert? Nincs más magyarázat csak az, hogy fél év alatt kitört a Paradicsom odahaza! Az otthon élő magyaroknak fél év alatt meg­jött az öntudatuk, rájöttek, hogy a fényes jövő csakis Gyurcsány lehet. Az eltéve- lyedett 29 százalék (az a ronda egy száza­lék csak kötötte magát!) mint megtért bárány szépen úgy járult az urnák elé, hogy igazolja az Ön, zsurnalisztához na­gyon nem illő hazardírozását. Ha egy pi­ci integritás lenne Önben, akkor talán nem nem prófétai önigazolást látna a vá­lasztások kimenetelében hanem elismer­né, hogy ezt a választást nem a pártok PROGRAMJA nyerte avagy veszítette el, hanem a pártok KAMPÁNYÁNAK STRATÉGIÁJA! És most visszatérek egy pillanatra er­re a nevezetes tévévitára. Magam is be­vallom, nem tudom, kit hoznák ki győz­tesnek? (Az Ön 54-23 százalékának eredménye a kérdezettek körét jelenthe­ti, de ez csak gyanú. Amíg nem tudom megkérdőjelezni a számokat, el kell fo­gadnom a statisztikát.) Én úgy érzem, hogy rövidlátás, hirtelen indulat dönt­hette el ezt a kérdést. Nekem nem tet­szett Gyurcsány agresszivitása, de nem tetszett Orbán határozatlansága sem. El kell ismerni, Gyurcsány remek stratégi­át dolgozott ki! Az ellenzék ellenzéké­nek stratégiáját választotta, sikerrel. Or­bán erre nem volt felkészülve. “Véleményem szerint egyik politikus sem tudott világos programot, megoldást ismertet­ni, bár ebben a szigorú időtartás is ludas lehet. Ugyanakkor elhibázott volt maga a rendezés is. A két politikust egymásnak szembefordít­va állították a kamerák elé, mint valami két ökölvívót. A választó elvárhatná, hogy a té­mákra való elképzeléseket neki magyarázza el a politikus és ne egymás között"beszéljék" azt meg, időnkét a személyeskedéstől sem visszari­adva. Ha jól belegondol a néző, akkor nem le­het csoda az a hisztérikus hangulat, ami ott­hon folyik. És ebből a hisztériakeltésből mind­két párt rendesen kiveszi részét!" No de kidurrant volna a lufi? Uram! Ön teljesen hülyének néz 2 millió 272 ezer 983 magyart? Gyakorlatilag a sza­vazók fele egy kidurrant lufira szava­zott? És Ön és lapja Papp László írónak szakmai becsületről regél? Hol a csudá­ban tanulta Ön a zsurnalisztikát? És most bevallom, hogy magam is az MSZP győzelméért drukkoltam! No nem azért, mert ők sikert sikerre hal­moztak volna, hanem vigyék el ők most a balhét. Lehet, hogy az On és az Ön ál­tal megkérdezettek vállukat-vállnak vet­ve leteszik voksukat az elmúlt négy év hatalmas gazdasági eredményei mellett de hát az Ön által feldobott érmének van egy másik oldala is. Remélem, hogy Tisztelt Szerkesztő­ség (a királyi többest tiszteletben tartva) nem vonja kétsége az angol Economist józan pártatlanságát. így idézhetek né­hány gondolatot, az április 6.-i kiadásban megjelent, a magyar választások előzetes kommentálásból "Looking at the government, spend­thrift and sleazy, it is easy to see why the opposition is cross. The Socialist-liberal coalition has presided over the worst mismanagement of public finances any­where in post-communist Europe. Officially, the budget deficit is 8% of GDP Including off-balance-sheet financing, it is more like 10%. That has helped to stoke a huge current-account deficit, and has now sent the forint to a 28-month low." Kérem, hogy ha rosszul értettem vol­na, akkor segítsen ki! Én mintha azt ol­vastam volna ki ebből a idézetből, hogy az elmúlt négy év során a szocialista-li­berális koalíció a kommunizmus utáni időszak legfelelőtlenebb gazdaságpoliti­káját vezette az egész, úgynevezett volt kommunista országok között. Nem, nem vádolhat engem jogi visszaéléssel, előfizetője vagyok úgy a hetilapnak, mint a lap internet híreinek. És ha ez igaz, akkor a becsületesség megkívánja, hogy a mások oldal "eredményét" ismer­tessem ugyanaz cikkből: "His record raises another. His previ­ous stint as prime minister, until 2002, showed mixed results. He ran the econ­omy well-until a vote-grabbing binge in the final year." Kérem, javítson ki ha megint téved­tem! Valami lufis, nevetséges párt leg­alább három évig jól csinált valamit? És sajnos ezt egy teljesen független angol gazdasági hetilapból kell megtudni és nem egy állítólag elfogulatlan magyar nyelvű lapból. És Ön megbízható pon­tos képről papol? Nem szégyelli magát? És Ón, -no nem, tartsuk meg a királyi többest- lapja kijelentette: "Orbán a komcsizással bukott meg." Igyekeztem cikkére úgy reagálni, hogy saját - talán nem mindig professzi­onális - észrevételemet valós idézetekkel igazoljam.... talán nem mindig sikere­sen. Ha lenne kedves Bartus úr és idézne egy olyan cikket, beszédet, gondolatot, ahol Orbán pártelnök komcsizással pró­bált volna szavazatokat szerezni? De le­gyen, ha még ifjú lázadó egyetemista ko­rában kijentett ilyesmit? 19-20 éves ko­runkban mondunk és ígérünk olyanokat, hogy ember legyen a talpán aki csak meghallgatja. De nekem a legjobban a következő, szerintem már a gyűlölet határát súroló megjegyzése volt az, ami aztán végképp felháborított: "Ismertünk már olyan pártot és vezért, akit nem lehetett kritizálni, de emiatt 1956- ban kitört a forradalom." Mondja, uram: Ön egy demokratikus, végre szabad országban, szabad választá­sok során szabadon (tudom, a SZABAD szót már sokszor ismétlem) megválasz­tott, majd szabadon leszavazott, négy évig Magyarország miniszterelnökének nevezett (a nem kívánt rész törlendő) po­litikust véreskezű, idegen hatalom ki­szolgálójának, emberek ezreinek, talán tízezreinek, elpusztítójának mintegy reikamációját tünteti fel? És közben zsurnalisztikái becsületről regél? És ki­kéri magának a kocsmapolikát? Uram, Ön éppen úgy hőzöng, éppen olyan kocsmai hőzöngést próbál papíron elad­ni mint amit olyan hatásosan kritizál írá­saiban! Ha igazak azok a vádak amelye­ket felhoz "egyes magyar körök" ellen akkor Ön degradálja saját magát ugyan­arra a szintre. Uram, hőzöngeni nem csak jobboldalról lehet! Azt lehet tenni balról, jobbról, alulról felülről. Nem, Uram, én nem komcsizok, már csak azért sem, mert saját véleményem szerint már a múlt század 70-es éveikben sem volt odahaza kommunista, legalább­is nem a klasszikus értelemben. Az ak­kori párt és államvezetés (ami végül is egyre ment) 20%-a valóban dolgát vég­ző, sok esetben igenis tehetséges, hozzá­értő szakember volt, 10%-a totális idióta

Next

/
Thumbnails
Contents