Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)

2006-04-07 / 247. szám

2006. április 7.____________________ Kultúra________________________________________magyar szó—a híd 15 I Varázsszőnyeg a túlvilágra EGY MÁSIK AMERIKA Mifelénk, Kelet-Közép-Európában még a spájzba sem vezet varázsszőnyeg, nem bogy a túlvilágra, Asblin Halfmgbt két pesti Bemutatója: a Hash, Hash, Hidden Thick (Csitt rejtett dolgaim, más fordításban: Virággyereket csinálni), valamint a God's Waiting room (Isten váróterme) már ezért az ötletért is, művészi és minden napi értelemben egyaránt frissítő. Földessy Dénes Persze New York-ban sem lelni ily varázs-összeköttetést, ott is csak egy ütőképes fantáziájú drámaíró teremt­hette meg. Az meg, hogy a Hash, Hash, Hidden Thing világ-ősbemutatóját ide­telepítette a pesti Gerlóczy utcába, a Merlin Teátrumba, hozzá kiváló minő­ségű előadásban - megtisztelő! Hiszen első pillanatban látszik, hogy a produk­ció nem a "táncoslábú", gondtalan Broadway-ról jött, hanem az off-off- Broadway színvonalát hordozza, vagyis nem az idegesítő, hanem a másik, a mi­nőségi amerikai színház művészetét! A varázsszőnyeg egyébként a God's Waiting room (Isten váróterme) című másik egyfelvonásosban, a színpadon középütt fekszik, készen arra, hogy ma­gunkba roskadó pillanatainkban az élet­halál nevű fogalompáros, az ölünkbe ül­ve, lefoglaljon bennünket. Kikerülhetet­len szőnyeg. Ashlin Halfnigh ugyanis vele színpadra varázsolta, mondhatni "szőnyegre terítette", az élet és halál kö­zötti átjárást, csak úgy, lazán, háromdol­láros papucsban, ahogy a remek színé­szek (Jeffrey Clarke, Shelley Gershoni. Rebecca Lingafelter és Elena Mulroney) Alexis Poledouris rendező keze alatt megvalósítják. Eljátsszák a balesetben meghalt négy ember várako­zását Istenre, az Isten várótermének el­keresztelt purgatóriumban. Kicsit olyan ez az egy óra. mint a tár­gyalóteremben a halálos ítélet kihirdeté­se után az úgynevezett "mozi". A kom­munizmusban ártatlanul halálra ítéltek közül kevesen kegyelmet kaptak, s ahogy sokára kiszabadulva elmondták: az ítélethirdetés végeztével, lelki sze­mük előtt egész életük legfontosabb képsorai peregtek le. A négy színész, hi­telesen, erős dinamikával játssza a kettős életteret kínáló, újkori Aladdin-szőnyeg és az arról ki-bejárkálás fanyar, idegesítő utolsó ítéletét, E szőnyeg nem repül, ha­nem vallat, a most lezárult négy élet sö­tét vagy édes, vagy "egyik ilyen, másik olyan" titkairól. E Columbia Egyetem-i gyökerű, Performance Lab 115 nevű társulat eladásában nyerte el a darab a 2005-ös New York International Fringe Fesztivál fődíját. A másik egyfelvonásos (Hash, Hash...) az élet kezdetét járja körül, fu­tószalag mellett dolgozó négy minden­napi, de karakteres ember "futószalag életét", amelynek vágyai sorában most éppen a gyermek utáni vágy uralkodik. A szerző humorral, találó jellemrajzzal megfestett négy alakja, tehát az emberi élet eleje körül játszódik, a másik darab pedig annak végén búcsúzik. Nemcsak az ilyenképpen végletes, életszéli hely­zetek és érzések, s nemcsak a szerző markáns, egyéni stílusa sejteti, hogy a két egyfelvonásos viszonylag sokkal egységesebb, egymáshoz tartozóbb, mint más együtt játszott művek. Mi ez a sejtelmesen kísértő azonos­ság? Merész, de nem képtelen magyará­zat: a klasszikus görög kórus emléke. Ashlin Halfnight-ban benne élhet vala­mi a régi görögök színpadi kórusa és a mai kisemberek csoportjai közötti ha­sonlóságból. Talán a történetek, sodrá­ban hiányzó társadalmi szerep. A régi kórus személytelensége és cselekvési le­hetőségének hiánya és most a Hash, Hash, fegyelmezett, saját egyéniségüket kényszerűen háttérbe szorító kisembe­rei egyaránt szerepért kiáltottak, A drá­mairodalom a maga hőseit már régen a társadalom kisemberek között találja meg. Ashlin Halfnigth , - akinek művei az off-off-Broadway színpadain látha­tók s aki tekintélyes drámaírói díjakat nyer -, egyéb értékei mellől még valami felragyog. A mindennapi hősök dráma- irodalmának szálát új színekkel és fon­tos gondolatokkal erősbíti. Hirdessen a Magyar Szóban, Amerika leg­nagyobb példányszámban eladott magyar nyelvű hetilapjában! Lépjen velünk kapcsolatba MOST! UJSAG@AHID.COM Könyv Szinglianya-sors Az irodalom élvezetéhez néha üdí­tő kortyokat ad a "cserfes irodalom". Stílusa: nőies, talpraesett, jópofa s nem túl bő beszédmodorból, némi intellektuális gúnyból áll - és jól ada­golt humorból. Újkori magyar gyö­kere talán a napi sajtó tárca rovata, az Esti Hírlapban, a 70-es években. Ott pártmentesen ringott a polgári sajtó új bölcsője is. Az elvtársak nem vet­ték észre. A "cserfes stílus" képviselő­je a külső munkatárs tárcaíró G. Szabó Judit volt, ma a Móra Kiadó Pöttyös sorozatában jelennek meg jó­ízű ifjúsági regényei. A műfaj még korábbi mestere Vaszary Gábor (1897-1985), akinek "úri" műveit a "felszabadítók" bezúzták. Örömmel írom le: feltűnt Vaszary Gábor és G. Szabó Judit utóda, Bene Viki! Az Európa Kiadó nemrég indult Belladonna sorozatának új kötete, Bene Viki: Eszterlánc című naplóre­génye, a szinglisorsban gyereket vál­laló lányról. Szókincsére jellemző a cserfes, és legjobb értelmű laza-stílus, a nem durva, faragadan vagy7 gonosz, bár kissé ironikus, és mindenképpen humoros cserfesség is. Cselekményé­nek rendező elve pedig - az élethárc. Ellenpéldája? Az igazán csak ma vi­rágzó sajtó gaz. Az a színvonal, amel­lyel anno, a miniszter-helyettes elv­társ papa adta hátországgal, az újság­író lusaranyos így kezdte a művészeti mélyinterjút Ruttkai Évával (!): "Mi a művésznő kedvenc reggelije?" És nem szakadt le az ég! Hadd idézzek sorokat Bene Viki­től: "Péter... képtelen rendesen, amo­lyan férfiasán megfutamodni,... És most itt vagyok betöltve, mint a kará­csonyi pulyka!", Másutt: "Ha írnék egy könyvet, az lenne a címe: Isten zsebében... a zakója külső zsebében lakhatnék, ahová a kulcsokat, a zsepiket, meg a szotyit teszi az ember... és nagyon boldog volnék közöttük. Isten zsebében." Avagy: "Nézték... az ultrahangképet... ott a bizonyíték. Tutira nem lány, vagy ha igen, akkor három lába van..." Visszacseng ezekre valami a fran­cia irodalomból, 1954-ből, amikor Párizsban megjelent Francoise Sagan akkor polgárpukkasztó kamaszlány regénye, a Jóreggelt, búbánat! A cserfesség könyve! De e stílust Sagan sem tudta tovább fejleszteni. Bene Viki sorai viszont sejtetik: vastag írói vénájával a cserfességből valamiféle "cserfesség irodalmat" is fölépíthet. Mert egyéniség! (F.D.) Magyar kitüntetések Amerikaiak és németek Március 15-én és naptári környezetében számos kitüntetési ünnepséget rendeztek Ki­gyűjtöttük az amenkm magyarság szemében figyelemre méltó elismeréseket. A kulturális miniszter a köztársasági elnök névében átadta a Magyar Köztársa­sági Érdemrend Tiszti Keresztjét Susan A. Cole-nak, a New Jersey állambeli Montclaire State University rektorának (képünkön) a magyar-amerikai egyetem­közi kapcsolatok szélesítése terén végzett több éves tevékenysége elismeréseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki a Columbia Egyetem professzorát. Deák Istvánt, éveken át az egyetem Kelet-Közép Európá­val, többek között Magyarországgal foglalkozó tanszéke nyugalmazott egyetemi tanárát, számos kötet és tanulmány szerzőjét. Pro Cultura Hungária kitüntetést adott át Roberto McCausland-Dieppa zongoraművésznek, Liszt Ferenc és Bartók Béla zenei hagyományainak bemutatása és megismertetéséért végzett magas szintű előadóművészi tevékenysége elismeréseként. Komoly szerepe van abban, hogy Liszt és Bartók zenéje Latin-Amerikában és az Egyesült Államokban újabb közönségekhez is eljut. Megkapta e kitünte­tést Judit Quittner zeneműkiadó is, a magyar komolyzenei értékek egyesült államokbeli megismertetéséért és népszerűsítésért vég­zett több évtizedes odaadó tevékenysége elis­meréséért. Judith Quittner férjével 1964-ben alapított lemezkiadó vállalatot a magyar ko­molyzene bemutatására, melynek nyomán számos jelentős magvar zeneszerző és ko­molyzenei előadóművész népszerűvé az Egyesült Államokban és a nemzetközi ko­molyzenei világban. Szabolcsi Bence-díjat.a zenetörténészek legmagasabb díját kapta Lampert Éva, az egyesült államokbeli Brandeis University zenetörténésze. Michael Sieber, a Német Szövetségi Köz­társaság Baden-Württenberg tartománya tu­dományos, kutatásügyi és művészeti állam­titkára, a baden-württenbergi magyar tudományos és kulturális kapcsolatok ér­dekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként, Jaochim Uhlmam, úgy ezen német tartományi minisztérium főosztályvezetője, azonos célokért vég­zett kiemelkedő munkássága elismeréséért, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kapta. Pro Cultura Hungária emlékplakettben része­sült dr Horváth Péter, a stuttgarti egyetem professzora, többek között az ottani magyar kulturális intézet tevékenységének önzetlen támogatásáért. (F.D.)

Next

/
Thumbnails
Contents