Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-01-06 / 233. szám
14 MAGYAR SZÓ —A HÍD KULTÚRA A "Rózsafüzér" drámasikere Véget ért a tengerentúli magyarság második budapesti fesztiválja. Idén is elsősorban ugyanazt kell feljegyezni róla, mint tavaly: régi kulturális hiányt tiszteletre méltó szándékkal igyekszik pótolni. A világon szétszórt magyarság kulturális életét, alkotói gazdagságát megismertetni. Bár idén nem fejlődött tovább e fontos szándék megvalósítása. Elsősorban Jakab György erdélyi faragó művész zsenijét, aki a Nyíró József megálmodta, és irodalmi magaslatokban kifejezte "Jézusfaragó ember" alkotói őserejének egyik nagyszerű termésválasztékát mutatta be. A New Yorkban élő, s három nyelven alkotó Ágoston Gertrud színmű és drámaíró ősbemutatója A rózsafüzér című monodráma, bár a rendező Sziki Károly műfaji változtatásával úgynevezett performance képpen, de mind írói, rendezői, színészi (Gyevát Ottó) színvonalával, mind témájának, a terrorizmusnak rendkívüli időszerűségével emlékezetessé tette a mostani budapesti ősbemutatót, s kritikai elemzésére visszatérünk. Ágoston Gertrúddal, lapunk kultúra oldalának gondozásában az egyik legnagyobb német magazin, a 1,6 milliós példányszámú hamburgi Bild rövidesen interjút közöl. Cserey Erzsébet régi, a kisvárdai fesztiválon kitüntetett, s színészileg érett monodrámát, Ágoston Gert- rúd: Gyermekem, gyilkosom című alkotását most is változatlan sikerrel mutatta be, egyébként Ku- runczi Margit "Magyar identitás" díjat nyújtotta át számára. A bejelentett programhoz képest azonban viszonylag sok nem teljesült, például Wass Albert szerzői jogdíjának vitája miatt. Legnagyobb baj a szervezési egyeztetések hiányában elmaradt, nagyon várt Szent István bazilikabeli koncert. A Szabó Géza, a bazilika főkanonoka jóvoltából a világ magyarságáért bemutatott csodálatos hangulatú szentmise viszont ezt a hiányt tiszteletre méltó gesztussal pótolta. Fontos jelzés: nem látni, hogy a világ szórvány magyarsága kultúrájának teljes keresztmetszetét, legalább évek alatt meg lehet majd ismerni e fesztiválon. Sajnos, fenyeget a folyamatosan ismétlődő arcok veszélye. Pedig a fesztivál lassan váltókorba érkezhetne. Ez felveti a kérdést: nem kellene újragondolni a szervezetét? Elsősorban nem a túlterhelt egyszemélyes, hanem a csapaterejű szervezés, továbbá a fesztiválon való részvételnek, illetve a díjazások zsűrizésének megszervezése végett. (F.D.) I Az "Esti mese" 50. éves ÉS EGYÉB MESÉK... Karácsony másnapján volt ötven éve, hogy a magyar gyerekek minden este mesét hallgathatnak a rádióból. A már nyolcvan éves, sokoldalú magyar rádiókultúrán ez egyik szép és nagyon fontos hajtása: A mindenkori jövő nemzedék ismeret- és gondolkodás világát intézményesen, irodalmunk, valamint a magyar színművészet révén gyermekmesével is fejleszti. Az irodalom az igényes músorválasztékot, színművészetünk pedig, - a rádiórendezők révén is-, a jó, sót, magas színvonalú mesemondást biztosítják Földessy Dénes A fél évszázad során e műsoron alig éreztük a társadalmi-történelmi mozgások hatását. A mesevilág, éppen mert "csak" gyermekmese, a mindenkori hatalom számára veszélytelen. A Magyar Rádió történetéből talán csak egy emlékezetes mondat maradt fenn, az is a mindig találó magyar politikai vicc műfajában. Amikor ugyanis 56-ban a tíz-tizen- négy éves pesti gyerekek is fütyültek a szülői tiltásra s fegyverrel a kézben váltak kamaszhősökké, a pesti humor megváltoztatta az Esti mese kezdő szavait. Az eredeti szöveg: "Jó estét gyerekek! Ágyban vagytok már?" A kommunista hatalom azonban a forradalom első napjaiban statáriummal fenyegetett, s a rádióban is felhívta a harcolókat a fegyverek leadására. Erre rímelt rá a vicc: "Jó estét gyerekek! Beadtátok már a fegyvereket?" Különben az Esti mese az ötven év során szépen építgette a gyermek nemzedékek gondolkodás világát. A kultúra azonban pusztító fegyver is lehet. A hazug kultúra, amely még a felnőttekbe is hazug világot mesél be. A rádióban is a politikai "mesék" mosták át a hiszékenyebb, könnyebben "megetethető" hallgatók agyát, akár csak az iskolában, a munkahelyen és mindenütt. Az 56-os szabad másfél hét egyik nagy rádiós eseménye az egymondatos beismerés volt: "Hazudtunk reggel, hazudtunk délben, hazudtunk este!" Cseppnyi példák a tengernyi hazug meséből: A kifejezetten ténybeli hazugságok mellett, e közéleti mesék változatai: a csúsztatás, a félig pontos hír, az elferdíte- tett értelmű szavak, a fogalmak megtévesztő szándékú újrakeresztelése, a szándékosan bizonytalan lakossági közérzet szítása, sőt, félelmet keltő, úgynevezett "lehetséges" hírek elhintése, más néven: a riogatós médiaterror. Mindezek máig élnek, hiszen mint tudjuk, a rendszerváltás, enyhén szólva, hiányos. Például 2001. őszén a választókat a demokratikus pártokkal szembeállító, riogatós hír a Kádár rendszerbeli MSZMP utódpártja, az MSZP a Fidesz híveit, Erdély- párti politikája ürügyén, pimasz hazugság révén a munkanélküliséggel riogatta FIDESZ- párti választókat. Kovács László MSZP-miniszterelnök nagy meséje szerint, a FIDESZ révén több millió román vendégmunkás jön hozzánk és hatalmas munkanélküliséget okoz. Csúcsmese volt a "népi demokrácia" elnevezés, még a Rákosi terror idején. A demokrácia jelződén fogalma mellé új fogalmat hazudtak, a "népi" demokrácia fogalmát. Mintha a demokrácia nem ugyanazt jelentené. Hiszen az ógörög nyelvből származik, s a démosz a népet, a kratia az uralmat, jelenti. Hallatán a négy elemis Náncsi néni simán elhitte, hogy a demokrácia valami nem igazi dolog, valami sunyiság, bezzeg az elvtársak népi demokráciája!... Aztán a "felszabadítás" szó hamis meséje!..A hazugságok és ferdítések nagy kultúrtragédiát okozhatnak, méghozzá egy népek számára a történelmileg lehetséges legnagyobbat és legveszélyesebbet. A társadalmak szinte álladó műveltségi szerkezete ugyanis azt mutatja, hogy a lakosságnak átlagosan csak egy harmada műveltebb, s két harmada, tehát a jóval nagyobbik része kevésbé művelt. Utóbbiak a rafinált propagandával "megetetethető", az állandó nagy link meséknek a félrevezetett áldozatai is lehetnek. Már a kultúra latin jelentése is művelés, eredetileg a földművelés volt. A nyelvtörténet során terjedt ki e szó a szellem, az agy pallérozására, művelésére is. Minden állam küzd az említett 2:1 műveletlenségi arány ellen, s ezt nemzedékek alatt sikerül csak valamelyest jobbítani, általában 6:4 arányra. E küzdelem legnagyobb kerékkötője, hogy minden egyes ember nevelése a születésekor kezdődik, vagyis minden család kultúrá- lódása nemzedékenként újrakezdődik. S akkor a diktatórikus országok a hatalom, vagy annak a részben felszabadultabb államokban a régi hatalom maradványai elemei a választási kampányban nagyon igénylik a kevésbé művelt, jobban befolyásolható tömegek megetethetési lehetőségét. Mindez politikának és kultúrának egyik legveszélyesebb találkozási felülete. Nagy figyelmet igényel, mert egy nép jövője alá ezen a ponton sorsfordító aknát csempészhetnek, a sunyi népelnyomás végett. 2006. JANUÁR 6. Szabó Magda jobban van Mondello-díj Véget ér egy irodalmi életmű? Ez az aggódó kérdés támadt Szabó Magda olvasóinak fejében, amikor a hét elején a médiában megjelent a hír: 88 esztendős Kossuth-díjas írónkkal a magyar mentőrepülőgép útban van Ferihegyre. A laphírek megfogalmazásai szerint Szabó Magda súlyos állapotba került. Az Amerikai Magyar Szó felkereste a leghitelesebb informátort, Tasy Gézát, aki az írónő személyi titkára.- Palermóban voltunk - mondta Tasy úr - Szabó Magda meghívót kapott Szicília fővárosába, hogy Az ajtó című, egyre növekvő világsikerű regényéért átvegye a Mondello-díjat. Ez a két legnagyobb rangú olasz irodalmi díj közül az egyik. Odakint rosszul lett, de ez a rosszullét nem volt több, mint ami idős korban gyakran előfordul. Idehaza már jobban van, a kórházban infúzióra kapcsolták és az orvosok szerint nincs semmi komoly baj. De például könyvet dedikálni még nem engedik őt. A palermói történemek tehát nagyobb az irodalmi, mint az orvosi hírértéke. Az ajtó-nak ez már a második nagy nemzetközi díja. Két éve ugyanis az írónő Párizsban vehette át érte a Femina-díjat, amely hasonlóan a Mondelli-hez, a két legmagasabb francia irodalmi díj közül az együk. Párizsban akkor minősítette fel a francia irodalomkritika Az ajtót. Több kritikus akkor azt írta e regényről, hogy Marcell Proust nyomain jár. Már pedig Proust és Az eltűnt idő nyomában című korszakos műve indította el a világirodalomban a gyermekkor középpontú világképet. (ED.) HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK minden kedden este 7-től 8-ig a WPAT AM 930-as hullámhosszon. Hírek - magyar zene - hazai - sport- politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212-570-6441
