Amerikai Magyar Szó, 2006. január-május (104. évfolyam, 233-254. szám)
2006-01-06 / 233. szám
2006. JANUÁR 6. Kultúra MAGYAR SZÓ-A HÍD 15 fl Szilveszteri rádiókabaré RÖHÖG AZ ORSZÁG Nem akarok nyelvújító lenni, de szilveszter estéjén mi nem nevettünk a Rádiókabaré műsorán. Mi harsogva röhögtünk Különbség! Olykor visítottunk is e röhögéstől, az átkötő szövegeknél várakozóan kacarásztunk, s nem nevettünk! A nevetés jólfésült kifejezés, beleillik Herczeg Ferenc egykori Új Idők Illemkódexébe. Lássuk a műsort, amely évtizedek óta az ország legnépszerűbb programja Hadd vágjak a közepébe. Tehát: Nagyon jó Fábri Sándor! Ez már Fábri-műfaj, saját stílusjegyekkel. Könnyedén párhuzamosan jár az előadott történet belső világa s a néző mindezt csodáló, kiröhögő meglepődése között. Szeme humorista-szem, utcán, téren mindig egyenest nekimegy a képtelenségnek. Az amerikai útján felszedett jenki csajjal is a nagy bagatell, a magyar tejeszacskó fejlődéstörténetét ismerteti. Erre a fejlődésmenetre mondják otthon az újgazdag üzletemberek, hogy "üzleti filozófia", Brrr! Szegény Kant! Szóval a hungarian tejes staniclit úgy mondja el, hogy Gyurcsány-országban szilveszteri rádiókabarét hallgató csóró kisember, aki ismeri e zacskó természetrajzát, és a kaliforniai széplány, aki nem ismeri - egyaránt felidegesedhet. A kis jenki lányt be is viszik a diliházba, pedig a zacskó sztorit eleinte a sok pohár erős tequilla még jól tolerálta. A Farkasházi Tivadar és Sinkó Péter TOMPÍTÁSOK CERTIFIED ENGLISH & HUNGARIAN TRANSLATIONS Agnes Niemetz Certified Translator ■ Independent Literary Agent 501 Fifth Avenue 3rd Floor New York, NY 10017 Tel: 646 367-4782 Fax: 646 3674901 HunTranslations@aol.com Ügyintézés azonnal, postán is. ✓ Anyakönyvi kivonatok (születési, házassági, halotti) ✓ Bizonyítványok, diplomák (honosításhoz is) ✓ Dokumentumok magyar útlevélbe? ✓ Cégalapítási dokumentumok ✓ Emigrációs dokumentumok ✓ Üzleti szerződések ✓ Orvosi jelentés ✓ Válási végzés ✓ Közjegyző ✓ Meghívók Könyv kézi rátok stilisztikai javítása szerkesztése fordítása kiadáshoz való teljes előkészítése szerkesztette-rendezte csapat majdnem mindahány produkciója jó. Hadd idézek néhány emlékezetes szövegrészt: Maksa Zoltán a reklámnak adta meg a magáét. Az utcai üzleti közvéleménykutatók legbugyutább kérdéseit gyűjtötte össze, az élen ezzel a csúcs- hibbanattal: "Gyakran megy ön valahova?" De az alábbiak sem rosszak:- Most rendeljen fejhallgatós szirénát! Ha éjszaka kell kivonulnia egy rablás helyszínére, kiváló segítőtársa lesz, mert garantáltan nem ébreszti fel a lakosságot! - így szól a reklám, s az már csak hab a tortán, hogy a legképzettebb, legütőképesebb zsaruknak, vagyis a riadókészültségnek kínálják. Példa az intimbetét agyalágyult reklámjára:- Régebben azokon a napokon ki sem mozdultam a lakásból, annyira féltem, hogy elcsúszik a betétem. De mióta rátekerem a toliamra, még írhatok is vele. A magyar kabaré hagyományosan politikai kabaré is. Talán jobban, mint másutt, hiszen a mi politikánk gálánsán tálalja önmagát, mi meg egyáltalán nem gálánsán röhögünk hozzá. Ennyit tehetünk. Az idei szilveszteri kabaréban Gyurcsány Ferenc volt elvtárstól s mai miniszterelnöktől és telektulajdonostól például ezt kérdezték:- Venne-e ma üdülőt vagy telket a Zengőn (ahol katonai létesítményt emelnek. A szerk.)?- Mi az hogy! - hangzott el kínosan a műsor szövegében - Hegyet még nem lízingeltem. Azért is, hogy a következő parlamentnek szintén megadjuk a lehetőséget egy Gyurcsány bizottság felállítására. Egyébként meg az állammal mindig lehet értelmes szerződéseket kötni. Akkor is, hogy ha az állam egyelőre még én vagyok. Gvuresánynak és Tony Blair-nek a ferihegyi repülőtér eladása végett gyanított összejátszását már-már a betiltha- tóság határát súroló jelenete pedig kabarétörténeti esemény. A fiatalabb szereplők néhány hadarását, vagy csattanó helyett egv-két elvontabb poént leszámítva, Farkasházi Tivadar, a műfaj meghatározó egyénisége és a Rádiókabaré állandó okosan rugalmas szerkesztője Az álom én vagyok című 2005-ös szilveszteri műsorral megint elősegítette elménk tisztálkodását. Az emberkutatásnak tartott művészet sorában a kabarénak ez mindig csúcsteljesítménye. (FD) A civilizáció aszályos körülményei A nyolcvanas évek közepén a magyar költészetét Csoóri Sándor poétikájának felívelése jellemezte, (Tizedik este, Elmaradt lázálom) majd csend következett. A költő szükségét látta, hogy részt vegyen a lélegzeni kezdő ország közéletében s ehhez tálán jobban illett az esszé. Az Elkártvázott köJ peny törte meg a csendet. A költő a gyűjteményes kötetről így vall:- Amikor a Helikon Kiadó igazgatója fölajánlotta, hogy régebbi és újabb verseimből szívesen megjelentetnének egy könnyen áttekinthető, mozgékony válogatást, őszintén meglepődtem. Verseket ma? Válogatott verseket háromszáz oldalon? Nem a kiadó nagyvonalsága lenne ez? - érdeztem őszinte aggodalommal.- Nem! - hangzott a szelíd, de egyértelmű válasz. S rögtön utána egy olyan mondat is, amely fölért a legmagasabb szintű elismeréssel és igazságszolgáltatással. - A magyar költészet nélkül nem volna magyar nemzet, magyar szellemiség, ami egyértélműen azt jelenti, hogy ezután sem lehet. Mit mondhattam erre? Divatok ide vagy oda - kezdettől fogva magam is így gondolom. Hiszen az igazi költészet mindig szembesülés az igaztalan, romboló élettel, miközben a legforróbb vágyakozás is arra, hogy a teljesség átélői és birtokosai lehessünk. Legyen szó szabadságról, szellemről, a lét legdrámaibb kérdéseiről. Ma például a költészet legiz- gatóbb föladata az, hogy a félrevezetett, becsapott, a többszörösen is manipulált emberben újra fölébressze természetes ösztöneit és a saját hatá- rian is túlmutató képességét. Továbbá, hogy őrizze, védje, gazdagítsa nyelvünket, mert ha holnap és holnapután már nem tudja. Lesznek nagy költők, a civilizáció aszályos körülményei között elsorvad a nyelv, s a sorvadástól pedig törvényszerűem meghanyatlik a gondolkodásunk. Európa új tagországaként várhatna-e ránk ostobább balsors? ■ J l IIVIilTS
