Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-11-11 / 228. szám

2005. NOVEMBER 11. Kultúra MAGYAR SZÓ-A HÍD 15 Amerikai film a lyukas zászlóról AGYMOSÁS ELLEN Hules Endre forgatókönyvíró mondta: "Egyszer kijött hozzám anyám Londonba. A Hyde parkban ültünk egy pádon, közel s távol senki ember. Odahaza, gyermekko­romban azért nem meséltnekem a forradalomról, hogy az iskolában ki ne fecsegjem. Most idekint a parki magányban, ahol épben senki sem hallhatta, kértem: mondja el nekem, a fiának, mi volt a forradalom. De ó még idekint s az 1980-as évek végén is előbb körülnézett, aztán csak suttogva és angolul mondta: semmire nem emlékszik. Azóta tudom, mi az agymosás!" A múlt héten Budapesten Hules Endre forgatókönyve alapján amerikai filmet kezdtek el forgatni, A lyukas zász­ló címmel. Egyik helyszín: a Corvin- köz. Az 1956-os félelmetes és hősi szűk pesti utcaköz, ahová az orosz bombázók nem találtak be. Most, 2005-ben áttűné- ses felvételeket készít Kovács László vi­lághírű operatőr. Egyik régi filmművé­szeti főiskolás társával, Zsigmondi Vil­mossal, a már ugyancsak világhírű Hollywood-i operatőrrel, 1956. novem­berében ők ketten indultak neki a határ­nak. Hátizsákban mentettek több meg­maradt filmtekercset. A szovjet-orosz titkosszolgálat ugyanis minden egyes filmkockát felkutatott, amelyen a forra­dalomban elkövetett szovjet pusztítás, olykor vadállati kegyetlenség bizonyíté­kai voltak. Kovács László, legalább hatvan re­mek Hollywood-i játékfilm operatőre, most a régi '56-os látványt váltogatja, át-átvarázsolja mai képekre, majd vissza. Ez az időmúlás egyik lélekbevágó, szép filmművészeti megoldása. Nyugodtan forgatnak, van még idő: a bemutató 2006. október 23-án lesz. Hagyjuk beszélni e mozi alkotóit! Lauer Edit, az Amerikai-Magyar Ko­alíció tiszteletbeli elnöke:- Mi, 56-os amerikai magyarok látjuk azt a véleménykülönbséget, amely az 1956-os forradalomról a hazai és a kinti magyarság között van. Úgy érezzük, mi égve hordozzuk magunkban a forrada­lom lángját. Az amerikai magyar szerve­zetek 49 éve változatlan hűséggel ünne­pelik. Itt szabad volt a megemlékezés, s mi tudjuk is az igazat 56-ról, míg odaha­za a kényszerhallgatás, az agymosás kö­vetkeztében ezt nem tehették, nem tud­ták. Én 14 éves bakfis voltam, amikor menekültünk a Móricz Zsigmond kör­térről, de ‘56 életem meghatározó élmé­nye maradt.- Kovács Klaudiának, e film rendező­producerének elképzelését szeretem, mert új megvilágításban láttatja majd a forradalmat. - folytatja Lauer Edit - A legtöbb ‘56-os történet a benne résztve­vők, az átélők emlékei, elmondásuk alapján mutatja be a forradalmat, s nem egységében. Kovács Klaudia viszont kí­vülről közelít a forradalom értékeihez, amerikai vezetőkkel, Gorbacsovval vagy Habsburg Ottóval és több tárgyilagos rangos politikussal készít interjút a kér­désről - a magyar ‘56 hogyan befolyásol­ta a történelmet? Kovács László:- Mi amerikai magyar művészek a kö­telességünket teljesítjük. Ma az Egyesült Államokban van az otthonunk, de ami­kor Ferihegy fele száll a gép, mi 49 év után is még mindig "haza"-megyünk. Akkor, 56-ban Zsigmond Vilivel sokat forgattunk a harcok, s más események helyszínén. A Corvin-köz a harcokban épen maradt, s igen alkalmas Kovács Klaudia rendezői koncepciójának, va­gyis a múlt és jelen képi áttűnéseinek megvalósítására: a képek így még hatá­sosabban mesélik el ‘56-ot! Vagyis az emigráció teszi a dolgát. Hules Endre:- Csak 1980-ban jöttem ki, s addig szinte semmit sem tud­tam a történelmünkről. Mégis, az addigi korszak sajátosan ‘56 jegyében telt el: ‘56 volt az, amiről ott­hon nem lehetett, amiről kínos volt beszélni. Még 1978-ban turistaként jár­tam Londonban. A Szent Pál katedrális tövében volt egy pici könyvesbolt, a kelet-európaiaknak in­gyen adtak anyanyelvű­kőn írott könyveket. Azokból kezdtem el meg­ismerni a valós történel­met. De még amikor Kla­udia felkért a forgató- könyv megírására, akkor is rádöbbentem, hogy például ‘56-ról milyen ke­veset tudok. Sok kinti magyarral beszéltem, láttam, hogy a for­radalom emléke sok személyes, vagyis magánemlék szubjektív töredéke, s nem ismerjük, nem ismerhetjük a nagy kö­zös, vagyis a történelmi szellemi hagya­tékot. Elsősorban a volt hazai rendszer kíméletlen agymosó tevékenysége mi­att. Ezért a forgatókönyvem időben és térben visszamegy, kívülről, nemzetközi látószögből tárja fel a históriánkat 1945- től 1989-ig, s ennek 1956 van a fókuszá­ban. Kovács Klaudia színművésznő, a film rendező-producere:- Kérdezgetik tőlem, hogy egy hu­szonéves nőnek lehet-e érzelmi kötődése ‘56-hoz ? Igen, lehet s ez idekint mélyült el. Amikor 1999-ben Amerikában el­kezdtem e film gondolatával foglalkozni, azon a környéken, ahol élek, a magyarok ‘68-ról nagyon sokat tudnak, ‘53-ról úgyszintén, ‘56-ról pedig nem sokat. Egyáltalán, a kinti magyarok igen ko­moly hatására ébredt fel bennem a ma­gyarságtudat, s a kötelesség: mi jelent magyarnak lenni? Nekünk kötelessé­günk felmutatni a forradalom szépségét, nagyszerűségét. Filmszínész vagyok, nem csak rendező, lassan már tíz éve, és eleve ismerem a filmszakma működését s azt, hogy kire lehet számítani. Ennek a filmnek a finanszírozása ügyében végülis mindenki tartotta adott szavát. Magyarországon is kaptunk ígéretet kü­lönböző segítségekre, de azokból semmi nem valósult meg, s az utómunkálatokra nincs elég pénzünk, holott ez magyar nemzeti érdek. (N.K.) Az egyik legpatinásabb tudósdíjról Ismét kiadták a Bolyai-díjat. Ez­úttal Michel Gromov párizsi mate­matikus (képünkön) nyerte el. Vizy E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke így kommentálta a hírt:- A magyar Bolyai-díj a világ egyik legrégebbi tudományos díja, még 1902-ben alapították. Akkor Henri Poincaré a világhírű matema­tikus kapta, majd 1910-ben David Hilberg nyerte el. Mindketten kor­szakalkotó, zseniális matematikusok voltak. A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége elhatározta, hogy a fennállásának ezer évét ünneplő Ma­gyarország újra rendszeresen ado­mányozza a Bolyai-díjat. Ez nemzet­közi díj, amely huszonötezer dollár­ral jár. Most Michel Gromov Párizs­ban élő orosz származású matemati­ka zsenié lett két könyvéért. Ezek­ben a könyvekben az úgynevezett hálózatoknak egy új típusú matema­tikai megoldását írja le. Az az elkép­zelésünk, hogy a jövőben is idősza­konként kiadjuk a Bolyai-díjat. Sőt, a díj összegét is megemeljük, mert az olyan óriási tudományos teljesítmé­nyekhez, amelyekért adjuk, a díj mostani összege méltatlanul kevés. HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK minden kedden este 7-től 8-ig a WPAT AM 930-as hullámhosszon Hírek - magyar zene - hazai - sport- politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5FNY 10021, T: 212-570-6441 TALpwmi jÁS.H ÍSMAZJ ÍMÍNDEtV "V HÁZ ■_____________.... :i_____I_____m 1956, Budapest: az élet egy szomorú mozi H Wr ..... Wäft I ! Magyar Szó - A Híd megrendelőlap i j □ egy évre □ fél évre □ negyedévre ; ! □ money orderen □ csekken Magyar Szó - A Híd számára a ! Előfizetés NY City USA Külföld < Egy évre $40 $40 $45 i Fél évre $20 $20 $26 j ! Negyedévre $13 $13 $20 í I Cím: Afcgtyar Szó - A Híd jj 4809 Ave N, Suite 169, Brooklyn, NY 11234 - 3711 i Név:............................................................................Tel.:................................................. í Cím:...................................................................................................................................... J Adományom:................................................................................dollár 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents