Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-11-11 / 228. szám

8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence hírek 2005. NOVEMBER 11. Gál Kinga: nem kell félni az autonómiától KELL ÚTMUTATÁS A feladatok helyi szinten történő megoldása, az autonómiatörekvés és decentral- izálási folyamat nem gyengíti, hanem megerősíti az országokat és népszerűbbé teszi azok kormányait - ezzel a megállapítással zárult tegnap a Szubszidiaritás és Önko­rmányzat az Európai Unióban - Kisebbségek lakta régiók a kibővített Európában címmel rendezett konferencia. Borbély László: Erdély INFRASTRUKTÚRÁJA KIEMELT CÉL November 9. "Továbbra is kiemelt jelentő­séggel kezelem az erdélyi infrastrukturális fejlesztés kérdését" - nyilatkozta lapunknak Borbély László szállításügyi- és területren­dezési miniszter. "Várom, hogy járjon le az év és akkor elkészítünk egy mérleget, hogy lássuk, mennyire sikerült az erdélyi me­gyéket ilyen tekintetben segíteni" - mond­ta. Borbély László sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy az autópálya ügyében na­ponta tárgyalnak a Bechtel céggel, és a megoldás közel van. Mindemellett az autó­pálya építése tovább halad, erre a célra már az idén letétben van a pénzügyminisztéri­umnál 100 millió euró, és további 100 mil­lió euró szerepel a jövő évi költségvetés­ben, szögezte le. A területfejlesztési mi­nisztérium nemcsak a nagy befektetéseket tartja szem előtt: a kistelepülések fejleszté­sére is figyel. Borbély László kifejtette: "A kis településeknek nincs pénzük beruházá­sokra, ezért figyeltünk erre a területre és ezután is fogunk. (Új Magyar Szó) Erdély: Nincs döntés az új FÓKONZULÁTUS ÜGYÉBEN November 8. Még nem született döntés a magyar külügyminisztériumban a Csíksze­redái főkonzulátus épülete ügyében. Gémesi Ferencnek, a tárca helyettes politi­kai államtitkárának azonban sikerült egyeztetnie telefonon a tegnaptól Buda­pesten tartózkodó Csíkszeredái polgármes­terrel. Ráduly Róbert közölte, melyik épü­letet javasolja a kiszemelt hét ingatlan kö­zül. Gémesi nem nevezte meg az ingatlant, mint elmondta: amíg Somogyi Ferenc kül­ügyminiszter el nem dönti, melyiket vá­lasztja, addig nem nyilvánosak az adatok. A döntés a héten születik meg. "A terv az, hogy január elsejére már ki tudjon menni a személyzet a főkonzulátusra" - nyilatkozta Gémesi. A héten megszületik a miniszteri döntés, és arról tájékoztatjuk a közvéle­mény. Ezzel párhuzamosan döntés szüle­tik arról is, melyik céget tudjuk megbízni azzal, hogy kezdje meg a felújításokat. Strasbourg előtt a SZÉKELYFÖLDI NÉPSZAVAZÁS ÜGYE November 8. A Strasbourgi Emberi Jogok Bíróságához fordult a székelyföldi Gyer- gyóditró Önkormányzata. A nemzetközi igazságszolgáltatási fórum a napokban ér­kezett válaszában jelezte a Ditrói Helyi Önkrományzat jogi képviselőjének, hogy a kérvényt a 37721/05. szám alatt beiktatták. A ditróiak keresetükben ismertetik a helyi népszavazás tárgyát, a megsemmisítés bí­róságok által megfogalmazott indokait, s azt is, hogy a fellebbezési eljárás során megsértették a védelemhez való jogot. A népszavazás tárgyát Székelyföld közigaz­gatási régió törvény általi létrehozása ké­pezte. \ Székely Nemzeti tanács közle­ményben felkéri azon helyi önkormányza­tokat, amelyek határoztak a helyi népsza­vazásról Székelyföld autonóm közigazga­tási régió tárgyában, és ahol e határozato­kat a prefektusok a Közigazgatási Bírósá­gokra juttatták, tájékoztassák az illetékes Széki Székely Tanácsokat az ügy' helyzeté­ről, hogy' a végeleges megsemmisítő hatá­rozat Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságra küldhessék. (Krónika Hírszolgálat) November 9. A kisebbségi törvény- tervezet és a kulturális autonómia kér­dése is fontos helyet kapott a Szub­szidiaritás és önkormányzat az Európai Unióban - Kisebbségek lakta régiók a kibővített Európában címmel hétfőn és kedden Bukarestben tartott nemzetközi konferencián. A konferencia kezdeményezője Gál Kinga FIDESZ-es európai parlamenti képviselő lapunknak elmondta, hogy' a konferenciára kifejezetten a nemzetkö­zi politika képviselőit és olyan hazai il­letékeseket hívtak meg, akik valamilyen autonómia-törvénytervezetet nyújtot­tak be a román parlamentbe. A képviselőnő azt is elmondta: az Európai Parlamentben december köze­pén várhatók konkrét reakciók azzal November 8. A VMSZ szerint kon­cepciójuk két fő eleme, a vajdasági terü­leti autonómia és az ún."perszonális" au­tonómia könnyebben elérhető cél, ezt jelzi, hogy a Vajdaság - ha kisebb mér­tékben is - visszakapott bizonyos auto­nóm jogköröket és három éve megala­kult a személyi elvű autonómiát megtes­tesítő magyar önkormányzat, a Magyar Nemzeti Tanács is. Az autonómia har­madik eleme, az etnikai alapú területi autonómia azonban nehezebben megva­lósítható elgondolás. Értől a szerb politi­kai elit is többször negatívan nyilatko­zott, legutóbb Bóján Kostres, vajdasági szerb politikus jelentette ki Washington­ban, hogy ellenzi Vajdaság felosztását et­nikai alapú területi autonómiákra, mert az a tartomány polgárainak az érdekeivel ellentétes lenne. Ugyanakkor ő is úgy kapcsolatban, hogy a román parlament elutasította a kisebbségi törvényterve­zetet. "Az Európai Bizottság jelentése, amelyben megdicséri Romániát, egy nappal azelőtt került a nyilvánosság elé, hogy a román parlament elutasította a kisebbségi törvényt. Ezt követően jó­magam is felhívtam a parlamenti képvi­selőtársaim figyelmét arra, hogy ne csak a kezdeményezésket, illetve ígére­teket, de azok kivitelezését is kövessék figyelemmel. Engem leginkább azon­ban az sokkolt, ahogyan a kisebbségi törvénytervezetet a román parlament­ben megvitatták. A hozzászólások han­gulata ugyanolyan volt, mint a a 90-es évek elején" - nyilatkozta lapunknak Gál Kinga. A konferenciát a részvevők azzal a véli: a szerbiai demokratikus politikai erők lassanként belátják Vajdaság teljes autonómiájának szükségességét. Az au­tonómia igénye egyébként a többi ki­sebbségi magyar párt (a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közössége, illetve a Magyar Polgári Szövetség) programjá­ban is jelen van. A VMSZ alkotmányos elképzeléseiben többnyelvű, soknemze­tiségű régiók kialakítására szerepel. A kérdéses mikrorégiók a területi önkor­mányzatiság sajátos formáit képvisel­nék: legalább öt helyi önkormányzat összefogásával jönnének létre, amennyi­ben a helyi lakosság is áldását adja rá népszavazással. Az így megalakuló terü­leti önkormányzatok saját megválasztott jogalkotói és végrehajtó szervekkel ren­delkeznének, hatásköreit és szervezeti felépítését statútuma szabályozná. Az ott lakó nemzeti kisebbség nyel­ve egyenrangú lenne a szerb nyelvvel, a hatósági alkalmazot­taknak ismerniük kellene min­den hivatalosnak nyilvánított nyelvet. A VMSZ elnöke a múlt héten Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter társasá­gában járt Vojislav Kostunica szerb miniszterelnöknél. Java­solta, hogy szélesebb szakértői csoportban kezdődjenek tárgya­lások az Európában létező ki­sebbségi autonómiák tapasztala­tairól, és ennek a fényében be­széljenek arról, hogy mit építe­nek bele a készülő alkotmányba. (.Magyar Nemzet) megállapítással zárták, hogy az európai példák alapján a szubszidiaritás elvének alkalmazása, azaz a feladatok helyi szin- ten történő megoldása, az autonómiatö­rekvés és decentralizálási folyamat nem gyengíti, hanem ellenkezőleg, minden szempontból megerősíti az országokat és népszerűbbé teszi azok kormányait. (Új Magyar Szó) Indulhat a nemzeti vízum November 8. Romániának a jelek szerint nincsenek fenntartásai a nem­zeti vízum bevezetésével kapcsolat­ban. Erre lehet következtetni a Temes Megyei Határrendőrség szó­vivőjének tegnapi nyilatkozatából. Viorel Alexe felügyelő tényként kö­zölte, hogy 2006. január 1-től beveze­tik a nemzeti vízumot, amely lehető­séget biztosít a három hónapnál hosz- szabb ideig Magyarországon tartóz­kodó román állampolgároknak, hogy tartózkodási engedély meghosszabbí­tása nélkül maradjanak a szomszédos országban.. A dokumentumot a Ma­gyar Köztársaság bukaresti nagykö­vetségén és a kolozsvári főkonzulátu­son lehet díjmentesen igényelni. Bu­dapest október elején jelentette be, hogy január 1-től bevezetik a nemze­ti vízumot. A magyar külügyi tárca akkor erről jegyzéket adott át Ukraj­na, Szerbia-Montenegró, Románia és Horvátország budapesti nagykövet­ének. Mindeddig román hivatalos ál­láspont nem hangzott el ezzel kapcso­latban. A díjmentesen kérelmezhető nemzeti vízumot valamennyi ukrán, szerb és montenegrói, román és hor- vát állampolgár igényelheti, a szom­szédos országokban található, össze­sen kilenc magyar külképviseleten. (Szabadság - Kolozsvár) Vajdaság: A VMSZ nem mond le az autonómiáról CSAK A RÉGI CÉLOK A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) úgy látja, a korábban általuk elkészített autonómia-koncepció a szerbiai alkotmányozási folyamatban megvalósítható, hiszen Koszovó és Montenegró jogállásának rendezésével a szerbiai politikai elit ötéves halo­gatás után rákényszerül arra, hogy megalkossa a köztársaság új alkotmányát. Szabadka: autonómiát élvezne

Next

/
Thumbnails
Contents