Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-11-04 / 227. szám

12 MAGYAR SZÓ-A HÍD TUDOMÁNY 2005. NOVEMBER 4. Randizik a Föld és a Mass Hamarosan olyan arcát mutatja a Mars, ami­lyenben csak hatvanezer évente egyszer lehet részünk. November 5-én a vörös bolygó szo­katlanul közel kerül a Földhöz, és sárga csil­lagként lesz majd látható, írta meg az AE A mostani találkozás alkalmával messzebb lesz tőlünk a Mars, mint 2003-ban, amikor mind­össze 56 millió kilométerre zúgott el egymás­tól a két bolygó, a látvány azonban a csillagá­szok szerint sokkal élvezhetőbb lesz a két égi­test egymáshoz viszonyított helyzetének kö­szönhetően. "Ez a legjobb alkalom arra, hogy a Földről megfigyeljük a Marsot", lelkende­zett Kelly Beatty, a Sky & Telescope magazin főszerkesztője. Persze az égitest még most is túlságosan kicsi lesz ahhoz, hogy szabad szemmel lássuk, nagyjából akkorának tűnik majd, mint eg)7 pénzérme kétszáz méterről. A rozsda színű bolygó legfényesebb oldalát mu­tatja majd a Föld felé. (index.hu) Túl sok blogot olvasunk Idén 551 ezer évet töltenek blogok és egyéb internetes anyagok olvasásával az amerikai al­kalmazottak, számolta ki egy amerikai kutató- központ. A honlapján közzétett adatok szerint 35 millió amerikai alkalmazott - vagyis min­den negyedik a sorban - átlag napi három és fél órát tölt azzal munkahelyén, hogy blo- gokat olvasgat. Nemcsak a blogolvasók van­nak sokan - azok is, akik írják őket. A Pew ku­tatóintézet szerint 8 millióan írnak biogokat, 2004-ben az internet használóinak 27 százalé­ka olvasta műveiket. Júliusban az America Online egyik felmérése arra az eredményre jutott, hogy7 az amerikai foglalkoztatottak át­lagban napi két órán át szörföznek munka­helyükön az interneten, ami számításaik sze­rint a munkaadóknak kereken 759 milliárd dollárjába kerül. (MTI) Fúziók az amerikai mobilpiacon Az amerikai igazságügyi minisztérium enge­délyezte az ország mobilpiacát alapvetően be­folyásoló két cégfelvásárlást. A hivatalok nem gördítenek akadályt a Verizon és az MCI, il­letve az AT&T és a SBC összeolvadása elé. A minisztérium az engedélyeit feltételek betar­tása mellett adta ki. így a Verizon és az SBC kötelesek az üvegszálas hálózatuk bizonyos részeitől megválni. Az össezolvadásokat a táv­közlési felügyeletnek (FCC) is engedélyeznie kell, ez azonban várhatóan csupán formalitás lesz. Az igazságügyi tárca közölte, hogy7 az ügyben már értekeztek az FCC-vel. (Yahoo) Nyolc műholdat lőttek fel Egy7 orosz űrhajó október 27-én pályára állí­tott egy iráni és hét más műholdat. A Kozmosz-3M hordozórakéta röviddel 11 (kö­zép-európai idő szerint 9) óra előtt startolt az északnyugat-oroszországi Pleszeck melletti katonai űrbázisról, és 35 perc múltán csopor­tosan pályára állította az első iráni földszon­dázó műholdat, valamint hat más külföldi szatellitet és egy7 orosz katonai oktatási szput- nyikot - közölte az Arhangelszki területen lé­vő űrbázis sajtószolgálata. Az iráni műhold a Szinah-1, s a külföldiek között van egy kínai China DMC, egy7 brit TopSat, az Európai űr­kutatási Ügynökség (ESA) SSETI-Express oktatási műholdja, valamint egy norvég (NCube), egy német (UVE-1) és egy japán (XI-V) mikroműhold is. Az orosz Mozsajec- 5-őst a szentpétervári katonai-űrrepülési aka­démia készítette. (MTI) ■ Uj elmélet a Föld magjáról BELSŐ KÖRFORGÁS A Föld szilárd magja gyorsabban forog, mint a körülötte elhelyezkedő maghéj, köpe­ny és földkéreg. Az eltérés minimális, felfedezése mégis fontos előrelépést jelenthet bolygónk szerkezetének és mágneses terének kutatásában. November 1. Földünk egy közel 2400 km átmérőjű, vasból és nikkelből álló szilárd maggal (belső mag) és egy ezt kö­rülvevő, 1800 km vastagságú folyékony maghéjjal (külső mag) rendelkezik. Bolygónk nagy mélységben található szerkezeti egységeit már régóta a föld­rengések keltette szeizmikus hullámok­kal vizsgálják. Amikor a rengéshullámok áthaladnak a Föld belsejének különböző rétegein, eredeti jellemzőik (pl. haladási sebességük) megváltozik, amiből követ­keztetni lehet az érintett rétegek tulaj­donságaira. A szeizmikus hullámok ta­nulmányozását követően érdekes felfe­dezést tett közzé a Science magazinban Hsziaotung Szong (Illinois Egyetem) és Paul Richards (Columbia Egyetem). Október 30. Az Atlanti-térség hurri­kánjai - mint amilyen a Katrina, a Rita, és utóbb a Wilma is volt - hasonlóan szü­letnek. Mindegyikük eredete az egyenlí­tői Afrika. Itt ártatlan kis zavarok, úgy­nevezett trópusi hullámok keletkeznek a légkörben. Ezek nyugat felé haladva, bi­zonyos feltételek között megnövekednek és forgó mozgásba kezdenek. Először trópusi ciklon keletkezik, ami trópusi vi­harrá, majd hurrikánná erősödhet. A legutóbbi ilyen ciklon, az Alpha, csak a trópusi vihar kategóriáig jutott, amikor a Wilma hatalmas áramlási rendszerébe kerülve egyszerűen felszívódott. Miért lesz az együk hullámból hurri­kán, egy másikból pedig nem? A trópusi hullámok folyamatosan keletkeznek, mégis hurrikánok csak viszonylag ritkán alakulnak ki. Hogyan lehet a hurrikánok fejlődését, mozgását előrejelezni? Ezek­nek a fontos kérdéseknek erednek a nyo­mába a JPL (Jet Propulsion Laboratory) kutatói. A Csendes-óceán keleti területe­inek hurrikánjai általában akkor kelet­keznek, amikor a trópusi hullámok átkel­nek Közép-Amerika hegyei felett, me­Megfigyeléseik szerint a Föld belső magja közel 0,009 másodperccel gyor­sabban forog, mint a körülötte található maghéj és bolygónk többi része. A kuta­tók az alaszkai földrengésmérő állomá­sok mérései között olyan az utóbbi évek­ben rögzített földrengéshullámokat ke­restek, melyek az Atlanti-óceán déli te­rületein keletkeztek és észlelésüket meg­előzően áthatoltak a Föld magján. 58 alaszkai mérőállomás adatait nézték át, majd ezt követően 18 földrengés-párt azonosítottak és vizsgáltak meg. Ezek közel ugyanazon a helyen, a Déli- Sandwich szigetek környékén keletkez­tek, hasonló intenzitásúak voltak, ugyan­akkor más-más évben pattantak ki. A legkorábbi és a legutolsó szeizmikus­lyek örvénykeltő hatására a ciklonkelet­kezés beindul. Az Atlanti-térség hurri­kánjai viszont többnyire a nyílt vízen alakulnak ki. Mi adja azt a kis lökést, amitől az ör­vénylés és a felszálló légáramlás bein­dul? A hurrikánok ugyanis olyan gigan­tikus hőerőgépek, melyekben a meleg felszínről magasba emelkedő nedvesség kicsapódása során felszabaduló hatalmas hőenergia hozza egyre erőteljesebb moz­gásba a rendszert. A hurrikánok vizsgálata nem egysze­rű dolog. Repülőgépekkel a belsejükbe repülni rendkívül veszélyes, a hatalmas szélnyírások egyszerűen darabokra szag­gathatják a gépet, még a legerősebb har­ci gépek is csak alkalmanként repülnek át rajtuk. A meteorológiai műholdak ha­gyományos megfigyelő rendszerei is csak a hurrikán felső felszínének megfi­gyelésére alkalmasak, ahogy ezt a mű­holdfilmeken láthatjuk. Márpedig itt a hurrikánok belsejének 3 dimenziós ned­vességé hőmérsékleti és folyékony víz­tartalom képére lenne szükség a fejlődés egyes fázisaiban. hullámpár között közel 35 évnyi különb ség volt. A kutatók megmérték azt az idő amely a szeizmikus hullám keletkezésé tői az alaszkai észleléséig eltelt. A méré sek szerint ha a földrengéshullámok nen mentek keresztül a belső magon, akko: ugyanannyi idő telt el rögzítésükig, min korábban. Ha a hullám-párok áthaladta! a belső magon és a két földrengés közöt eltelt idő meghaladta a négy évet, a má sodik rengéshullám rövidebb idő alat érte el az alaszkai állomást. Négy évné nagyobb távolság esetén a két hullám a utat még szembetűnőbben eltérő id< alatt tette meg. Mindebből a kutatók arra követkéz tettek, hogy a földrengés-pár másodi tagja a belső mag másik régióján halad keresztül, mint az első. Ez az új felült azért kerülhetett a hullám útjába, mert mag gyorsabban mozgott, mint a Fö dünk többi része. A számítások szerint belső mag többlet-elmozdulása 0,3-0, fok évente. Ez azt jelenti, hogy bolygón szilárd magja körülbelül 900 évent megtesz egy plusz fordulatot. Ugyanakkor korántsem bizonyo hogy ez a gyorsabb forgás folyamatosa fennmarad. Szong szerint nagyon is e képzelhető, hogy ez a mérték időről id< re változik, és néha az is előfordulha hogy a belső mag akár lassabban is fi roghat, mint a Föld többi része. A légi galmasabb kérdés persze az, hogy r okozhatja ezt a jelenséget. Azt már réj óta sejtik, hogy a folyékony külső máj ban és a köpenyben lejátszódó le és fe szálló áramlások hozzák létre bolygót elektromágneses mezejét. A kutatócS' port szerint az itt működő "elektromá neses dinamó" generálhatja azt a forgat nyomatékot is, amely a belső magot élt rő mozgásra készteti, (origo.hu) Az erre alkalmas eszköz egy miki hullámú szondázó berendezés, ameh több hullámhosszon mérve átlát a felt kön, és lehetőséget a 3 dimenziós mod kiszámítására. A kísérleti eszközt egy' 2 típusú, igen nagy magasságba felem kedni képes kémrepülőgép kutató váll zatának szárnyaira erősítve tesztelték, berendezés jól vizsgázott és sok meg gyelési adat összegyűjtése után font információkat fog nyújtani számunkr hurrikánok keletkezéséről és működé: ről. (origo.i. A hurrikánok születésének titkai AFRIKÁBÓL JÖTTEM Honnan erednek a hurrikánok? Hogyan születnek meg? Miből lesz hurrikán és miért? Izgalmas és időszerű kérdésekre keresik a választ a kutatók.- Outer core- Inner core “Inner core”: másképp tekeredik? p uiröriläSffi—nisffi____.dMÉÜ&íifl « . m. lHaSal Műholdfelvétel egy hurrikánról: felülvizsgálat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents