Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-10-07 / 223. szám

14 MAGYAR SZÓ - A HÍD KULTÚRA_________________________2005. OKTÓBER 7. B Magas vám, elrévedt illetékesek ELVESZ A KAUTKÁS? Hidegzuhany érte a festészet hazai közönségét, s persze a művészeti irányítókat és az egész kultúrpolitikát, úgy ahogy van. Valamit megint elszúrt valaki. Nőtlen Magyar televízió Magyar Televízióban, vagyis a közszolgá­lati tévében akad néhány pihent agyú, úgynevezett tévés személyiség, aki min­den bemondónőt el akar bocsátani és csak férfiakat alkalmazni erre a feladatra. A né­zők és a tévés kollégák egyaránt felhábo­rodtak. Utóbbiak nagy nyilvánosság előtt "bunkó, szakmailag megalapozatlan és előítéleteket megerősítő" elhatározásnak nevezték, kifogásolva, hogy ezzel az első nagy népszerűségű bemondó Takács Ma­rikáig visszamenőleg senkit sem tartanak hitelt érdemlőnek, csak azért, mert nő. Országos szintű KÖNYVTÁRHIÁNY Az ország falvainak harminc százalékában nincs könyvtár. Ahol van, ott is csak évi ezer forint jut új könyvek vásáslására, ami átlagosan mindössze ötven kötetet jelent-. Két Pia ezüstkanál A Magyar Rádió érme és ékszer aukciót hirdetett az erdélyi árvízkárosultak meg­segítésére. A tiszteletre méltó rádiós akció legkedvesebb perce volt, amikor egy het­venöt éves özvegy pesti néni előkotort a táskájából egy pici ezüstkanalat s egy ugyancsak pici ezüstvillát: "Megmaradt kisgyermek koromból. Hadd egyen velük egy mai erdélyi magyar gyerek!" Sok ro­kona él odakint? - kérdeztük. "Nincs erdé­lyi a családunkban... de hát minden erdé­lyi magyar az!" Arany Benjámin Pécsett Idén negyven éve olyan színvonalra nőtt a magyar filmművészet, hogy Pécsett megrendezték a magyar filmek első feszti­válját Pécsett. Erre már rendszeresen el­járt a nemzetközi filmkritikus gárda. A városvezetés mai ambíciója, hogy' legyen a később Budapestre fesztivál vitt feszti­vál mellett Pécsett is egy másik. Idén elő­ször szervezték meg a Mecsek-alji város­ban 12 környező ország fiatal filmes nem­zedékének versengését. Jancsó Miklós el­nökletével a zsűri a cseh Bajnokok című mozinak adta az Arany Benjámin-díjat. A legjobb férfiszínész Bogdán Zsolt lett (Dallas Pashemende) a legjobb női szí­nésznő díját pedig a bosnyák Mirjana Karanovics nyerte el (Go West). Kállai Ferenc 80 éves E héten töltötte be 80. életévét Kállai Fe­renc Kossuth-díjas színészünk, a magyar színház és film egyik legnagyobb, leg­népszerűbb művésze. Csupán Shakes­peare alakjaiból a 20 éves fejjel remekül alakított Rómeótól Falstaffig csaknem va­lamennyit egyénien, emlékezetesen ját­szotta el, nem szólva filmszerepei nagy számáról, köztük a szatirikus figura, Peli­kán elvtárssal. Születésnapi nyilatkozatá­nak egy nagy művészhez legméltóbb mondata volt: "Annak örülök a legjobban, hogy a színészpálya küzdelmei során nem alakult ki bennem a gyakori irigység és gonoszság." (FD) Az eredmény: Rippl-Rónai József: A kalitkás nő I. című festményének más­fél héttel ezelőtti világsikere, s hazaho­zatalának tervei után jött a hír: marad Amerikában! Nincs pénz 25 százalék vámra! Mert vámot fizetni kell!. Annak elle­nére, hogy ezt a festményt nem behoz­zuk az országba, hanem hazahozzuk. Különbség! Régi nemzeti vagyon! Ha pedig a pénzügyi jogászok tovább ma­gyarázkodnak, akkor nem vagyonjogi- lag, hanem érzelmileg a miénk. Próbál­nánk csak megkérdezni mondjuk egy francia, no nem is minisztert, csak mű­velődéspolitikai tisztviselőt, hogy fogná fel a kérdést! Körüljártuk az illetékeseket, s az alábbiak derültek ki: A festményekre vonatkozó vámot korábban eltörölték. Csakhogy az Euró­pai Unióhoz csatlakozás következtében, törvények és jogszabályok tömegét kel­- A szellemi túlélés nehéz volt a köz­napi ember számára is, hiszen a huszadik század kemény offenzív ideológiákat szabadított fel. - mondta Ormos Mária a Népszabadságban megjelent interjújá­ban az elmúlt évtizedekről. - Az előlük való menekülés azonban különösen a szellem emberei szármára jelentett em­bert próbáló feladatot. E kijelentés elsősorban azért érdekes, mert Ormos Mária tagja volt az állam­pártnak, s e nyilatkozatával azt a róla al­kotott véleményt igazolja, miszerint an­nak idején "pártállami tető" alá bújt, hogy nyugodtan kutathasson s írásai, könyvei megjelenhessenek. Személyes jó barátságban volt Aczél Gyöggyel is. A Páduától Trianonig című tárgyila­gos Trianon-elemzéséről, amely a nagy­lett megváltoztatni, s így visszajött a vám, de a szokásos magyar 25 százalék helyett csupán 5 százalék. Az úgyneve­zett joghierarchia, vagyis a jogegyezte­tés elmaradása miatt azonban a régi ha­zai jogszabályt kell alkalmazni, vagyis 25 százalékra vámolni. Jellemző, hogy a méltán legalaposab­ban felkészülő bírák négy éve, részben a szabadidejükben elkezdték a tanfolya­mokat amelyeken megyei bírósági elnö­kök is egyszerű "öregdiákként" ültek a padsorokban. Hiszen a bíróság ítéletei­re s egyáltalán, mindenféle jogalkalma­zásra nekik kellett a legjobban felké­szülni, méghozzá a teljes, hatalmas jog­anyagból. Ha ők a teljes jogtengert megtanulták, mindkét alapjogág válto­zásait, vagyis mind a teljes polgári (ma­gán) jogét, mind a teljes büntetőjogét, akkor az illetékes magyar hivatalok, mi­nisztériumok szakemberei hogyan mu­laszthatták el a rájuk vonatkozó kevés doktori tudományos fokozatért írott disszertációja volt, a hatalom mégis úgy döntött, hogy Magyarországon nem je­lenhet meg, végül ő elérte, hogy a Kos­suth Kiadó kinyomtatta. A Nácizmus és a fasizmus című, nem pártvonalas köny­vét hasonló tiltás érte, ám a jól "tető alá bújt" professzor asszony e művének kéz­irata "valahogyan" kijutott a Szovjetuni­óba, s magának az akkori legfőbb ideoló­giai diktátornak, Szuszlovnak a lánya terjesztette tovább szamizdatként. Nyil­ván a főelvtársak között, akik valószínű­leg kapkodhatták a magyar ideológiai csemegét, amelyet ők akkor fellazításnak neveztek. Utólag úgy tűnik, azért ők is lazulgattak tőle. Mindegy, ezek után ide­haza a Kossuth Kiadó ezt is megjelentet­te. Hogy mik ki nem derülnek lassan! Idézzük a Népszabiból Ormos Mária történészi vallomását is:- A történész nem különös ember, ő is a pillanat uralma alatt él, miként minden­ki más... - mondta többek között. - Csak arra tud reagálni, amit már ismer. Vagyis a tegnapra. Ugyanakkor a szakmája, a történettudomány szabályai szerint tö­rekszik a múlt eseményeit megismerni, emberileg pedig a jóhiszeműség segítsé­gével igyekszik rekonstruálni azt, ami megtörtént. Am a történelem csalárd do­log, mert elszáll, amiképpen az idő. Az események teljesen hű rekonstrukciója lehetetlen, mert sem az egykori szereplő­ket nem lehet már feltámasztani, sem a hajdan volt viszonyokat újrateremteni, így aztán a történész által készített kép a legjobb esetben is csak hozzávetőleges mása annak, ami megtörtént. (FD) De Niro, De Niro, De Niro! DeNiro neve háromszor is fémjelzi soron következő filmjét. (A Jó pász­tor.) O ugyanis a film producere,ren­dezője és egyik főszereplője.Mellette a mai filmvilág legnagyobb sztárjai alakítják az ígéretes film szerepeit: Matt Damon, /Angelina Jolié, Alec Baldwin, William Hurt, Timothy Hutton, Joe Pesci, Billy Crudup, John Turturro és Tammy Blanchard. A forgatókönyv Eric Roth munká­ja, Edward Wilson története, aki a CIA egyik megalapítója.A film a '30- as évek végétől a '60-as évekig követi Wilson életét, a világháború utáni évek történelemformáló eseményeit, az állandó küzdelmet, hogy a világnak legalább egy része szabad maradjon. Berlinből Moszkvába, Kubából Kon­góba röpít a lélegzetállítóan izgalmas történet, amelyet New York,London és a Dominikai Köztársaság helyszí­nein forgatnak, amikor nem a Robert DeNiro tribecai stúdióját használják. Elképzelés szerint "A JÓ PÁSZ­TOR" 2006. decemberében kerül be­mutatásra. És amire büszkék va­gyunk: a film szereplői között van egy kemény, elszánt KGB tiszt is. Erre a szerepre a válogatások során DeNiro Técsy Sándor erdélyi magyar szí­nészt szemelte ki... Ormos Mária 75 éves VALL A TÖRTÉNÉSZ Ormos Mária Széchenyi-díjas történész múlt héten ülte meg hetvenötödik születés­napját. Ebből az alkatomból nyilatkozott a Népszabadságban Hovanyecz Lászlónak. Rippl-Rónai önarckép: forgolódik sírjában? paragrafus megismerését. Mit mondott erre a másik fél, Pirinyi Vera, a kultuszminisztérium illetékese? Majdnem derűsen a nagy nyilvánosság előtt nyilatkozta a rádióban: hát ezt ide­haza minden hatóság elfelejtette. Jó lesz ebből tanulni! Szóval ilyenekért nevezzük néha ma­gunkat operettországnak. (FD) \ Ormos: “a történész nem különös ember” ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents