Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-07-15 / 211. szám

2005. JÚLIUS 15. Évforduló MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 Janikovszky Éva 2003. JÚLIUS 14. (2 ÉVE TÖRTÉNT) 78. ÉVES KORÁBAN MEGHALT JANIKOVSZKY Éva, Kossuth-díjas írónő, a gyermek- és IFJÚSÁGI IRODALOM NÉPSZERŰ ALKOTÓJA (Kire ütött ez a gyerek?). Első könyve 1957-ben jelent meg. 32 könyvet írt, melyek 35 nyelven jelentek meg. Műveit az olvasók korhatár és fenn­tartás nélkül szeretik. A felnőtt és gyerek­világ konfliktusait humorba oldó, nagy sikerű könyvei a legolvasottabb könyvtá­ri könyvek. 1978-tól, azaz a megalakulás évétől 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Taná­csa) magyar bizottságának. Húsz éve el­nökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke a hátrá­nyos helyzetű gyerekek továbbtanulása biztosításáért tevékenykedő Staféta Ala­pítvány kuratóriumának, 1996. óta elnö­ke az Magyar írószövetség Gyermekiro­dalmi Szakosztályának. Janikovszky Éva írói munkásságáért megkapta a József At- tila-díjat (1977), az Ifjúsági díjat (1979), a Gyermekekért-díjat (1986), a Greve-díjat (1990), a Budapestért-díjat (1993), a Ma­gyar Alkotóművészek Országos Egyesü­letének gyermekirodalmi díját (1994). Az 1988-ban a Mosolyrend Lovagjává vá­lasztott írónőt a Magyar Köztársaság Ér­demrend Tisztikeresztjével, Móra- és Szent Imre-díjjal is kitüntették. A Kossuth-díjat 2003 március 14-én - betegsége miatt - a hivatalos ünnepség előtti napon, otthonában vette át. Az elis­merést Mádl Ferenc köztársasági elnök nevében Görgey Gábor akkori kulturális miniszter nyújtotta át az írónak. Janikovszky Éva az elismerés átvételekor az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: a gyerekeknek azt kívánja, hogy "békében és boldog világban nőjenek fel". Che Guevara 1928. JÚLIUS 14. (77 ÉVE TÖRTÉNT) 1789. július 14. (216 éve történt) A franciák függetlenségi napja, ezen a napon rombolták le a párizsiak a Bastille. várbörtönt. 1865. július 14. (140 éve történt) Brit és francia hegymászók egy csoportja elsőként érte el a wallisi Alpok legte­tejét, a 4478 méteres Matterhom-csúcsot. Edward Whymper, Lord Francis Douglas, Michel Croz, Douglas Robert Hadow és Charles Hudson két svájci hegyivezető segítségével indultak a svájci­olasz határon lévő Matterhorn megmászására. A résztvevők közül négyen a le­ereszkedésnél halálos balesetet szenvedtek, így csak Whymper és a két hegyivezető tért vissza épségben. 1606. július 15. (399 éve történt) Leidenben megszületett Rembrandt (Rembrandt Harmensz van Rijn) német­alföldi festő és rajzmúvész. A németalföldi barokk híres festője 1631-ben költözött Amszterdamba, ahol a legkeresettebb csoportkép- és portréfestő lett. Az 1642-ben készített "Éjjeli őrjá­rat" című festményével érte el hírneve tetőfokát. Festményei mellett készített réz­karcokat, tollrajzokat, grafikai művei végigkísérik egész munkásságát. A németal­földi barokk festmények megbízói nem az egyház, a királyok és a főnemesség vol­tak, hanem a polgárság és a céhek, így a képeken előtérbe került a polgári élet áb­rázolása. Pazarló életet élt, a megbízások csökkenésével pénze hamar elfogyott, így71656-ban vagyonát el kellett árvereznie. 1975. július 15. (30 éve történt) Útjára indult a Szojuz-19 és az Apolló űrrakéta, hogy összekapcsolódva létre­jöhessen az első nemzetközi űrállomás. A Szovjetunióban Föld körüli pályára állították a Szojuz-19 űrhajót, Alekszej Leonowal és Valerij Kubászovval a fedélzeten. Hét óra múlva az Egyesült Álla­mok fellőtte az Apolló űrrakétát, melyen Thomas Stafford, Vance Brand és Do­nald Slayton indult az űrbe. A két űrhajót július 17-én kapcsolták össze, ezzel lét­rejött az első nemzetközi űrállomás. 1984. július 13. (21 éve történt) Budapesten 82 éves korában meghalt Vén Emil Munkácsy-díjas festőmű­vész, akinek származásával magyarázható képeinek mediterrán derűje, színvi­lágának tüzes ragyogása, például a "Halászfalu", "Toulon", "Picasso", "Csend­élet kerámiákkal". Argentínában, Rosario városában MEGSZÜLETETT ERNESTO "CHE" Guevara de la Serna, aki a harmadik VILÁG FORRADALMÁRAINAK PÉLDAKÉPE, AZ IMPERIALIZMUS ÉS AZ ELNYOMÁS ELLEN FOLYTATOTT HARC EGYIK KIEMELKEDŐ VEZÉRE VOLT. Polgári családból származott. 1953- ban lediplomázott orvosként, majd út­nak indult Latin-Amerikába. Utazásai során önkéntes munkát vállalt leprate­lepeken, megismerte a nyomort, amely Dél-Amerikát jellemezte. Che Guevarát már 17 évesen a marxizmus is magával ragadta. Elhivatottsága volt, hogy segítsen a szegényeken mint or­vos és mint forradalmár egyaránt. Me­xikóban találkozott Fidel Castroval, akivel hamar barátságot kötött. Csatla­kozott a hazájukat felszabadítani induló kubaiakhoz, akikkel 1956 novemberé­ben szálltak partra, hogy megdöntsék Fulgencio Batista y Zaldívar, a kegyet­len diktátor uralmát. Éveken át folytat­tak gerillaharcot a korrupt Batista- rezsim ellen, míg 1959. 01. 01-jén a ku­bai diktátor emigrációba menekült. Február 16-án Fidel Castro Ruz vette át a miniszterelnöki hivatalt, Che Guevarát a kubai Nemzeti Bank elnö­kévé, majd 1961-ben iparügyi minisz­terré nevezte ki. 1962. és 1965. között gyakran megfordult Algírban, amely akkoriban a világ összes anti-imperia- listájának menedéket nyújtott. Az 1965. februárjában itt megrendezett Afro-Ázsiai Konferencián rámutatott, hogy számtalan buktatója adódhat az igazi forradalmi fellépésnek. Amint kapcsolatba kerül a forradalom a piac farkastörvényeivel és számító raciona­litásával, határokba ütközik. Argentí­na, Guatemala, Kuba és Kongó után légvégül Bolíviába érkezett. Lemon­dott minden tisztségéről, elhagyta Kubát és a családját, hogy egy elnyo­mó, militarista kormány ellen harcol­hasson munkások és parasztok olda­lán. 1966. 11. 07-én kezdte meg a par­tizánsereg szervezését Bolíviában, 1967. márciusában megkezdődött a partizánháború. A kormány március 27-én kivételes állapotokat vezetett be az ország délkeleti részén. Októberig tartottak a harcok. Che Guevara októ­ber 8-án megsebesült Valla Grande dzsungeleiben és fogságba esett. Más­nap La Higuerában, egy apró tante­remben kivégezték (a hivatalos jelen­tés szerint belehalt sérüléseibe). A vi­lág minden táján megjelent kép tanú­sága szerint Che Guevara kiterített teste, mezítelen mellkasa fényt árasz­tott, amelyet csak a forradalom volt képes gyújtani. Tudatos hős volt: aszt­más, gyenge szervezettel, leromlott ál­lapotban nézett szembe a rendkívüli fizikai és erkölcsi megpróbáltatások­kal, erről szól "Bolíviai Napló" című könyve. Példaképpé vált és sok hívet szerzett az amerikai és európai egyete­mi ifjúság körében a gerillaháborúra vonatkozó elméletével, valamint el­képzeléseivel Kuba felépítését illető­en. 1884. JÚLIUS 12. (121 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Amadeo Modigliani OLASZ FEST Ő, IKONSZERŰ, LÍRAI HANGVÉT ELŰ NŐI AKTOK ÉS ARCKÉPEK FESTŐJE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents