Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-07-15 / 211. szám
14 MAGYAR SZÓ-A HÍD Kultúra Móricz Zsigmond FILM KÉSZÜL Szabó István világhírű magyar filmrendező, az Oscar-díjas Mefisztó alkotója, filmet forgat Móricz Zsigmond: Rokonok című regényéből. A forgatás már hetekkel ezelőtt megkezdődött. Huszonöt éves az Edda Miskolc, az acélváros rockzenekara, az Edda idén huszonöt éves. A jubileumi koncert július 8-án és 9-én kezdődött az Agárdi Popstrandon, a tizenegyedik, ugyancsak jubilumi Edda-tábor keretében. Alföldi Róbert Versailles-ban rendez Alföldi Róbertét hívták meg a Párizs melletti Versailles-ba, ahol Chahpentier: Három bibliai történet című operáját állítja színpadra, a magyar barokk Savaria zenekar és magyar balettáncosok részvételével. Premier: decemberben. Márciusban pedig a budapesti Thália Színházban is bemutatják a produkciót. Beregszászi Tóthék A Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján, Kisvárdán teljesen új színpadi megfogalmazásban mutatták be Örkény István világsikerű drámáját, a Tóthék-at Vid- nyánszky Attila rendezésében. Vidnyánsz- ky kárpátaljai magyar rendező, aki Magyarországon dolgozik, s lassan a magyar színházrendezők elitjébe került. Alkotásai egyéniek, markánsak, hatásukkal "székhez szögezik" a nézőt. Egyik legnagyobb rendezése Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című világhírű regényének színpadi változata, amellyel friss gondolatokat vált ki a már klasszikus műből. Az ÉN Nikiforom győzött A húszezer dollárral járó fődíjat Krzysztof Krauze Mój Nikifor (Az én Nikiforom) című filmjének ítélte 40. Karlovy Vary Film- fesztivál héttagú nemzetközi zsűrije, melynek Mundruczó Kornél magyar rendező is tagja volt. A Kristályglóbuszért versenyző filmek közül Mészáros Márta A temetetlen halott című, az 56-os eseményeket feldolgozó Nagy Imre-portréja képviselte Magyarországot. A Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon három világsztár, Liv Ullmann, Sharon Stone, Robert Redford és Jirí Krejcík cseh rendező kapott életműdíjat, amelyet valamennyi művész személyesen vett át. A rendezvény minden évben külön figyelmet szentel egy-egy világtáj filmművészeti alkotásainak. Idén Skandinávia került terítékre. (kultura.hu) Fellini utolsó "hordaléka" Federico Fellini utolsó alkotásához, A Hold hangja című filmhez felvett, de nem használt, mintegy 30 órányi filmanyagot találtak a RAI olasz közszolgálati televízió egyik raktárában. A felvételeken sok a néma jelenet, közelkép a holdat néző színészekről, és köztük van a jelenetsorok terve, valamint a főszereplő Roberto Benignivel készült, sokszor ismételt részek. Több helyen érzékelhető, hogy a felvételeket félbeszakították, bizonyára nem tetszettek a "morgós" hírében álló mesternek. (MTI) Szerkesztette: Földessy Dénes Eck Imre 75 éve született MAGYAR TÁNCSORS ✓ Éppen negyvenöt esztendeje alakult meg a Pécsi Nemzeti Színház balettegyüttese, amely részben önálló intézményként működött a színházon belül. Erek Imre ötlete volt, aki szeretett volna önállóan dolgozni, stílust teremteni. Magával hozta Pécsre az Állami Balettintézet akkor végzett évfolyamát, köztük például a később híres balett táncossá nőtt Bretus Máriát, a táncművészet pécsi történetének legnagyobb egyéniségét. Az egyik elképzelés az volt, hogy a több társulatú: tánckarral, operatagozattal, szimfonikus zenekarral is rendelkező pécsi színház műfaji ötvözeteket állítson színpadra. Ebből a tervből egyetlen, de színháztörténelmi jelentőségű bemutató született, a Hoffmann meséi című opera háromműfajos ötvözete. Akkor ugyanis a pécsi színházban dolgozott, az addig üldözött, a színpadokról letiltott nagy magyar rendező és színháztudós, dr Németh Antal, aki az ugyancsak akkor indult pécsi operatagozat előadásait rendezte. O állította zseniálisan színpadra a Hoffmann meséit: a három műfaj számára három színpadteret terveztetett, amelyeken egyszerre játszották, énekelték, táncolták a darabot. Mindhárom színpadtéren szereplő művészek közül az azonos szerepet játszó-éneklő-táncoló művészek ruhái azonos színűek voltak. A koreográfiát Eck Imre tervezte. Németh Antal nem sokkal később bekövetkezett halála után nem volt még egy ilyen rendező zseni, aki ezt a színházi csodát tovább tudta volna álmodni. A táncegyüttes történetében, a hetvenes években megkísérelték a szabadtéri Ez az első könyv, amely elvégzi egy társadalmi réteg, a katolikus papság nyilvános, általános ügynökügyi-törté- nelmi átvilágítását. HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK Minden vasárnap délután 1-től 2-ig a WNSW 1430 AM állomáson Most már New York egész területén hallgatható! Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apadni Gyula 245 E 80 St. #5FNY 10021, T: 212- 570-6441 balettet is. Állami támogatást szereztek, hogy a huszas években a híres négytor- nyú pécsi székesegyház előtt megrendezett, s Goethe: Faustjából írott balettre is épülő oratórium mintájára rendszeresen mutassanak be nyári oratórikus balettet, A könyv korszakos! Igényes, mély- reásó, jól elemző, és szenzációkeltés helyett a történész szemlélet és a pszichológiai-emberi látószög remek ötvözete. Olykor így is lúdbőrödzik az olvasó háta. Például a szerző minden már jogosan megnézhető aktát megkapott önmagáról, de az 1980-as években keletkezett iratokat csak külön engedéllyel. Kiderült: alaptalanul ügynökként tartották nyilván, holott évtizedeken át szigorúan figyelték őt. Persze az ügynökmúlt terjesztése ma kiváló lejáratás. Talált ugyanis őróla szóló úgynevezett 6-os, tehát ügynöknyilvántartó kartont, amelyet minden beszervezett informátorról, ügynökről kiállítottak, velük aláírattak. Tomka Ferenc vaslogikával rájött a hamis kartonok egyik születési titkára. A tisztek ugyanis minden pappal, akivel beszélgettek, aláírattak egy nyilatkozatot: "Amennyiben államellenes összeesküvésről hallok, azt kötelességemnek érzem jelenteni." A többit esetleg fölé lehetett gépelni. Ez volt az egyik csapda, amivel alaptalanul, jogela székesegyház mellett lévő szabadtéri színpadon. A kísérletbe a Pécsi Balett együttese nagy lelkesedéssel vágott bele, s ennek Eck Imre volt a lelke. Ekkorra azonban a máskülönben már kialakult balettértő pécsi közönség száma nem tudott tovább nőni, hogy egy nagy nézőterű szabadtéri színpadot is betöltsön, főképp azonban a pártállam lassú, de folyamatos gazdasági visszafejlődése a pénzügyi alapot is elvette a különben remek kezdeményezéstől. A rendszerváltásig az igazgatócserék szinte eltörölték a Pécsi Nemzeti Színház,- e tekintetben a legsokoldalúbb hazai teátrum - opera- és balettkarát. Létszámukat csökkentették, s meghalt Nógrádi Róbert direktor is. Most az alapító nagyszerű művész hetvenötödik születési évfordulóján a Pécsi Szabadtéri Játékok keretében bemutattak három Eck-balettet. Mindháromnak egy-egy zenemű a témája: Bartók Concerto-jának Elégia tétele, Beethoven Egmont nyitánya és Sztravinszkij Tavaszünnepe. Valaha a Népszabadságban szinte mindegyik pécsi balettbemutatóról Vitányi Iván a kiváló kultúrtörténész úta a kritikát. Ezúttal is:- Jelenthetem, hogy időtálló remekműveket láttunk.- fejezi be írását - Modernségük ugyan ma már nem meglepő, de nem is avult el. Annál jobban hat a balettek átéltsége, kidolgozottsága, belső szenvedélye és következetessége. Az öntörvényű belső logikával megformált, akkor sokak által absztraktnak bírált művek nem a stílust fitogtatják, hanem emberi sorsokat, drámákat, bukásokat és felemelkedéseket jelenítenek meg. (FD) ______________________2005. JÚLIUS 15. lenesen lehetett valakiből "ügynök". A könyv fontos eredménye a jogi és erkölcsi minősítés hármas rendjének látható felrajzolása: 1. aljas besúgó, 2. kényszerbesúgó (a besúgóállománynak egyébként becsült 78 százaléka. A szerk.), és 3. de legfőképp, a hivatásos állomány. Utóbbiak közül mindenki, aki akár csak egyetlen besúgót erőszakkal, megfélemlítéssel beszervezett, bűnös. A Btk. szerint kényszerítés címén 3 év járna érte. Végülis Tomka Ferenc igazolja Ronald Reagan immár klasszikus mondását: A kommunizmus a Sátán birodalma! (FD) Magyar Könyv AZ ÜGYNÖK PAPOK A politikában elfásult, arcátlan hazugságoktól megcsömörlött olvasó alig kap valódi, igaz leleplező információt. Most azonban berobbant egy mű: megszólalt az ügynökkérdésben a Római Katolikus Egyház. Dr Tomka Ferenc egyetemi tanár, plébános, a pártállam egyházi földalatti ellenállási mozgalmának egyik kulcsembere megírta a "Halálra szántak, mégis élünk!” című, "Egyházüldözés 1945-1990 és az ügynökkérdés" alcímű munkáját.
