Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-09-30 / 222. szám
20 MAGYAR SZÓ —A HÍD Közélet 2005. SZEPTEMBER 30. I ------------1 ------------------------------------A magyar történelem leginkább számontartott gyásznapja. Ezen a napon halt vértanúhalált Pesten Batthyány Lajos miniszterelnök, az aradi vár tövében pedig a honvédsereg tizenhárom tábornoka. A történelmi köztudat természetesen - és méltán - az ő nevüket tartja számon, mint akik a legdrágább árat fizették a nemzeti önrendelkezésért és a polgári átalakulásáért. Kevesebb szó esik azonban a gyászos tabló hátteréről: hogyan élte át a társadalom a szabadjára engedett bosz- szú hónapjait? Az akkor forrongó Európa a mi példánkon tanulhatta meg, a véráldozat elkerülhetetlen, ha egy nép szabadságáról és függetlenségéről van szó. A példamutatást példátlan terror követte. „Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyar- országon" - nyugtatta meg a bécsi udvart Haynau táborszernagy. Sajnos igaza volt. Arad árnyékából 1956 távlatát megsejteni jobban aligha lehetett volna. E rövid összefoglalóban az osztrák megtorlás egy sajátos és kevésbé ismert területére hívom fel a figyelmet. Röviden szólok arról a kegyetlen tisztogatásról, ami a papokat és a lelkészeket, az egyház embereit és a zsidóságot érintette. A kormányzat megkülönböztetett figyelemmel fordult a katolikus egyház felé, amelyet Bécs továbbra is a sok nemzetiségű, tarka felekezeti összetételű birodalom egységének kovászaként kezelt. Ezért tartották elengedhetetlennek „megtisztítását" az 1948-49-ben bizonytalankodó főpapoktól, liberális gondolkodású alsópapságtól. Egyes szerzetesrendeket, mint például a piaristákat a „felforgató eszmék" által különösen fertőzöttként kezelték. A politikai fordulatot „megkésve" végrehajtó Hám János esztergomi érsek helyébe Ferenc József 1849 júliusában Scitovszky János pécsi püspököt nevezte ki. Lonovics József Csanádi Brémer László váradi, Rudnyánszky József besztercebányai püspökre fogság, javadalmukból való lemondás és internálás várt. Hauber Máté, Pákh Mihály, Szeberényi János evangélikus püspököket börtönbe vetették. Több száz papot és lelkészt állítottak hadbíróság elé, és közülük száznál is többre róttak ki nehéz fogságot, mert részt vettek a szabadságharcban, vagy kihirdették és magyarázták a magyar kormány rendeletéit. A rabságba vetett egyháziak társaik hitét erősítették - éspedig felekezeti határokon túl, ma így mondanánk, ökumenikus nyitottsággal - mint a tudós régész Rómer Flóris bencés szerzetes, a műfordító költészettan tanár Laki János Döme premontrei kanonok és irodalmár, Könyves Tóth Mihály református lelkész, akit halálra, majd „kegyelemből" húszévi vasban letöltendő várfogságra ítéltek. Figyelemre méltó, hogy az egyházi embereket sem kerülte el a legsúlyosabb ítélet, a kötél általi halál: kivégezték például Gonzenczky János és Rázga Pál evangélikus lelkészt, Mansbart Antal, Mészáros Dániel, Streith Miklós plébánost, Mednyánszky Cézárt, Kovács Istvánt és az Angliába került Rónay Jácintot távollétében ítélték halálra. Mivel az óbudai és a pesti zsidó hitközség a „lázadók ügyének sokféle kedvezésével és támogatásával annyira kitűnt" és „törvényes császára és királya iránti gonosz érzületét és hűtlenségét olyan nyilvánvaló módon kimutatta", Haynau hat hónap alatt teljesítendő hatalmas bírságot - 2.3 milliós hadisarcot - vetett ki a zsidóságra. Ennek része volt egyebek között 48 ezer köpeny, 76 ezer nadrág, 60 ezer ing és gatya, 95 ezer lábbeli, több száz mázsa bor és 50 ezer rőf posztó. Végül, tanulságul röviden annyit: Számon kell tartanunk és őriznünk kell - ahogy Petőfi fogalmazott - „tettre gyáva és áldozatra önző" pragmatista-relativista korunkban a két dicsőséges magyar forradalom „királyi örökségét", az erkölcsi fegyelemnek és közéleti emelkedettségnek olyan állapotát, amelyben - Bibó szavaival - a magyar nép ezer éve, 1848-49-en és 1956-on kívül nem volt. A nemzeti egység e ritka, megrendítő és csodálatos megnyilvánulása. '48 és '56 emlékezete az elnyomás éveiben hosszú ideig tartotta a lelket a megalázott és megnyomorított népben, s őrizte és táplálta hitét a szabadság és az igazság kivívásában, megvalósításában. Pátkai Róbert London Fakul a magyar nyelv... N. Sándor László ... de nem fenyegeti pusztulás! Megőrzi-e nemzeti vonásait nyelvünk, vagy megfakul a globalizáció hatására? Ez a tét ma, nem pedig nemzetünk léte-nemléte - mondta Grétsy László nyelvész professzor. Csakugyan nem aktuális Herder 1791-es jóslata: "A mások közé ékelt kis számú magyaroknak századok múltán talán majd a nyelvét sem lehet fölfedezni." Ezt a nemzetet s ezt a nyelvet pusztulás nem fenyegeti. Igaz, vannak népek, amelyek a felszívódás stádiumában, s mások, amelyek a kihalás küszöbén illetve állapotában találhatók. De a világ több mint hatezer nyelve közül az első ötven közé tartozik a magyar, ha azt számítjuk, hányán használják anyanyelvűkként. Évezredes kultúrája alapján pedig ennél is előkelőbb hely illeti meg. Mégis látnak anyanyelvűnkre leselkedő veszélyeket mindazok a kulturális és tudományos ismeretterjesztő intézmények, amelyek a nyelv védelmére szólítanak fel. A 21. században nélkülözhetetlen a globalizáció, elengedhetetlen az idegen nyelvek, legfőképpen az angol magas fokú ismerete, s csaknem ugyanolyan mértékben elengedhetetlen a számítógépes kultúrában, illetve az internet világában való jártasság. De az is tagadhatatlan, hogy vannak veszélyei is az amerikanizálódásnak. Ennél fontosabb hangsúlyozni, hogy a magyarság mégsem csak tudósokból, gazdasági szakemberekből, bankárokból és egyéb olyan pályán tevékenykedőkből áll, akiknek létszükségletük a globalizáció, hanem, olyanokból is, akiket közvetlenül nem, hanem legfeljebb közvetve, hatásaiban érint e folymat, mégpedig nem is mindig kedvezően. A nyelvtanulási kedv egyre növekszik. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy a lakosság nagy többsége nem ismer idegen nyelvet. Tehát nekünk nyelvészeknek, íróknak, politikusoknak, általában az értelmiségnek mindent el kell követnünk, hogy az anyanyelv támogatást és ösztönzést kapjon. A nyelv adománya nélkül nem lehet sem kereskedni, sem országot igazgatni. Az anyaországban gazdagszik, virágzik, sőt burjánzik a nyelv, de nem azért mert nagy nemzeti öntudat hatja, vezérli a beszélőket, hanem egyszerűen azért, mert itt jó termőtalaja van a nyelvnek. Persze a virágok és haszonnövények mellett a gyomnövényeknek is kedvez a televény, s ez bőségesen ad munkát az anyanyelv ápolóinak. A határon túl ellenben nagyobb a nemzeti öntudat összetartó ereje, sokkal jobban érvényesül az anyanyelv megőrző funkciója, jóval erősebb az anyanyelv megőrzésére irányuló törekvés. Hozzátenném: nyelvünk rugalmas, gyorsan fejlődik és kreatív, amelyben most is óriási nyelvi energiák hatnak, s még nagyobbak hunnyadnak. Ahol a kreativitás szükségszerűen csekélyebb - kisebbségi és szorványhelyzetben - ott annál nagyobb a nemzeti tudat, amely többek között kétnyelvű helység- és utcatáblákért, az iskolai osztályzatok anyanyelven való beírásának jogáért, önálló magyar egyetemért vívott lankadatlan küzdelemben nyilvánul meg, ellenben a nyelv spontán fejlődése visszafogottabb. Ahol viszont a nyelv teremtő, alkotó ereje jobban megmutatkozik, azaz idehaza, ott a nemzeti önazonosság- tudat látszik elgyengültnek, megtépázottnak, a spontán fejlődés ellenben észrevehetően lassúbb, visszafogottabb, korlátozottabb. Evelyn Dómján kiállítás Amerikai Magyar Alapítvány Múzeuma Az 1992-ben meghalt híres fametsző és festőművész Dómján József özvegye, Evelyn Dómján nemcsak könyveinek társszerzője, hanem maga is művész. A Tuxedo Park, New Yorkban élő magyar származású művésznő festményeiből és grafikáiból álló kiállítás 2005 szeptember 25-én nyílik meg az .Amerikai Magyar Alapítvány múzeumban: "Kertek, erdők és azontúl” címet viselő kiállítás hatvan év munkáját öleli fel. ■ A kiállítás nyitva 2006 február 12-ig, keddtől szombatig 11-4, vasárnap 1-4 óra között. 300 Somerset St. PO.Box 1084, New Brunswick, N.J. 08903 Tel: 732-846-5777 vagy E-mail: info@ahfoundation.org TftílCmULRTSflGOK Magyar-amerikai énekes előadásában szintetizátoron amerikai country-tól magyar csárdásokig és még sok más, amire minden korosztály táncolni szeret! Születésnapon, esküvőn és minden más rendezvényen! Bemutatkozó CD-lemezt INGYEN küldök! További információkért hívja Thomast a E 646-872-9731 elefonszáiTion
