Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-09-23 / 220. szám
2005. SZEPTEMBER 23. Kultúra MAGYAR SZÓ-A HÍD 15 ■ Egy előadás margójára HÁNYÁN VAGYUNK? Elhangzott a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága X. Anyanyelvi Konferenciáján, Révkomáromban 2005. augusztus 16-án. Az előadás írott változatát hosszúsága miatt sorozatban közöljük. Papp László Múltunk emlékei Budai Parmenius István volt az első magyar, aki az első telepesekkel együtt lépett Amerika földjére 1583-ban. Neki állított maradandó emléket Prágay Dezső az 56-os Diákszövetségből felnőtt Buffalo környéki Öregdiák Szervezet nevében. Kováts Mihály és a Függetlenségi Háború néhány neves magyarja után a következő nagyobb bevándorlás az 1849-es "Kossuth emigráció" telepesei nevéhez fűződik, akiknek leszármazotta- it Sztáray Zoltán kereste fel Iowának, őt a Bodrog lankáira emlékeztető tájain. Ott álmodta meg azt az emléktáblát, amelynek a felállításával az amerikai magyarok máig adósak: "Itt állott New Buda, ahol az 1848-49-es magyar szabadságharc menekültjeinek egy tekintélyes része talált magának második otthont". Iowa-ban viszont a Kossuthról elnevezett megye székhelyén a város elöljárói négy éve avatták fel a névadó szobrát. Sajnos New Buda igen rövid életű volt, a következő hullámmal érkező Ar- pádhon telepeseinek eredeti otthonát viszont szép emléktábla hirdeti, ahol a régi magyar iskola múzeummá való helyreállítását nem régen Bika Julianna olyan kiváló előadásban ismertette. Férje, Dr. Gergátz István, a New Orleans-i tiszteletbeli konzul, aki minden téren támogatja az árpádhoniakat, már a saját sírhelyét is kijelölte az ottani katolikus temetőben. A századforduló nagy kivándorlási hullámáról már esett szó. Akkor épültek az itteni magyar templomok, közösségi házak, alakult meg a testvérsegítő egyesületek, társaságok nagyrésze. Ezek emlékeit az Amerikai Magyar Alapítvány igyekszik összegyűjtve megőrizni, de szomorúan tapasztalhatjuk, hogy a templomok, otthonok falán található fényképek legtöbbször nem jelzik, nem tudatják a szereplők neveit, sőt gyakran az évszámot sem. így vész el a magyar múlt emlékezete is. Többször kilincseltünk mind az itteni szervezeteknél, mind a nemzeti kulturális örökséget megtartani hívatott minisztériumnál egy átfogó archívum- őrző program érdekében, minden látható siker nélkül. Persze, azért adjunk elismerést azoknak, akik valóban tesznek is valamit ezen a téren. Említsük a Szegedi Könyvtárat, amely a Vasváry hagyatékot kezeli, a lakitelki Emigrációs Gyűjteményt, a sárospataki Kollégium emigrációs anyagát, a Református Egyesület Ligonier-i archívumát, a Széchenyi Könyvtárat és még néhány magánjellegű intézményt, természetesen idesorolva a New Brunswick-i Amerikai Magyar Alapítvány archívumának egyre gyarapodó gyűjteményét is. Hálával és elismeréssel kell adóznunk az amerikai magyar történelem krónikásainak is. így Tezla Albertnak, aki írás- tudatlan paraszt szülők gyermekeként nőtt fel, hogy jeles amerikai tudóssá küzdje fel magát. Pásztor Árpád 1922- ben, Kende Péter 1927-ben, Lengyel Emil 1948-ban, Puskás Julianna 1982ben írt nagyobb szabású ismertetést. Bakó Elemér. Balassa József, Póka-Piuny Aladár, Jósika-Hercegh Imre írásai, Fejős Zoltán kitűnő kötete a Chicago-i magyarokról és nem utolsó sorban Várdy Bélának a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága által négy évvel ezelőtt kiadott hatalmas "Magyarok az Újvilágban" cím munkája hűen ismerteti az évszázadok alatt elért eredményeket, amit az újvilág magyarjai itt elértek. Habár sok ellenérzést váltott ki az "át- kos" idők Világszövetségének "hazacsalogató" folyóirata, a hetvenes-nyolcvanas években az egykori kivándorlók történeteit közzétevő kiadványai sok értékes írást, vallomást tartalmaztak. Borbándi Gyula két nyugati magyarokkal foglalkozó kötete (Á magyar emigráció 1945-1985, majd: Emigráció és Magyarország 1985-1995) is részletesen ismerteti a legújabb kor amerikai magyarjai helyzetét. Jelenünk, jövőnk Bár az öregedés és sok tevékeny társ elvesztése jelentős érvágás az amerikai magyar közéletben, jelei vannak annak, hogy a fiatalabbak és a második-harmadik nemzedék tagjai ráébredtek, hogy érdemes ápolni származásuk, hagyományaik emlékét. A 99 éves múltra visszatekintő Amerikai Magyar Szövetség Dawson-Szilágyi Bryan, Koszorús Ferenc, Varga István és Szilágyi Pál irányításával életre kelt és hathatós szervezéssel készül a forradalom és egyben az egyesület centenáriumának a jövő évi megünneplésére. A Külföldi Magyar Cserkész Szövetség Lendvai-Litner Imre és Dömötör Gábor vezetésével neveli az ifjúság legértékesebbjeit, és többnyire közülük kerülnek ki a magyar iskolák szervezői, tanítói is. A világháló elektronikus lehetőségeit kihasználva egyre több honlap értesíti, szervezi, fogja össze a nyugati magyarságot. A Bika Julianna által szerkesztett Nyugati Hírlevél több mint ezer olvasóhoz jut el havonta. Politikai jelentőségű a Lipták Béla által szerkesztett Magyar Lobby című hírközlő. Az ITT-OTT hírpostája Éltető Lajos irányításával jelenik meg, a New York-i képes "Gimagine" Győrffy Gabriella szerkesztésében rendszeresen igényes, szép kivitelben jut el számos olvasóhoz. Most máshonnan érkezik segítség. Simon Hunor hozzáfogott egy egész világra kiterjedő egyesületi felmérés elkészítéséhez, MAGYARONLINE címen. Már régen nincs magyar nyelvű napilap Amerikában, de számos hetilap nemcsak él, de újak is indulnak. Nemrégiben még a New York Times is beszámolt arról, hogyan versengenek a helyi magyar újságok a megmaradt magyarul olvasó közönség megszerzéséért. A 110 éves, egyesült Amerikai Magyar Népszava és Szabadság rendelkezik a legnagyobb olvasótáborral. Ezt Gombos Zoltántól 21 évvel ezelőtt vette át Patay Katalin, tőle később Kálnoky Gyula. A 103-ik évében járó Amerikai Magyar Szó sok változás után Fazekas Krisztina és Molnár Kinga szerkesztésében két éve egyesült a Péterman István által indított A Híd újsággal és 40 oldalon ma a legterjedelmesebb magyar hetilap Amerikában. Azt hiszem, hogy nincs a világon, Magyarországot is beleértve, több évet megért magyar újság ezeknél. Míg a Kanadai-Amerikai Magyarság (a Chicago-i Krónikával együtt) a napokban megszűnt, helyette mindjárt újabb hetilap indult. A magyar kultúra, öntuaat megőrzése Talán az eddig elmondottakból is kiviláglik, hogy a következő egy-két évtized sorsdöntő lesz az amerikai magyarság életében. Habár van egy kisszámú bevándorlás (manapság főleg Erdélyből, gyakran illegálisan), a fiatalítás, a sokat emlegetett "nemzedékváltás" csak az itt felnövő, itt született gyermekeink, unokáink feladata lehet. Vannak jónéhá- nyan, akik kiváló eredményekkel, adottságokkal ígéretesei ennek a jövőnek. Hozhatnék példákat, de a felsorolás nem lenne teljes és méltánytalanul kimaradna sok kiváló fiatal. Ahhoz, azonban, hogy az igényelt vezetőváltás és ezzel együtt az amerikai magyar identitás átmentése megtörténjen a következő lépésekre lenne szükség, az Amerikai Magyarság Nemzeti Megmaradása programjaként: 1. Szakszerű felmérés a szervezeti, anyagi és erkölcsi magyar értékekről Amerikában, figyelembevéve mind a meglevő , mind a lehető adottságokat. 2. A mai társadalmi és egyházi vezetők eltökélt és rendszeresen végrehajtott programja arra, hogy a következő évtized alatt átadják az irányítást a fiataloknak. 3. A Magyar Köztársasággal és azok intézményeivel való intézményes kapcsolatok kialakítása, azok elkötelezettsége az amerikai magyar iskolák, tanfolyamok, egyetemi tanszékek, ösztöndíj programok létesítésére, támogatására és anyagi szükségleteihez való hozzájárulásra. 4. Fiatalok számára magyarországi tanulmányi, iskolai programok, létesítése. 5. Az amerikai magyar kultúrát ápoló és terjesztő, a magyar hagyományokat és értékeket őrző amerikai alapítványok, intézmények támogatása és fejlesztése. 6. A New York-i Magyar Kulturális Intézet erősítése, különös tekintettel a magyar származású fiatalabb amerikaiakkal való kapcsolat kiépítésére. 7. Az amerikai magyaroknak a helyi társadalmi és politikai életben való részvételre való ösztönzése, hiszen mennél befolyásosabbak vagyunk környezetünkben, annál hasznosabbak Magyar- ország számára is. Végezetül egy szóval összefoglalva "Az anyanyelvi és kulturális identitás helyzetét az észak-amerikai kontinensen": a helyzet jó. Amint azonban a fentiekből kiderül, egy kicsit hosszabban kifejtve: a helyzet nem egészen olyan jó. Van tennivaló bőven, de ha megfelelő támogatást kap az anyaországtól és lesz elég elszántság az amerikai magyarságban, "megfogyva bár, de törve nem" megmarad és folytatni fogja azt amit apáik és nagyapáik elkezdtek, megőrizve azt amit azok megépítettek és nekik átadtak. HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK minden kedden este 7-től 8-ig a WPAT AM 930-as hullámhosszon Hírek - magyar zene - hazai - sportpolitika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212-570-6441 Magyar látogatók Kossuth clevelandi szobránál: fenntartandó folytonosság I
