Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-09-23 / 220. szám

14 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kultúra 2005. SZEPTEMBER 23. Korai tolvaj Abszolút siker: Verebics Kati még csak az idén végzett a budapesti Képzőművészeti Egyetem festőművész szakán. Éppen arra készüt, hogy évfolyamtársaival közös kiál- lítsára képeit kiválogassa. Ritka meglepe­tés: a pályakezdő festőnő legjobbnak tar­tott képét ismeretlen tettes ellopta. A pik- túra most végzett fiataljai találgatják: élel­mes műtárgykereskedő “spájzolt-e” be előre a boltjába, vág}- a irigy kollég akar­ja ígv csökkenteni a konkurenciát. (Ké­pünkön: Verebics Kati, “Martuska, írj!”, olaj és vászon, 2005) I------------------------------------------------------------------------1 1 Meghívó ! I Lindeni Magyar i I Kerekasztal Társaság Meghívja Ont kedves I családjával és barátaival | í • együtt a 2005. SZEPTEMBER 24-ÉN I szombaton este 8 órai | kezdettel tartandó ! Szüreti báljára ! I Büfévacsora I • Zene: Farkas András i Adomány: $25.00 ajtónál, $20 rendezett | tagsági díjas I tagoknak, $20 előre fizetve RSVP: 732-356-4923, 908-241-5012, 848-702-1208 Postai csekkek: PO BOX 373, Linden NJ 07036 Cím: 431 Maple Avenue, Linden, New Jersey 07036 A viszontlátás reményében! Veszélyben a festőváros SZENTENDRE VÉGE? Csönd van Szentendrén. Mint hírül adtuk: a városi önkormányzat szeptember 13-i ülésének napirendjére végülis nem került fel az eddig a nyilvánosság előtt elhallga­tott terv: orosz művészeti egyetem részére kormányközi egyezségben ígérték meg, hogy Szentendrén hétszáz növendék részére orosz nemzetközi egyetemet alapítanak. Földessy Dénes Mit jelentene a magyar képzőművé­szetnek Szentendre eladása? Az utolsó magyar festőváros halálát. A Maros megyei nagybányai mű­vésztelepnek Trianon nem a halált je­lentette. Az újkori magyar festészet e legnagyobb hatású alkotó közössége a már 1927-ben szervezett Szépművésze­ti Iskola a román festőtársadalmat is magához vonzotta. Persze Nagybánya ma már mégiscsak "külföld". A hódmezővásárhelyi művésztelep 1950-ben alakult, de ezt több évtizeddel megelőző múlttal. Vásárhelyen dolgo­zott ugyanis az úgynevezett "alföldi is­kola" egyik legkiválóbb képviselője, Tornyai János és barátja Endre Béla s még sok nagy magyar festő. Ä szentendrei művésztelepet 1928- ban alapította a Szentendrei Festők Társasága, amely végülis a konstruktív szellemű piktúra és a nagybányai tradi- ció ötvözését kereste. Munkássága min­Az Európai Filmdíjra idén negyven­hat művet neveztek. Ennek mintegy a felét az európai országok közvetlen sza­vazással juttatták a nevezettek közé. Az Európai Filmakadémia huszonöt ma­gyar tagjától a legtöbb szavazatot nem a papírforma szerinti várományos, Ker­tész Imre: Sorstalanság című holocaust­filmje kapta, hanem Mészáros Márta: A temetetlen holtak című ‘56-os film, Nagy Imre sorstragédiája kapta. így az idei év legjobb európai filmje között szerepel. A nemzetközi kritikusokat tö­mörítő Fipresci ajánlásán még ott volt a Sorstalanság. A 2005-ös nevezettek másik felét az Európai Filmakadémia kuratóriuma vá­lasztotta ki szakmai szervezetek, egyesü­letek, fesztiválok és a szaksajtó által aján­lott filmek közül. Ezek közül az Ingmar Bergman és Wim Wenders alapította akadémia ezerhatszáz tagja választja ki a különböző kategóriák jelöltjeit az elkö­vetkező hetekben. A jelöltek listáját a se­villai filmfesztiválon hozzák nyil­vánosságra november elején. Vannak akiknek nem kell megvárni­uk a novembert, mert már tudják, hogy az Európai Filmdíjak jelöltjei között vannak. Cakó Ferenc: Randevú című animációja a spanyolországi Valla- dolidban tavaly októberben elnyert dig elválaszthatatlan volt a telepen kívül, Szentendrén alkotó festők tevé­kenységétől. E város nemcsak festői tá­jával, hanem a modern települési irány­zat révén fejlődött még jobban. A leg­UIP-rövidfilmdíjnak (United Interna­tional Pictures) köszönhetően került egyenesen a jelöltek listájára. A játék- és dokumentumfilmek nevezési procedú­rájával ellentétben a rövidfilmek eseté­ben tizenkét európai filmfesztivállal együttműködve választja ki a jelölteket az EFA. Szabó István Csodálatos Júlia című alkotása is már biztos versenyző: a több módos ember ugyanis nem a nagyvárosban s nem is a távoli falvak­ban szeret élni, hanem a nagyváros kö­zelében, amely tipikusan azonos Szentendrével. Nagy tehát a tét: a mai korban a leg­életképesebb helyen fekvő magyar fes­tőváros kerülhet ki mind a magyar fes­tészetből, mind a képzőművészeti kép­zésből. Utána maradna - a néma csend. A veszély reális. Az oroszoknak tör­ténő eladás módszere ugyanis azonos a rendszerváltás utáni országos közva­gyonrablás módszerével. Előbb a va­gyonok létének, mennyiségének, érté­kének titkosításával, amely adatokat senki más lehetséges vevő nem ismerte, csak a volt pártállami réteg. Végül ők vásárolhattak potom árért. Most csak a szóbeszéd tartja, hogy Sárospatakról 1945-ben elzabrált könyvtárkincs visz- szaadása fejében Szentendre eladását várja el az orosz állam. Vagyis nem az elzabrált érték adja vissza, hanem cse­rél. Eredeti szovjetaszkája sunyiság. A pártállam utódpártjának kormánya pe­dig hallgat róla. Csak Szentendre utód­párti polgármestere szorgalmazza az el­adást. Ennek az üzletnek a vége csak az le­het, hogy elsorvad a szentendrei ma­gyar művészképzés és alkotó iskola, az orosz képzőművészeti oktatásból vi­szont hatalmas orosz állami bevétel származik majd. Nekünk meg marad a nemzetközi karlendítés. Jameson-közönségdíj jelöltjei között van a legjobb európai rendező kategóriájában. A Jameson-közönség- díjak sorsáról az európai mozinézők döntenek, szavazni bizonyos napilapok­ban és szaklapokban, valamint közvetle­nül a www.jameson.ie/peopleschoice honlapon lehet. Tavaly a legjobb rendező kategóriá­ban Antal Nimródot jelölték Kontroll című filmjével, az operatőrök között Koltai Lajost Szabó ísván Csodálatos Júliájának fényképezéséért. A hivatalos díjátadó december 3-án lesz Berlinben, ahol tizenkilenc kategó­riában hirdetnek majd győztest, többek között a legjobb európai film, rendező, operatőr, forgatókönyvíró, színésznő és színész, valamint zeneszerző díját. Az idén először a legjobbnak tartott vágót és díszlettervezőt is díjazzák. (Csákvári Gábor, Népszabadság) & Sorstalanság: Nem! Mészáros filmje: Igen! EURÓPAI FILMDÍJ Az Európai Filmakadémia közleményt adott ki a 2005-ös Európai Filmdíjak jelölésérót. E szerint nem a papírforma érvényesült, s nem Kertész Imre: Sorstalanság című Nobel-díjas holocaust regényének firnváltozata, hanem Mészáros Márta: A temetetlen halott című 56-os filmje, Nagy Imre sorstragédiája képviseli Magyarországot az Európai Filmdíjakra nevezett játékfilmek között. A Temeteden halott filmplakátja: sikerre viszik? » ■. A. . / .7 i j ETETI. , , if, N V j ' é tf I f I f 4 I l %% % , i.! /1 jeíi; ’ T - ■ • - v - * i '

Next

/
Thumbnails
Contents