Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-09-02 / 218. szám

2005. SZEPTEMBER 2. ÉVFORDULÓ MAGYAR SZÓ-A HÍD 17 Móricz Zsigmond 1942. SZEPTEMBER 5. (63 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Móricz Zsigmond író, újság­író, SZERKESZTŐ, A XX. SZÁZADI MAGYAR REALISTA PRÓZA KIEMELKEDŐ ALAKJA. A XX. század magyar szépprózájának mindmáig Móricz Zsigmond a legna­gyobb képviselője. Jelentősége a regény- és novellairodalomban csaknem olyan méretű és olyan hatású, mint Adyé a költészetben. Elbeszélő művészete mel­lett a hazai drámairodalom megújítója, legjelentékenyebb publicistáink egyike, és egész mellékesen, költőként a legjobb magyar gyermekversek szerzői közé tar­tozik. A tiszántúli Alföldről érkezett, a vidéki társadalom keresztútjairól indult: apja feltörekvő, gazdagodó parasztem­ber volt, anyja elszegényedett famíliából származó úri kisasszony. Előbb családi hagyományok alapján papnak indul, de hamarosan ráébred, hogy ez mennyire nem neki való. Átmegy jogásznak. Majd a bölcsészkarral próbálkozik. Mindez egyre tágítja műveltségét és világismere­tét, anélkül hogy életcélt adna. Közben már nagyon is próbálkozik írással, egye­lőre Jókai és Mikszáth hatása alatt. Vég­re újságíró lesz Budapesten, de a szer­kesztőségekben is sokáig csak mellékes feladatokat lát el, például gyermekrovat­nál dolgozik (ennek köszönhető gyer­mekverseinek kitűnő kötete, az Erdő­mező világa). Az első tíz év áradó műveiben a rész­letekben nemegyszer aprólékos, a min­dennapok sötét mozzanatait is részlete­sen tárgyaló, a szenvedélyekre és indula­tokra erős reflektorfényt vetítő natura­lizmusa az uralkodó. 1933-ban a Nyu­gattól kiválik. Sikeres író, meg tud élni; a liberalizmust sokáig tartani tudó Est­lapok örülnek, hogy Móricz a munkatár­suk. Van tehát módja, hogy tanulságai alapján kibontakoztassa művészete ja­vát: a magyar világ nagy realista körkép­ét. Ekkor írja legkitűnőbb regényeit, amilyen a Rokonok, az Úri muri, vagy amikor a múlt felé fordul, akkor felépíti az Erdély regényhármasát, a magyar történelmi regényirodalom egyik leg­főbb művét. Rendkívül érdekesen ír mindig, tudja, hogy az epika lényege a cselekményesség; nyelvezete gazdag és sokízű; stílusa erőteljes, de ha kell, fino­man költői. A regényei mellett áradnak a novellái. Remekművek százával. Mó­ricz a legnagyobb magyar novellisták egyike. Sokak szerint novellistának még nagyobb, mint regényírónak. Feszülten drámai kis képek ezek a rövid történe­tek. S együtt a magyar valóság óriási körképe. Életműve óriási. Elő, népszerű, nagy közönségű író, akárcsak Jókai vagy Mik­száth. Hatása sokféle irányban mutatha­tó ki; nemcsak a népi írókra, akik meste­rüknek vallják, hanem úgyszólván min­den realista hazai törekvésre. Vele kez­dődött el a mi regény-, novella- és drá­mairodalmunknak az a fejezete, amely még most is tart. Meghalt Imre herceg, I. Szent István FIA, VADÁSZAT KÖZBEN. Az ORSZÁG TRÓN­ÖRÖKÖS NÉLKÜL MARADT. Szent Istvánnak, a magyarok első ki­rályának és feleségének, Boldog Gizellá­nak a hagyomány szerint több gyerme­ke volt. így a Képes Krónika több fiúról tesz említést. A gyermekek azonban na­gyobbrészt már kiskorukban meghaltak, nevét is csak kettőnek ismerjük. Volt egy Ottó nevű fiuk, aki valószínűleg még 1000 előtt született és korán el­hunyt. A másik fiú, Imre nevét anyai nagybátyjától, II. Szent Henrik császár­tól vette (Henricus, Enricus, Emericus, Emreh, Imreh, Imre). Hogy melyik év­ben született, nem tudjuk biztosan. Ál­talában az 1007-es évet szokták elfogad­ni, de a legújabb történetírás az 1000 és 1007 közötti évekre teszi születésének idejét, helyét pedig Székesfehérvárra. Imre herceg élete folyását nem köny- nyű követni, mivel legnagyobbrészt a krónikák és legendák gyér adataira va­gyunk utalva, a legenda pedig a „lili- omos herceg" alakját még jobban kiszí­nezte, mint Istvánét. Szüzessége miatt századokon át valami nőies, finom, nem e világból való alaknak rajzolták. „Pedig — írja joggal Sík Sándor — Szent Imre kétségtelenül erőteljes, férfias jelenség volt. Kétféle vér egyesült az ereiben: apai és anyai öröksége bár kétféle, de édestestvére egymásnak. Mindkettő a hősiességnek, a hivatásnak, a heroiz- musnak hagyománya. Az apai vér Ár­pád vére, aki maga is folytatója volt a honfoglaló ősök hősies hagyományának. Szent István hitvédő harcaiban átlelke­sült, átszellemiesült ez a vér, de erejéből, bizonyos értelemben még ősi vadságá­ból, fiatalos nyerseségéből is alig vesz­tett. Nem lehet kétséges, hogy az ural­kodó, hadvezér, diplomata Szent István trónusának várományosát is uralkodó­nak, hadvezérnek és diplomatának ne­velte. A hősi magyar hagyományban nevelte. A másik hagyományt az anya­tejjel szívta magába: anyja Gizella, ma­Röviden 1642. SZEPTEMBER 1.(363 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Bethlen Miklós gróf erdélyi államférfi, kancellár és emlékiratíró.1912. 1973. SZEPTEMBER 2. (32 ÉVE TÖRTÉNT) Bournemouth-ban (Anglia) meghalt John Ronald Reuel Tolkien angol nyelv- és iro­dalomtörténész, regényíró (Gyűrűk ura). 1976. SZEPTEMBER 3. (29 ÉVE TÖRTÉNT) A Viking 2 űrszonda leszállt a Marson és elkészítette az első közeli színes felvételeket a bolygó felszínéről. 1658. SZEPTEMBER 3. (347 ÉVE TÖRTÉNT) Londonban 59 éves korában meghalt Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, a szige­tország Lord Protectora (a köztársaság véd­nöke). 1927. SZEPTEMBER 4. (78 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Sánta Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író. SZEPTEMBER 5. (93 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Kiss Tamás József Attila-díjas költő, esszéíró. Művei: Kedv, remények, Lillák, A főnix szárnya alatt. 1533. SZEPTEMBER 7. (472 ÉVE TÖRTÉNT) Londonban megszületett I. Erzsébet angol uralkodó, a Tudor-ház utolsó sarja, aki 1558- tól 1603-ig volt Anglia királynője. Az ő nevéhez - Erzsébet korához - fűződik Anglia virágkora, nagyhatalmi helyzetének meg­szilárdítása. ga is szent életű Boldog, a regensburgi udvar szent levegőjéből jön, ahol már akkor egy császári szent-család él, és szenteli meg az uralkodás német hagyo­mányait." (Szent magyarság 27.) Imrével kapcsolatban még meg kell említenünk II. Konrád német császár­nak Magyarország elleni hadjáratát 1030-ban, amely teljes kudarccal végző­dött. Egyes történetírók valószínűnek tartják, hogy a győri csatát Imre vezette. István ekkor (1031-ben) hatalmának és tekintélyének tetőpontján Székesfehér­várott koronázásra készült. Egyetlen életben maradt fiát akarta megkoronáz­tatni, hogy trónját és országában a ke­reszténység zsenge vetését a jövő szá­mára biztosítsa. Valószínűleg erre az al­kalomra készült Gizella királyné keze munkájával és irányítása alatt az a mise­ruha, amelyet később átalakítva koroná­zási palástnak használtak 900 esztendőn keresztül: az egész királyi család képe rá van hímezve. Ebben az ünnepélyes han­gulatban jött a szomorú hír: Imre herce­get vadászat közben egy földühödött vadkan halálra sebezte, és sebeibe 1031. szeptember 2-án belehalt. A gyászhír hatását a krónika így érzékelteti: „Siratta őt Szent István és egész Ma­gyarország vigasztalhatatlanul, nagy sí­rással..." Imre herceg 1031. SZEPTEMBER 2. (974 ÉVE TÖRTÉNT)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents