Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-09-02 / 218. szám

2005. SZEPTEMBER 2. Kultúra MAGYAR SZÓ — A HÍD 15 Balett a történelmi drámában NYÍRŐ-BEMUTATÓ A budapesti Evangélium Színház Nyíró József: A próféta című drámájának ősbe­mutatóját rendezi meg október 30-án. A XX. századi erdélyi és az egyetemes mag­yar irodalom egyik legnagyobb, legsajátosabb egyénisége száműzetésben, Portugáliában írta e Keresztelő Szent Jánosról formált, de a kommunista terror korszakába helyezett müvet. Földessy Dénes A zsurnalisztának s lapjának egy­aránt öröm, ha valami fontosat elsőként közöl. Az Amerikai Magyar Szó most ezzel az örömmel nyújtja át olvasóinak a hírt. Az öröm kettős, hiszen nemcsak egy új művet hanem ezzel együtt Nyíró József irodalmi s műfaji váltását is. bejelentjük. Az eddig a prózai iroda­lomban remekműveket alkotó szerző pályájáról először kerül a színházi kö­zönség elé drámai alkotás. Ady Endre híres és reményt keltő sorai is történel­münk hasonló pillanataiban születtek: "Oszlik lelkűnknek barna gyásza,/ nagy fehér homályban jön az Isten,/ hogy ellenséginket leigázza." Nyíró József negyedszázados száműzetése és a halá­la, majd prózájának itthoni újrakiadása után - ez a feltámadása. íme a regény- és novellás kötetek lis­tája, az író életműve, a mai ifjú és kö­zépnemzedék elől eltitkolt, sőt, a romá­nok által megsemmisített könyvek: Jé­zusfaragó ember (ez az első nagysikerű műve), Emberek a havason, Űz Bence, Kopjafák, Az Isten igájában, A sibói bölény, Mádéfalvi veszedelem. Az Uz Bence és az Emberek a havason című novelláskötetekből rendezte Szőts Ist­ván, (aki nem sokkal a szovjet megszál­lás után a párizsi filmegyetem rendező szakának professzora lett) a Havasok könyve című lírai realista filmet. A for­gatókönyvet Nyíró József írta s a film a Velencei filmfesztiválon 1942-ben el­nyerte a legjobb rendezőnek járó díjat. Ez volt a magyar filmművészet első nagy nemzetközi sikere.- Most kezdjük majd a próbákat, erős színészcsapattal.- mondta az Amerikai Magyar Szó olvasóinak Udvaros Béla igazgató, egyben az ősbemutató rende­zője - A címszerepet, Keresztelő Szent Jánost Ó Szabó István Jászai-díjas ala­kítja. Heródes szerepében Körtvé- lyessy Zsolt Jászai-díjast, Heródiás megformálójaként Iván Ildikó opera­énekest, Péter Gábor az egykori hír­hedt kommunista állami terrorszerve­zet, az AVH (Államvédelmi Hatóság) hasonló képpen hírhedt főnökének élet­re keltőjeként pedig Bitskey Tibor Kos- suth-díjas érdemes művészt láthatják az óhazai nézők. E szerep érdekessége, hogy az "orgonahangú" Bitskey Tibor szinte egész pályáját a remek egyénisé­gű pozitív hősök színészeként játszotta végig, s most egy hírhedt, magyarutáló pribék főparancsnokot, Péter Gábort kell majd hitelesen megformálnia. Az előadás, illetve a szereposztás má­sik érdekessége Dávid Bettina.- O idén végzett balett-művész. - mondja Udvaros Béla - A darabban ugyanis Salome eltáncolja a híres hét fátyol táncot, amire a legjobban tánco­ló színész sem képes olyan színvonalon, mint egy balett-művész. Ezért keres­tem fel Dózsa Imrét, a Táncművészeti Egyetem direktorát, aki a feladatra Dá­vid Bettinát ajánlotta, ő tehát húsz éve­sen a Nyíró József drámában alakítja élete első szerepét, Salomét. Máskülönben Magyarországon 1979-ben már előadták a Keresztelő Szent Jánosról szóló irodalmi mű tánc­változatát a Pécsi Nyári Színházban Koreográfiáját Eck Imre tervezte. Ak­kor Salomét Bretus Mária a híres ba­lett-egyéniség alakította, rendkíivül lí­rai szépséggel s nagy hatással A Pécsi Nemzeti Színház keretében működő Pécsi Balett ugyanis egy időben nyári balett-színházat is fenntartott. Az október végi Nyíró bemutató várhatóan a magyar színházi élet egyik izgalmas produkciója lesz, éppen sze­reposztási, illetve műfaji érdekességei­vel. •• Örökség New Yorkban A New York-i magyarság dinamikusan változik. A több évtizede itt élok a kertvárosba költöznek, eközben minden évben sokan érkeznek ide pénzkeresés céljából. Számosán keresik boldogságukat ebben a világvárosban és maradnak, míg mások akik már megtalálták, visszaköltöznek az Óhazába. Mindez nem azt jelenti, hogy a magyar közösség eltűnik New York-ból, sem azt hogy nem őrzik a magyar tradíciót. Azonban a nagyvárosra jellemző állandó változás, az új szellem, új nézetek és az örökös fejlődés újfajta jelleget kölcsönöz közösségünknek. Nagyobb jelentőséget kapnak templomaink, szervezeteink, iskoláink, üzleteink, amelyek kikötőt jelentenek a megszokott, de mégis idegen nyüzsgésben. Létkérdés, hogy megmaradjanak. Éppen ezért kérjük olvasóinkat és barátainkat, hogy segítsenek a magyar iskola megőrzésében. Péterman István, kiadó. FELHÍVÁS Mi szükséges ahhoz, hogy 10 - 20 év múlva is legyen New York-ban magyar újság, TV, könyvesbolt, iskola, magyarság ? Természetesen magyarul beszélő emberek, de lesznek-e ? A New York-i Arany János Magyar Iskola 2005 szeptember 17-én kezdi el új tanévét. a Szent István Templom (414 E 82-es utca) iskolájában. 9.30-tól - 12.30-ig beiratkozás, ismerkedés. A jövő generáció magyarságának alapköve a Magyar Iskola és Cserkészet. Alakulásunk 42 éve óta több generációt tanított a magyar beszédre. Az évek folyamán egyre kevesebben lettünk, de céljaink nem változtak. Ezért szeretnénk az iskolát és a cserkészetet minél szélesebb körben megismertetni. További létezésünkhöz a magyar közösség támogatására van szükségünk. Október 15-én nyílt napot rendezünk, ahol betekintést nyerhet minden érdeklődő az iskola és a cserkészet mindennapjaiba, egy beszélgetéssel egybekötve, ahol közösen a már meglévő és jövőbeni szülőkkel, támo­gatókkal eldöntenénk további működésünket. Kérjük , aki teheti látogasson meg, ismerjen meg bennünket és legyen része remélhetőleg bővülő közösségünknek. Az emigráció egyik velejárója a beolvadás, de mi pont azért emigráltunk ide, mert szabadon élvezhetjük, mindazt, amit egy demokratikus tár­sadalom nyújthat. Mindannyian tudjuk, hogy nagyon sok magyar lakta vidéken, még a mai napon is harcolni kell azért, hogy emberek anyanyelvükön beszélhessenek. A most itt élő magyarok közül nem kevesen pontosan ezért hagyták el szülőhazájukat. Nem lenne e a legnagyobb vétkünk az, hogy a gyerekeinket már ne tanítsuk magyarul? New York-ban több száz nemzetiség él, és tag­jai az amerikai társadalomnak, de emellett minden nemzet megőrzi iden­titását, anyanyelvét és büszke is rá, mi magyarok nem kellene ugyanezt tennünk? Szeretettel várunk minden érdeklődőt a fenti címen és a rohanó mindennapokban ne feledjük, honnan jöttünk és merre tartunk. " Ne hagyjátok a templomot és az iskolát" (Reményik Sándor) A Magyar Iskola és Cserkészet vezetősége. Hírek - magyar zene - hazai - sport­politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212-570-6441 Nyíró: örök táncok HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK minden kedden este 7-től 8-ig a WPAT AM 930-as hullámhosszon

Next

/
Thumbnails
Contents