Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-09-02 / 218. szám

Kultúra 2005. SZEPTEMBER 2. 14 MAGYAR SZÓ-A HÍD Freud írta Kosztolányi Dezsőnének EGY FONTOS LEVÉL Kiss Ferenc budapesti kéziratgyújtó tulajdonából becses levél került elő, 1928. június 10-i keltezéssel. Feladója: Prof. Dr Freud, Wien, IX. Berggasse 19. Címzettje: Ilona von Kosztolányi, Budapest, Tábor utca 12. Igen, a nagy Freud küldte Kosztolányi Dezső feleségének, akihez az író-költő egyebek között a híres-dallamos Urna-verset írta. BESZÁMOLÓ AZ AMERIKAI MAGYAROKRÓL Hányán vagyunk? Ha valaki az amerikai magyarok­ról beszél, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy hányán is vannak az ot­tani nemzettársaink. Jóllehet a szá­zadforduló sokat idézett József Atti­la féle "Amerikába kitántorgott más­fél millió" nagyjából ma is gyakran emlegetett adat, ( bár az akkori ki­vándorlóknak egy tekintélyes része nem volt magyar nemzetiségű ) egy bizonyos, hogy az amerikai mag­yarok száma évről évre csökken. A fogyás mértéke több mint évi egy százalék. Hogy a statisztika adatait idézzük: míg 1980-ban 1,776,900 USA-beli lakos jelentette magát magyar származásúnak, 1990-ben 1,582,300, 2000-ben már csak 1,401,000. A valós helyzetet azonban jobban jellemzi a népszámlálásnak arra a kérdésére adott válasza, hogy ezek közül hányán használják otthonukban rendszeresen a magyar nyelvet. Ez mindegyik felmérésnél a magyar származásúak kevesebb mint tíz százalékát teszi ki.(Nem szabad ezt a számot összetéveszteni azzal, hogy hányán tudnak, vagy "beszélnek" magyarul Amerikában. Erre nincs népszámlálási adat, de becslések szerint többszázezer amerikai tudhat valamennyire mag­varul.) Amerikában a népszámlálási sta­tisztika nem egészen tükrözi azt, hogy kit lehet egy bizonyos néphez tartozónak tekinteni. A bizonytalan- sági tényező azért jelenik meg, mert a kérdőív lehetővé teszi a vegyes házasságból származók számára két, vagy akár több ős (ancestry) megn­evezését. Kossányi Miklós, az Amerikai Magyar Szövetség előző elnöke éve­kig azt próbálta bizonygatni, hogy ha a 2o-ik század elején másfél miiló volt a Magyarországról Amerikába kivándorlók száma (elfelejtkezve ar­ról, hogy ezeknek csaknem fele nem volt etnikailag magyar, es a kiván­dorlóknak egynegyede még az első Világháború előtt visszatért hazájá­ba), akkor ma mintegy húsz millió magyarnak kellene itt élni a termé­szetes szaporodás arányában. Mások szerényebben megelégednének mondjuk 6 és fél millió amerikai ma­gyarral. (Papp László) Folytatjuk A levél rövid és tartalma magánjelle­gű. De ráirányítja a figyelmet Freudnak a XX. század eleji magyar irodalomra ki­sugárzó hatására. A pozsonyi Ab-Art Kiadónál most je­lent meg Vajda Barnabás: Sigismund Freud és a XX. század eleji magyar iro­dalom című kötete. A második világháborúban, 1945. ja­nuár 2-án, a szovjetek bombát dobtak Kosztolányi Dezsőék Tábor u. 12. szá­mú házára is. Sarokház volt, hálószobájá­nak ablakai, mint a Hajnali részegség-bői tudjuk, a Logodi utcára néztek. Kis bom­ba volt, mindössze ötven kilós, de elég ahhoz, hogy a bútorok, a több ezer köte­tes könyvtár, a levelek, a kéziratok jó ré­sze megsemmisüljön. A család mentette a romok alól, ami megmaradt. Közte vol­tak a bombatámadást épségben túlélt le­A tanévkezdés okán Sió László, a FI­DESZ oktatási műhelyének vezetője el­mondta, hogy az MSZP az oktatásügy­ben tett választási ígéreteiből semmi lé­nyegest nem valósított meg. Nem lettek ingyenesek a tankönyvek, nem lett in­gyenes az étkezés, az iskola és a lakóhely közötti utazás és nem épült fel közpénz­ből a tíz-ezer új kollégiumi férőhely. Ezzel egy időben Orbán Viktor, a FI­DESZ elnöke kifogásolta, hogy az apró falvak gyermekei helyi iskolai oktatásá­nak vége mert tízezer forintos gyerme­kenkénti büntetéssel sújtják azokat az is­kolákat, amelyekben az előírt osztálylét­szám alatt is tanítanak. Ez a döntés ötven-ezer gyereket és pe­dagógust érint hátrányosan. A szegény családok helyzetét rontja, a kistelepülé­sek sorsát pedig megpecsételi a Gyurcsány kormány a várható iskolabe­zárásokkal. Pokomi Zoltán, az Orbán kormány volt oktatási minisztere el­velek is. Sigmund Freud levele László Gyula régész- és művészettörténész út­ján jutott el Kiss Ferenchez. Mégis nagy értékű írás, amely Koszto­lányi Dezsőné a költőről írott életrajzá­ban sem szerepel. Tartalma magánjelle­gű: Kosztolányiné idegbetegsége okán, a Freuddal való orvos-beteg kapcsolat kez­deményezése van benne, és - Freud saját kézírása. Meglelte után azonban fellen­dülhet a magyar irodalomtörténetre gya­korolt freudista hatás kutatása. A levéllelet nyomán nem csak a költő feleségének, hanem a fiának, Kosztolányi Adámnak - az édesanyjáénál súlyosabb - idegbetegsége is a kutatás középpontjába kerülhet, őt ezekben az években hazai, azon kívül osztrák, svájci intézetekben kezelték. Levél tanúsítja, hogy Kosztolá­nyi már 1928-ban írt erről Füst Milán­mondta:- Evek óta gondokkal küzdenek a kis­települési iskolák és óvodák, mert a kor­mány befagyasztotta azt a kiegészítő tá­mogatást, amely a magasabb költségeket volt hivatatott ellensúlyozni. Már a költ­ségvetés vitájában is felhívtuk a figyel­met arra, hogy említett gyermekenkénti tíz-ezer forintos megvonási tételek ösz- szesen közel ezer-kétszáz oktatási intéz­ményt érintenek. Mégis bekövetkezett amitől féltünk: az önkormányzatok kö­zel félezer iskolát és óvodát adnak át fenntartás végett más intézménynek, il­letve szüntetnek meg. Sió László újból kifogásolt: más meg­oldatlan oktatási feladatok is tornyosul­nak a kormány előtt. Példaként említet­te az Alkotmány Bíróság előtt lévő felső- oktatási törvényt és az érettségi felvételi rendszerben igazságtalanságot elszenve­dett diákok helyzetének orvoslását. A Nagycsaládosok Országos Egyesü­nak. Ferenczy Sándor, minden idők leg­nagyobb magyar lélekgyógyásza, Freud tanítványa és barátja közeli kapcsolat­ban állt a Nyugat folyóirat íróival: Kosztolányival. Ignótusszal, Karintyval, Lengyel Menyhérttel, s Hatvány Lajos­sal. Ferenczy maga is tanulmányt publi­kált a Nyugatban. Kosztolányi interjút is készített vele. A freudizmus Kosztolányinak kivált a lélektani műveiben megmutatkozó hatá­sát több tanulmány vizsgálta már, a leg­alaposabban Harmat Pál bécsi ideg- gyógyász Freud, Ferenczi és a magyaror­szági pszichoanalízis című könyvében. Kimutatták, hogy A rossz orvos, a Nero, a véres költő, a Pacsirta, az Édes Anna ,az Esti Kornél, de a 20-as, 30-as évek­ben született novellák tematikája, szem­lélete, sok motívuma hasznosította Freud és Ferenczi felfedezéseit. Kosztolányi Dezső 1934-ben így nyi­latkozott a Literatúra című folyóiratban: Vallom, hogy Freud életszemlélete, fontosságában és hatásában egyértékű az első természettudósok felfedezésével: ő tette a lélektant természettudomán­nyá... A lélekelemzés előtt is voltak lé- lekelemző írók (Aischylos, Shakespeare, stb), akiknek minden sora megállna ma is.. .Viszont azok az írók, akik a divatnak hódolva egyenesen "lélekelemzős" regé­nyeket, verseket írnak "házi használatra", sápadtak, vérteknek, okoskodók, életerő és lendület nélkül valók... Egyben más­ban természetesen mindenkire hatott a lélekelemzés, s hasznos vezetőnk lehet itt-ott a kisebb részletekben." Majd egy év múlva így folytatja: "De munkásságomra legfeljebb csak a külsőségekben hatott, mert az irodalmi alkotás a lelki élet oly tudattalan mélysé­geiből táplálkozik, ahová még a lélek­elemzés se jutott el!" (Réz Pál irodalomtör­ténész frissen írott tanulmánya alapján) lete mindebben a kérdésben a FIDESZ mellé állt. Mit válaszolt az MSZP-SZDSZ irá­nyította oktatási minisztérium? A válasz szerint a gondok alapja, hogy az ország­ban csökkent a gyermeklétszám: Vagyis az iskolarendszer problémái demográfiai problémák s ezért nem lehet a minden­kori oktatási tárcát hibáztatni. Pokomy Zoltán bejelentette:- Ha a jövő évi választásokon a FI­DESZ nyer, e megvonásokat eltörlik, mert kellő, szakszerű gazdálkodással ez megoldható. (F.D.) Veszélyben az aprófalvak iskolái BÚS TANÉVNYITÓ A tanévnyitó alkalmából a FIDESZ keményen bírálja a kormány oktatási politikáját, így az érettségi botrány után Magyar Bálintot (SZDSZ) az állítólagos román kémnö­vel volt kapcsolata miatt is támadják. Erről ugyanis a Nemzetbiztonsági Hivatal kém­elhárító szervei által lehallgatott Magyar Bannt és az állítólagos kémnó közti beszélge­tést megszerezte és közölte román sajtó. A legújabb támadási felület: a tanévkezdés. PROF. '9'---------------------------------------------;____ /_.r'É .............................................­Évnyitó: nem ünnepi a hangulat Szerkesztette: Földessy Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents