Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-08-19 / 216. szám

2005. AUGUSZTUS 19. Mozaik Spring Valley-i figurák Jack Hahn "Ha a kíváncsiságot büntetnék, Kathleen életfogytiglant kapna." Kathleen jómódú, tíz év óta özvegy és nyolc év óta 65 éves. Kíváncsiságán kí­vül irigy is, amit úgy kever sunyi go­noszsággal, mint szakácsnő a kását. Na­ponta két újságot olvas (nagyítóval) és egy íratlan kötelességtől ösztönözve, kö­nyörtelenül napi 4-5 telefonbeszélgetést bonyolít le. Bell zseniális készülékén ke­resztül kapott híreket a következő be­szélgetésig, ügyes rutinnal, átváltoztatja. Köztudomású elve: nem tenni szívessé­get, nem segíteni senkinek. Ezért váltott ki legutóbbi cselekménye óriási feltű­nést: önkéntesen jelentkezett a közeli vá­rosi központban gyakorlandó, két-há­Kathleen szívrohamban meghalt, amin mindenki csodálkozott, mert abban a meggyőződésben éltek, hogy Kathleennek nem volt szíve. Két nap múltán azt is megtudtam gyermekei halotti jelentéséből, hogy 74 éves volt. Hans, a mogorva szerelmes Mindenkinek udvariasan köszön és válaszol, ha hogyléte felől érdeklődnek, de sohasem áll meg diskurálni, vagy Is­ten őrizz, traccsolni. 82 éves korához ké­pest túl elegánsan öltözik: tavaszkor méregpiros, jól szabott nadrágot, fekete betétes cipőt hord és selyemsál öleli nya­kát; előbbi vége eltűnik a puplin ing mé­rőm órai ingyenes munkára. Az állam évente két-háromszor ingyenesen kiutal öreg, munkaképtelen, kispénzű embe­reknek sajtot, rizsát, tejport. Ezt önkén­tesek osztják szép a jelentkezőknek, akik az élelmiszer átvételekor megadják ne­vüket, címüket, social security számukat és születési évüket. Ezt az önkéntes munkát vállalta el Kathleen, mert ezáltal megtudta ismerő­sei, szomszédai és telefonpartnerei korát. E sorok írása közben értesültem, hogy Leona Borek Jövő felé Mi szépnek tűnt régen, Ma már elavult, Uj idők ízlése, Máskép alakult. A tavasz virága Nyáron elvirult, S az ősi útra már ősz levele hullt. S hol a lomb ága Mélyen meghajolt, Közelgő nőt, a nap Árnyával karolt, S amint jött felém, És köszöntve szólt, Tűnődtem, Lehet-e ő az, Ki régen oly szép, És fiatal volt. Míg emlékek szálából, Gondolatom font, Madarak költöztek Lelni új tavaszi hont. lyében. Márkás autót vezet, a New York Times és Newsweek magazin előfizető­je. Bécsi születésű, de véletlenül sem ej­tene ki német szót. Mint főszakács, egy híres New Yorki szállodában annyi pénzt takarított meg, hogy kollégájával szállodát vett a helyekben és rövid idő alatt meggazdagodott. Azt hiszem, az egyetlen vagyok, aki­vel megáll beszélgetni. Ezen sokan cso­dálkoznak, - legjobban jó magam, amíg rájöttem: azért, mert velem könnyen, szinte felszabadultan tud csevegni a 15 éve elvált és két hete elhalálozott felesé­géről, akibe halálosan szerelmes volt és akit ma, 82 éves fejjel sem tud elfelejteni. Két dolgot őrzök vele kapcsolatban - mondta nemrégiben - ami miatt nem tu­dom elfelejteni. - Hogy mit, nem mond­ta meg és én nem kérdeztem, de érde­kelt, mit őriz titokként.- She was Hungarian and beautiful - mondta csillogó szemmel. - Te bizonyo­san ismered ezt a típust. - Kivett egy fényképet a zsebében tarott borítékból:- így festett négy hónappal a halála előtt. - Összehúzott szemekkel szemlél­tem a képet. Hans szerelmének tárgya nem volt csúnya, de szép sem, mert túl nagy szájához nem illett a vékony ajak és felette a szépen ívelt orr. Haja régi mód­ra volt ondolálva, feszülő blúza sem rej­tett bűvölő asszonyi vonalakat.- Igazi magyar szépség - hazudtam.- Köszönöm - felelte Hans párás sze­mekkel. - ez az egyik, amit őrzök róla - és hirtelen széttépte a fényképet - a másikat holnap neked ajándékozom.- Miért tépted össze? - kérdeztem szá­nalommal vegyes őszinteséggel.- Azért, mert csak ilyen módon tudom elfelejteni Margitot. - Másnap már várt rám, kezében könyvvel, amit szertartá­sosan nyújtott át:- 15 éve lapozom e könyvet, anélkül, hogy egy szót is értenék belőle. Kinyitom a fedőlapot: SZENT BIB­LIA - Ó- és Újtestamentumban foglalta­tott egész SZENTÍRAS. Magyar nyelv­re fordította: Károli Gáspár. A CSALÓ- 12 éves korom óta fejtek keresztrejt­vényt - mondja a 38 éves Henry, a vil­lanytársaság magasállású tisztviselője. Egyetemi tanulmányait Bostonban vé­gezte, amit úgy említ, mint a színész shakespeare-i szerepét.- A keresztrejtvény sok embernek olyan szellemi szükséglete, mint cukor­betegnek az inzulin - szögezi le. Egy idő múltán megtanult 40-50 olyan választ, ami minden rejtvényben előfordul. In­nen kiindulva minden könnyen ment. Tudja, hogy Katar fővárosa DOHA, Mozambik lakossága 15.100.000 fő, Ga­lilei 1564. február 15-én született Pisá­ban - mindezt kimásolja a lexikonból. Igaz, arra emlékszik, hogy a cionisták 1952-ben felajánlották Albert Einstein­nek Izrael elnökségét. Azt is tudja, hogy egy kis kanál vajban 31 milligram cho­lesterol van. Mindez együttvéve, kelle­mes érzést idéz elő lelkében, hogy egy bizonyos (finom társaság = öt betű) "elite"-hez tartozik, még akkor is, ha (cheat = öt betű) csal egy kicsit és a vá- sámapi újságból másolja be a hiányzó fe­leleteket. Pat, az ír házáét ír hazafi amerikai foglalatban. 62 éves, fiatal lányokat megszégyenítően szereti az életet; világos barna szemű özvegy, ha kisminkelve elhagyja két szoba-konyhás, könyvekkel, folyóiratokkal, kottákkal te­li lakását, tíz évvel látszik fiatalabbnak. Legfontosabb bútordarabja a kissé le­hangolt zongora (a hangolás 45 dollárba kerül). Pat szeret zongorázni, énekelni (főleg ír dalokat). Hazaszeretet úgy tölti be gondolatait, érzését, mint az anya sze- retete csecsemője iránt. Mindegy miről kezdünk beszélgetni, a végén Írországnál lyukadunk ki. őszinte, mesterkéletlen nézeteiben nagyszerű emberi tulajdon­ságról tesz tanúságot, ezért vagyok büsz­ke barátságára, mert mindenkihez udva­rias, mindenkinek rendelkezésére áll, ha segítségre szorul és ezért bocsájtom meg neki, hogy előszobájának falán bekerete­zett, félméteres plakát látható Margaret Thatcher fényképével és a következő fel­irattal: WANTED for murder and tor­ture of Irish prisoners. (Gyilkosságért és ír foglyok kínzása miatt körözik.)- Miért gyűlöli az angolokat? - kérde­zem.- Mert gyilkosok és csak akkor gentle- men-ek, ha könnyű gentleman-nek len­ni.- Mi a kedvenc szórakozása?- Álmodni - feleli gyorsan és felvillan a szeme.- Miről?-Voltam Mexikóban, Olaszországban, Venezuelában. Szeretnék két hetet Íror­szágban tölteni.- Újra?- Nem újra, hanem először, mert még sohasem voltam ott. MAGYAR SZÓ-A HÍD 19 Kaprinyák Gyuláné Hazánk Drága magyar hazánk Te piros-fehér-zöld arany ragyogás Életünkben érted küzdünk Hogy álmunk, vágyunk teljesüljön Imádunk a mai napig Mely felserkent és ébredésre int Visszamegyünk az álmok fátyolán, Hogy ismét kopogjunk anyánk ablakán Óh, felgyújtott föld, szikrás levegő Emléked szorong az alkonyi égen Mely reád zuhogva és villámként dől De visszavár mindenkit a magyar föld. Édes otthonunk, szülőhazánk Hozzád vágyunk a fényes éjszakán Tavasszal ha magvakat vetünk Reád gondolunk a messzeségből Mert feledni az árny rejtelmeit Soha nem tudjuk Veled vagyunk hazánk még akkor is Ha tőled messze-messze vagyunk. Szerkesztette: Kertész Gabriella Máriássy Zoltán Dinnyeszüret A nap sütött, s a gyerekek alkottak mosoly-keretet zöld dinnye-hegy csúcsa körül és mindenik kacag, örül. Sercen a vastag, fénylő héj, virul a vér-piros karéj. ^4^ Míg dús lé foly a szájszögbül, a lurkó vidám és örül. * Am ott van a másik csapat, kinek nem jut már a falat. Fut, liheg, rohan ... S végtére odaér bár, de - végére. A jóllakott közt van kaján; kár-mosoly fut az ajakán. De a többség velük érez. Fanyar a móka... mit ér ez, ha ott a többi?... Összefog, keres új dinnye-adagot. Hasztalan. Nincs... a sok csibész bár búsul. De fonódik kéz a másikéba, s az erő, mi suhanc-szívből szívbe jő, néma fogadalom: "Hinnye; ígérjük, bizton lesz dinnye!" Jól van csibészek: ez a lét. Nem ehetünk mindig dinnyét, de hol az ínség kavarog összefogózhat SZÍV s MAROK! Budapest, 1947. augusztus 30.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents