Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-08-19 / 216. szám
1 20 MAGYAR SZÓ —A HÍD Közélet 2005. AUGUSZTUS 19. Könyvem kiadásának története Az Elfeledve könyvem témája magyar, így arra gondoltam, hogy az Óhazában adom ki, hogy ott jusson a kezébe a fiatalságnak - vagy azoknak, akik majd ráismernek sorsuk egy részére. Na és hogy olcsóbb és kevesebb bajjal jár. 2004 májusában hazavittem a kéziratot. Egy ismerősöm által ajánlott szerkesztőhöz vittem el személyesen. Az ember nagyon kedves volt. Email címet cseréltünk. Mondta, ha elolvasta, véleményt ír róla és ha jó, akkor talán lehet szó arról, hogy segít a kiadásban. A hónap végén lejárt a szabadságom, így visszaigyekeztem a szép Floridába. Június elsején kaptam az első hírt, hogy: kéziratát olvastam, jónak és érdekesnek tartom. Megnyugodva vártam a további jó híreket. írjon belőle memoárt, sokkal könnyebb lesz eladni, jött a következő levél. Nem! - válaszoltam vissza. Közben jött 4-e, a hurrikán. Sokáig nem volt villany, telefon és természetesen komputer sem. Még a mobiltelefonom sem működött. Most már minden rendben, gondoltam én, írok a szerkesztő úrnak, hogy is áll a kéziratommal. Kaptam választ, nem tettem zsebre. Sajnálom, hogy rossz hírt kell közölnöm önnel, Tischler Úr. Mivel nem tudtam önnel érintkezni, és ön tudja hogy az irodám milyen kicsi és a lakásom sem nagy így nem tudtam az ön kéziratát raktározni, így kénytelen voltam kidobni. Remélem, hogy van másolata, mert.... Ezt a mesét akárkinek elmondtam, senki nem hitte el. Én sem! így december elején elküldtem a kézirat másolatát azzal a kéréssel, hogy védjegyeztesse le. Ez meg is történt. így került egy kiadóhoz, ahol nagyértékű olvasószerkesztő hölgy kezébe került, aki elvállalta a szerkesztési, tördelési, tipográfiai munkát. Meghatározott időpontban megállapodtunk: május első hetében. Természetesen az árban is. Szerződést is csináltunk a rokonom, megbízottam aláírásával. Kemény kötés, jó minőségű ezer darab könyv. Május 4-én érkeztünk Budapestre. Rögtön érdeklődtem a könyvem után. Hát az még nincs meg, mert ez és ez közbejött, kaptam a választ. Két hét után, mikor az idegeim föl lettek csi- gázva, mit kaptam kézhez? A könyv borítóját és egy telefonhívást. Tischler Úr a borító már kész van. Ugye milyen jól sikerült? Holnap jövök a megállapodott összegért! Álljon csak meg a menet, ez nem könyv, ez csak egy darab papír, állítólag a borító. Pénz akkor van, ha van könyv, és ahány könyv, annyi fizetség. Hűm, gondoíta magában a kiadó, ez az amerikai nem is olyan kuka. De megpróbálunk valami mást. Tíz darab tiszteletbeli könyv leadva szépen fóliába csomagolva. Telefonhívás: ugye most már jöhetek a pénzért? És különben is jó hírem van: holnap lesz a könyvbemutató. Tíz darab könyvvel, ember, mit gondol - azt hiszi a falvédőről jöttem le? Másnap délelőtt ezer darab könyv leszállítva. 32 oldallal több lett mint a megállapodás, így az is extra. No nem baj. A pénz leszámolva, csak hogy vége legyen ennek az egész cécónak. Izgalommal készültem az első könyvem bemutatójára, nagyon szép volt, a szerkesztő hölgy kitett magáért. Gitáros énekesnő és egy ismert színésznő olvas föl a legdrámaibb részből. De kik voltak a bemutatón? Családtagok, jóbarátok, akiket mi meghívtunk. Felajánlottam a kiadónak, hogyha segít a könyv eladásában, akkor egy megállapított százalékot kap ő is és a szerkesztő hölgy is. Ezen gondolkoznom kell, volt a válasz, és mindjárt hozzá is tette, nem hiszem, hogy ez minket érdekel. Nos, erre rokonunk, ki jártas az ilyen ügyekben azt kérte, hogy akkor adják vissza az eredeti átdolgozott kéziratot és a lemezeket. A lemezeket a nyomtatás után rögtön megsemmisítettük, jött a válasz. Olyan kérem nincs, és ha ön nem hajlandó átadni a lemezeket, akkor kénytelen leszek mint megbízott személyeknek az ügyet átadni. Másnap jött a telefonba lemezeket átadjuk, és a kéziratot is. Úgy látszik, hogy a megsemmisített lemezek mégis életre kaptak. Másnap minden szemrebbenés nélkül kézhez kaptam a lemezeket és a kéziratot is. Mennyi hazugság - miért volt erre szükség? így született meg két és fél évnyi munkám gyümölcse, és most itt állok ezer darab könyvvel. Várom, hogy az olvasó kezébe kerüljön. De vannak még jó magyar emberek, mint a Püski könyvesbolt és a Terror Háza, ahol árulják a könyvemet. Tisztelettel, Tischler Hugo Port Orange, FL Augusztus 20. az államalapító Szent István ünnepe ”Idvez légy bádog Szent István királ! Te népednek nemes reménysége! Idvez légy mi megtérésünknek Bizony doktora és apostola! Idvez légy minden szentségeknek És igazságnak fényes tiköre...” Augusztus 20. az égjük legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. A magyarság és a keresztény hit \ ilágának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája. E korszak a kereszténység európai kiterjesztésének évszázada volt. Á bizánci egyház térítői már a 9. század második felében megjelentek a térségben, a római egyház a 10. század során térítette meg a Kárpát-medencétől északra élő népeket. Történelmi párhuzam nélkül is igaz a kijelentés: az új évezred küszöbén Magyarország csatlakozott Európához. I. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagy boldog-asszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.) Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra, mert Í083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában. A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban. 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről - az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget. 1771-ben XIV Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette! 1771-ben ő volt az aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult. Ä kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitűzésére való folyamatos emlé- keztetéssel. Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt. Majd ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották követendő célnak ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, de tartalmilag megújították. Szent István ősi ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új szocialista államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ettől fogva 1949—1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük. (1950-ben az Elnöki Tanács a népköztársaság ünnepévé is nyilvánította!) A rendszerváltozás óta, 1989-től ismét a régi tradíciók szerint rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi újjászületése csak 1991-ben történt meg! Az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5- i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította. Felhívás! A Magyarok Szövetsége versenyt hirdet 1956 ötvenedik évfordulójára szervezett megemlékezés EMBLÉMÁJÁNAK megtervezésére. Pályamunkákat az újságunk címére és emailcímére lehet elküldeni. 4809 Ave N Suite 169, Brooklyn, NY 11234 ujsag@ahid.com Tischler Hugo ELFELEDVE
