Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-07-29 / 213. szám

2005. JÚLIUS 29. Évforduló MAGYAR SZÓ-A HÍD 17 Bocskai István 1605-2005 2005 - az emlékezés éve: 400 évvel ez­előtt telepítette le Bocskai István nagysá­gos fejedelem a hajdúkat a Debrecentől északra fekvő, elpusztított területre, a sa­ját földjéből hét falura való határt adva nekik. Mint apai részről hajdúivadék, le szeretném róni tiszteletadásomat. Ez a mindvégig katonaszervezetben élt, sok idegen földet végigharcolt, rakoncátlan, de mindvégig igaz magyar nép a kálvi­nista hitet vallotta, és Bocskai a szabadsá­gát nemesi oklevelekben biztosította (a városok lakosságának 65-68%-a nemes ember) Nem volt soha jobbágy, a vérével J. S. Bach 1750. július 28. (255 éve történt) adózott, feje a hajdúkapitány, aki Böször­ményben székelt. Bocskai rövid fejedelemsége alatt sok mindent megvalósított ügyes politikával. Visszautasította a töröktől kapott koro­nát (amely megtekinthető a bécsi Schatzkammer-ban) Békét kötött a csá­száriakkal 1606 június 23-án (bécsi béke), amelyben helyreállították Magyarorszá­gon a vallásszabadságot, s elfogadták, hogy országos tisztségre csak magyaro­kat nevezzenek ki. A törökkel megkötöt­te a zsitvatoroki békét, 1606 november 15-én. De Bocskai túl erős volt a sose nyugvó régi ellenségnek: 1606 december 27-én Kassán megmérgezték. Végrendeletének egy részlete álljon itt, mint a mai napig érvényes útmutató: "...meghagyom s írom, szerettei intvén mind az Erdélyi és Magyar Országi Híveinket az egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az erdé­lyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lésznek is, el ne sza­kadjanak. A magyarországiakat tartsák ő atyjokfiainak, és ő véreknek, tagoknak.... Ha pedig Isten azt adná, hogy a Magyar Korona, Magyar Országban magyar kéz­hez kelne... úgy az erdélyieket is intjük, nem attól elszakadnának, vagy abban el­lent tartanának, de őt segéllyék tehetsé­gek szerént..." (Erdély története I.) (Lillywhite Daróczy Sarolta) 1750. július 28. (255 éve történt) Lipcsében meghalt Johann Sebastian Bach osztrák zeneszerző, a barokk ZENE TALÁN LEGNAGYOBB MESTERE. A barokk zene és az egyetemes zene- történet egyik legnagyobb óriása, min­den idők egyik legnagyobb hatású ze­neszerzője. A 17. század elejétől számít­ható muzsikus dinasztia központi alak­ja Eisenachban született: eleinte apja tanította zenére, majd a fiatalon árva­ságra jutott Johann Sebastian oktatását bátyja, Johann Christoph folytatta. 1700-ban egy iskolatársával Lüne- burgba került, itt és innen tett hambur­gi kirándulásai alkalmával került szoros kapcsolatba az orgonával, amelynek csakhamar virtuóz ismerője lett. Előbb a Weimari zenekarban játszott, majd az amstadti Neue Kirche orgonistája lett. Az arnstadti évek alatt történt az a híres eset, hogy Bach gyalog zarándokolt el Lübeckbe, hogy Buxtehude orgonajá­tékát hallhassa. 1707-ban Mühlfieldben vállalt orgonista állást, itt vette el fele­ségül másod-unokatestérét, Maria Bar­bara Bach-ot. A következő évtől udvari orgonista és kamaramuzsikusi minőségben a weimari udvar alkalmazottja, s az itt töltött szűk évtized egyben Bach első jelentős alkotói periódusát jelenti. 1717-ben elhagyja Weimart és a kötheni herceg szolgálatába szegődik: a Köthenben töltött hat év alatt született kamara- és versenyműveinek jelentős része. Első felesége halála után egy év­vel újból megnősült, második felesége Anna Magdalena Wilken. 1723-ban, a zenerajongó kötheni herceg halála után Bach újból - és egyben utoljára -állást változtat: megpályázza és elnyeri a lip­csei Tamás-templom kántori címét. Életének utolsó negyed századában Lipcsében él: az iskolához és a templo­mi szolgálathoz kapcsolódó ezernyi tennivalója mellett rengeteget kompo­nál és még a Collegium musicum ren­dezvényeinek megszervezésére is ma­1877. július 27. (128 éve történt) Megszületett Dohnányi Ernő, zongoraművész, zeneszerző, karmester, zon­gorapedagógus. Zongora- és zenekari műveket, operákat, szimfonikus és kama­razenét alkotott. Ismertebb szerzeményei: Variációk egy gyermekdalra; Szege­di mise; Amerikai rapszódia 1909. július 27. (96 éve történt) Orville Wright felállította az akkori leghosszabb repülési rekordot, ami 1 óra 12 perc és 40 másodperc volt. Egy katonai repülő kipróbálása során sikerült ezt elérnie. 1095. július 29. (910 éve történt) Meghalt I. (Szent) László magyar király, aki 1077-től uralkodott. Az általa alapított monostorban temették el Somogyváron, majd hamvait Váradra vit­ték. Szentté avatták 1192-ben. I. (Szent) László király megvédte Magyarorszá­got a németek, kunok és besenyők támadásaitól, 1091-ben Horvátországgal uniót hozott létre. I. László és unokaöccse, Könyves Kálmán (1095-1116) ural­kodása alatt befejeződött a korai magyar államszervezet kiépítése. Eötvös Lóránd 1848. JÚLIUS 27. (157 ÉVE TÖRTÉNT) 1848. július 27. (157 éve történt) Megszületett Eötvös Loránd, világ­hírű MAGYAR FIZIKUS, GEOFIZIKUS, A TOR­ZIÓS INGA FELTALÁLÓJA. Az író és politikus Báró Eötvös József fiát a család jogásznak szánta, de Loránd sokkal inkább a természettudományok­hoz vonzódott. 1867-től a heidelbergi egyetemen tanult kémiát, fizikát és mate­matikát. 1871-ben tanársegéd, majd ha­marosan tanár, Jedlik Ányos nyugdíjba vonulása után pedig a kísérleti fizika pro­fesszora és a fizikai intézet igazgatója lett a pesti egyetemen. Tudományos mun­kásságát legfőképp a gravitáció és föld- mágnesség témakörében folytatta, legis­mertebb eredménye az igen precíz és ér­zékeny torziós-inga megszerkesztése volt. Másik jelentős felfedezése és bizo­nyítása Eötvös-effektus néven ismert, melynek lényege, hogy a Föld felszínén kelet felé mozgó testre nagyobb centrifu­gális erő hat, mint egy nyugat felé hala­dóra. Eötvös József tudományos eredményeiért és tevékenységéért számos hazai és külföldi elismerésben részesült. Munkássága mellett sportemberként és hegymá­szóként is ismert volt, Dél- Tirolban 1902-ben az egyik 2837 m magas csúcsot róla nevezték el Cima di Eötvösnek. rád ideje. Bach mindennapjait azonban az anyagi gondok és az iskola vezetésé­vel való gyakori konfliktusok egyaránt megnehezítették. Nagy Frigyesnél, a ki­váló fuvolajátékos porosz uralkodónál tett látogatása élete utolsó jelentősebb eseménye - a király által feladott témát később a Musikalisches Opferben dol­gozta fel. Rohamosan gyengülő látása miatt halála előtt szemműtétet végeztek el rajta, amely nem sikerült, és Bach megvakult. Halálát követően kompozí­cióinak nagy része elveszett, a többi - a pedagógiai célú darabok kivételével - jó ideig a feledés homályába merült. Csak a 19.század fedezte fel újra a zenetörté­net egyik legnagyobb géniuszának igazi remekműveit. 1890. JÚLIUS 29. (115 ÉVE TÖRTÉNT) Auvers-ben (Franciaország) ÖNMAGÁN OKOZOTT LŐTT SÉRÜLÉS KÖVETKEZTÉBEN MEGHALT Vincent van Gogh HOLLAND POSZTLV1PRESSZION1STA FESTŐ

Next

/
Thumbnails
Contents