Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-07-01 / 209. szám
2005. JÚLIUS 1. Évforduló MAGYAR SZÓ—A HfD 17 Bánki Donát 1859. június 6. (146 éve történt) Bánkon megszületett Bánki Donát MÉRNÖK, FELTALÁLÓ. Dicső múltunkra emlékezve eszünkbe jutnak királyok, fejedelmek, államférfiak, még inkább írók, művészek, Nobel-díjas természettudósok, olimpikonok, de csak nagyon ritkán emlékezünk mérnökeinkre. Pedig joggal lehetnénk büszkék építészeinkre, gépészeinkre és feltalálókra, akik a világ élvonalát meg sem közelítő gazdasági feltételek között értek el világraszóló eredményeket. A magyar mérnöki dicsőség egyik ilyen megtestesítője - ma már jelképes alakja - Bánki Donát 1859-ben június 6-án született egy kis bakonyi faluban, Bakonybánkon, és 1922 augusztus 1-én halt meg Budapesten. 1882 és 1899 között a Ganz Vasöntő és Gépgyár konstruktőre, majd főmérnöke volt. Munkája közvetlenül kötötte őt a mezőgazdasághoz, mert ő tervezte a pesti Duna-parti gabonaelevátort és a Mechwart-féle forgóekét. Mérnöki képességei a vasút fejlődésében is hasznosultak: váltókat, fordítókorongokat tervezett. Nem kevésbé jelentősek a különféle turbinák megépítésében kifejtett érdemei sem. Ezek közül elsősorban az a nagy hatásfokú vízturbina létrehozása érdemel említést, amelyet 1917-ben alkotót, új lehetőségeket nyitva ezzel a törpevízművek fejlesztése előtt. Kétségtelen azonban, hogy tervezői, feltalálói zsenijét elsősorban a motorgyártás fejlődésében hasznosította. A magyar motoripar első versenyképes termékét - kitűnő társával Csonka Jánossal együtt - ő hozta létre, ez lett a híres-emlékezetes Bánki-Csonka motor. Ennek a motornak legnagyobb újítása a karburátor volt, amelyet 1893-ban szabadalmaztatott. Egy év múlva 1894- ben - megelőzve Dieselt - ő szerkesztette meg az első, nagy kompressziójú kis fogyasztású motort. Szinte minden korabeli gépészeti kérdés megoldásában jeleskedett, s ebben nemcsak mérnöki tudása, de valószínűleg veleszületett érzéke, tehetsége is komoly szerepet játszott. Mégis azt mondhatjuk, hogy nevét - a Csonka Jánoséval együtt - mindenek fölött a karburátor (porlasztó) feltalálásával és alkalmazásával írta be a magyar és a világörökség mérnöki-feltalálói nagykönyvébe. Az ő esetében nem mondhatjuk, hogy az utókor elfelejtette volna, hiszen utcák, iskolák, (főiskola is), kitüntetések viselik ma is a nevét, szobra áll a budapesti Műegyetem aulájában, szülőfalujában pedig emlékparkot avattak tiszteletére. Mégis egyre kevesebben tudják ma már, hogy ki volt ő és mi volt az érdeme. Holott mérnöki dicsősége egyben a magyar tudományosság és felfedezői készség dicsősége is. Ernest Miller Hemingway 1961. JÚLIUS 2. (44 ÉVE TÖRTÉNT) 1881. július 2. (124 éve történt) Budapesten megszületett Fonó Albert mérnök, a sugárhajtóművek egyik legfőbb kidolgozója. Fonó Albert a Műegyetemen 1903-ban kapott mérnöki oklevelet, majd magyar, német, belga, svájci és nagy-britanniai gyárakban dolgozott. Elsősorban energetikával foglalkozott. 1923-ban dolgozta ki gőzkazánját, önműködő fék- és menetszabályozójának szabadalmát pedig a Siemens vásárolta meg. 1926-ban Kármán Tódorral együtt kísérletezve kidolgozott egy szárnyashajót, és szerkesztett bányászati légsűrítő berendezéseket is. Legfőbb érdemeit a sugárhajtóművel kapcsolatos munkáinak köszönheti, elsőségét a repülőgép-sugárhajtó- mű feltalálásában több szabadalom is bizonyítja. 1919. június 28. (86 éve történt) A versailles-i kastély tükörtermében aláírták a szövetségesek és Németország közötti békeszerződést. A béke területi rendelkezései szerint: Németország lemondott Elzász-Lota- ringiáról Franciaország javára, részben Lengyelországhoz került Nyugat-Po- roszország és Posen (Poznan) tartomány, Danzig (Gdansk) önálló terület (később szabadállam) lett, a Memel-vidék (Nyeman) szövetséges ellenőrzés alá került, Csehszlovákiának átadták Ratibor vidékét, Schleswig egy része Dániáé, Eupen és Malmédy Belgiumé lett. Megtiltották Ausztria csatlakozását Németországhoz (Anschluss-tilalom). A versailles-i békeszerződés katonai intézkedései többek között előírták, hogy Németország az általános védkötelezettség megszüntetésével 100 000 főnyi hivatásos hadsereget tarthatott fenn a legénység 12, a tisztek 25 éves szolgálati idejével. A leszerelést a szövetségesek ellenőrizték: Németországnak ki kellett szolgáltatnia a hadiflottáját, sem hadiflottát, sem légiflottát nem építhetett. Jóvátételt kellett fizetnie, valamint kimondták, hogy a háború kitöréséért egyedül Németországot terhelte a felelősség. 1853. június 30. (152 éve történt) Teleki Blanka grófnőt tíz év várfogságra ítélték, magyar szellemű leánynevelés vádjával. Brunszvik Teréz unokahúga, Teleki Blanka grófnő 1846-ban nyitott intézetet Budapesten, hogy művelt, a magyar nyelv és nemzet iránt elkötelezett úrilányokat neveljen. Ez volt az első leánynevelde, ahol szaktanárok tanítottak, többek közt Leöwey Klára és a későbbi szabadságharcos Vasvári Pál. Teleki a korszerű nőnevelés mellett a női egyenjogúságért is küzdött. 1848. végén, Pest kiürítésekor intézete bezárta kapuit, ő pedig Leöweyvel Debrecenben és Szegeden pénzzel és élelemmel segítette a sebesülteket. A harcok után menekülteket bújtatott és külhoni forradalmi körökkel levelezett, emiatt a bécsi rendőrség 1851-ben letartóztatta. Két évig raboskodott saját intézetével szemben, az Újépületben, majd 1853-ban a haditörvényszék 10 év fogságra ítélte, elsődlegesen magyar szellemű leánynevelés vádjával. Bezártságának hatodik évében amnesztiával szabadult 1857-ben, ezután párizsi rokonaihoz költözött. A francia fővárosban halt meg 1862-ben, sírja a montpamasse-i temetőben található. 1892. június 30. (113 éve történt) Megszületett Lajtha László zeneszerző, népzenekutató. Lajtha László a magyar népzenekutatás terén felmérhetetlen értékű munkát végzett. A népzene gyűjtését a XX. századi magyar zene nagy alakjaival együtt kezdte, és haláláig folytatta a kincs mentését. Számos népzenei hanglemezt készített. Különösen jelentősek cigányzenekari gyűjtései. Mint zeneszerző sikeresen vegyítette a francia zenei hagyományokat a magyar zenei hangvétellel. Ernest Miller Hemingway Nobel-díjas AMERIKAI ÍRÓ 61 ÉVES KORÁBAN ÖNGYILKOS lett (Akiért a harang szól, Az ÖREG HALÁSZ ÉS A TENGER). Az orvoscsaládból származó író kalandos életet élt. 1918-ban önkéntesként az olasz frontra került, és egészségügyi szolgálatot teljesített. Tudósítóként 1921. és 1927. között Európában dolgozott. A spanyol polgárháborúban harcolt 1936-1937-ben, majd Kínában és Kubában élt. Műveiben tematikusán dolgozta fel élményeit, amely a modern irodalom számára példamutató volt. Regényeiben a hősök egyéni erkölcsi normák szerint állnak helyt egy borzalmas és értelmetlen világban. "Az író, akinek nincs érzéke a társadalmi jogossághoz és jogtalansághoz, inkább adjon ki iskolai évkönyvet a jó tanulók névsorával, de ne írjon regényeket. " 1926-ban "Különös társaság" ("Ees- ta") című regényével érte el első sikerét. Világháborús regénye "Búcsú a fegyverektől" címmel 1929-ben jelent meg. Spanyolországi élményeit 1940- ben az "Akiért a harang szól" című regényében dolgozta fel. "Az öreg halász és a tenger" című regényének hőse szelíd megadással fogadja a kudarcokat. "Az ember belecsöppen az életbe. Megmondják neki a szabályokat, de az első alkalommal, ha valami hibán rajtakapják, végeznek vele... Ezzel számolni kell. Várj sorodra! Előbb vagy utóbb meghalsz te is." Ez az 1952-ben megjelent mű volt Hemingway utolsó nagy írói sikere. 1954-ben munkásságát Nobel-díjjal jutalmazták. Élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, majd öngyilkosságot követett el. "Szamárságfeladni a reményt... Azonkívül bűn is, azt hiszem." 1913. JÚNIUS 22. (92 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Weöres Sándor KÖLTŐ, KOSSUTH-DÍJAS ÍRÓ. MOZGÓ OKTAÉDER-KRISTÁLY a hiány puszta falai , _ ^ ha elindulok meglehet beburkolják érzékemet $ ahol nincs többé valami magam nélkül terpeszkedem a tiszta semmiség s az is szétkallódásomban hamis mert hiányával van jelen ha elindulok meglehet a tiszta semmiség s az is ahol nincs többé valami beburkolják érzékemet szétkallódásomban (hamis a hiánv) puszta falai