Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-07-22 / 212. szám

14 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kultúra Műemlékvédők tisztelete Idén tizennégyen kaptak Podmaniczky- díjat. Ezt az elismerést 1982. óta adomá­nyozza a Város- és Faluvédők Szövetsége, valamint a Hungária Nostra vagyis az egyik legnagyobb civil szervezet. Elveszett CSÁNGÓ DALOK Magyar népdalénekesek anyagi összefogá­sából kiadják azokat a csángó magyar nép­dalokat, amelyeket szövegét leírva, dalla­mukat kottázva még sosem adták ki. A CD-re vett dalok bevételét az új csángó is­kolaközpont építésére adják át. Delila Molnár Ferenc: Delila című régóta játszott darabját mutatják be az Óbudai Társas­körben. A sokáig New York-ban élt és al­kotott nagy magyar író bájos és mulattató komédiájának női főszerepét Bánsági Ildi­kó alakítja, a férfi főszerep és a rendezés pedig az egyik legegyénibb magyar komi­kus színész, Balázs Péter feladata. Erzsébet királynő: Guberová A pozsonyi születésű Edita Guberová 1970-ben disszidált, mint a besztercebá­nyai opera énekesnője, Bécsbe. Azóta a nagyvilág primadonnájának is nevezik. Idén a Müncheni Ünnepi Játékokon, kon­certszerű előadáson, Donizetti: Roberto Devereux-jének Erzsébet királynőjét énekli. Ezt a produkciót az ősszel a buda­pesti Művészetek Palotája látja vendégül. Egyik legutóbbi nyilatkozatában Guberová ezt mondta:"Nehezményezem, hogy a kortárs zeneszerzők nem írnak "hallgatható", befogadható zenét, pedig az emberek szívesen járnak operába. De hol van ma egy Mozart?" Johanna új fődíja Mundruczó Kornél Johanna című opera­filmje elnyerte a belga királyi filmmúze­um L'Age d'Or fődíját. E kitüntetést Luis Bunuel mesterművére emlékeztetve 1958- ban alapították és évről-évre annak a film­nek ítélnek oda, amely kimagasló, eredeti értékeket hordoz. Meghalt Kállai Ilona Hetvennégy éves korában elhunyt Kállai Ilona kétszeres Jászai Mari-díjas érdemes művész. A Magyar Köztársasági Érdem­rend tisztikeresztjével 1997-ben tüntették ki. A József Attila Színház és a Vidám Színpad társulatában játszott. Iglódi direktor marad A Hevesi Sándor téri színház, évtizede­ken át volt a Nemzeti Színház otthona. Az új Nemzeti felavatása után neve Pesti Ma­gyar Színházzá változott, Iglódi István igazgatósága alatt. Megbízatása lejárt ugyan, de újra őt nevezték ki direktornak. Egyik legutóbbi, igen stílusos rendezői remeke Márai Sándor: A gyertyák cson­kig égnek című regényének színpadi vál­tozata volt, amit feltűnően sok otthon járt New York-i magyar nézett meg, nagy él­vezettel. Szerkesztette: Földessy Dénes-Jól esik a díj, - mondta Blaskó István - jelzi, hogy észreveszik, amit a színész alkot. Aki tagadja, nem az igazat mond­ja. Két alakításért kaptam. Egyik a Sár­ga liliomban egy - mint mondják - je­lentős és színészileg telibetalált karak­terszerep. Másik: Bulgakov: A mester és Margarita című darabjában Roland, a Sátán alakja, mára a színműirodalom egyik jelentős, egyedülálló figurája.- Érdekes, - mondja Mohácsi János - hogy vajon igazában mitől van előérzet, hogy siker lesz? Azt hiszem, a darab formája miatt is lehet tudni, meg a tar­talma miatt is. Azt is lehet gyanítani, hogy valami olyat látnak majd, amit Pesten még nem láthattak.- Díjaim száma tíz fölött van, - nyilat­kozta Fullajtár Andrea - s még játszani akarok jó néhány évig. Most a Medeia címszerepéért kaptam. Be kell valla­nom, a szereppel csak barátkozom. Faj­súlyos, de rettenetes. Nagyon nehéz megszeretni ezt a nőalakot, aki bosszú­Annyi biztos, hogy a vetített művek többsége drámai értékű volt, s újabb ré­tegek kaphattak tőle - ha nem is irodai­ból a gyermekeit öli meg, mert a férje elhagyja őt. Érzem azonban, ahogy nő az előadások száma, s az alakítás egyre több részletén, finomságán dolgozom, s azok megérnek bennem, eljutottam oda, hogy lássam: bizonyos körülmé­nyek között bármelyikünk válhat Medeiává. Pedig amikor először elolvas­tam a szerepemet, nagyon megretten­tem, hogy játszam majd ezt el.- Nyugat-Európában, Londonban dolgoztam egy modern, vezető angol táncegyüttesben - mondta Kiss Attila, az Evolution Táncegyüttes alapítója és vezetője - Vakmerő ötlettel teremtettem meg itthon egy csapatot. Amit London­ban tanultam, azt a minőséget, intelli­genciát, tudást és tradíciót megpróbá­lom elhozni Magyarországra. Munka közben akartam megtudni, vezetőként, mesterként is, valamiféle tudásintegrá­cióval, hogy miért működik olyan jól Nyugat-Európában a táncélet. Addig- addig dolgoztunk, amíg a meghívott mat - irodalmias kultúrát, persze kama­rajellegű, kevés szereplős, intim, zárt történeteket. Aztán jött a rendszerváltás és mentek a tévéjátékok, mert a pénz a képernyőn is átvette a hatalmat. Most a Duna TV hősiesen nekiállt feltámasztani a tévéjáték műfajt. A pre­mieren Siklósi Szilveszter: A Ritter napja című új magyar tévéfilmjét vetí­tették nemrég. Pál Ödön producer elmondta: A Ma­gyar Mozgókép Közalapítvány és az 2005. JÚLIUS 22. táncosokkal kiformáltunk egy igazi együttest, sokrétű repertoárral. Ha ké­szülő új darabról van szó, akkor a kore­ográfus saját inspirációja a döntő, ami lehet zeneszülte, lehet irodalmi adaptá­ció. Avagy "levadászunk" a nemzetközi tánctérről egy jó darabot. Máskülönben a Pécsi Balett és a Szegedi Kortárs Ba­lett vett át tőlem műveket, s most terve­zek a Győri Balettnek is egy koreográfi­át. (ED.) ŐR E I közös pályázatán nyert ez a mű díjat. Ráadásul különlegesen olcsó volt: mindössze tizenöt millió forintba ke­rült. Ezúttal hagyományos bűnügyi filmről van szó, ám a Ritter napjában ki­emelt fontosságú az emberi arc, illetve a mimika. Hiszen a tévéjáték mindig kor­látozott terű kamaramű. A filmet Jancsó Nyika, Jancsó Miklós fia fotózta, a főbb szerepeket Horkay Péter, Pikali Gerda, Földi László és Ko­vács Ferenc alakítja. (ED.) Bibliai születésnap Négyszáztizenöt éve, 1590. július 20-án fejezték be Vizsolyon a Károlyi Gáspár által fordított Biblia, a XVI. századi ma­gyar nyelv páratlan dokumentumának nyomtatását. Az eredeti Vizsolyi Bibliából 52 pél­dány maradt fenn, közülük 24 külföldön van. Egyet a vizsolyi templomban őriz­nek. Ez a példány sokáig kézbe vehető volt, miután azonban egyre több lap hi­ányzott belőle, üvegtárlóba került. A művet 1981-ben külön e célra készített papíron, hasonmás kiadásban megjelen­tették - 28 ezer példány a borsos ár elle­nére rövid idő alatt elfogyott és ilyen tí­pusú kiadványoknál szokatlan módon a fakszimilét is újra kellett nyomni. A bib­liák eszmei értéke felbecsülheteden, há­rom példányt az Országos Széchenyi Könyvtárban őriznek, egy Sárospata­kon van. 2003 novemberében a Vizsolyi Biblia egy; szinte teljesen sértetlenül fennmaradt példánya 12 millió forintért kelt el egy könyvárverésen. A mű sajnálatos módon a bűnügyi ro­vatokban is szerepelt az elmúlt években: 2002. február 10-én a vizsolyi reformá­tus templomból ellopták az ott őrzött eredeti példányt, amelyet végül Komá­romban, egy elhanyagolt állagú épület­ben egy tartály alatt, fóliába csomagolva találták meg. A tolvajok börtönbüntetést kaptak, a könyv visszakerült helyére. A Vizsolyi Biblia nem csak a magyar reformáció megerősödését és a könyv- nyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magy ar nyelv tökéletesedését is jelentette. Károlyi fordítását kisebb változtatásokkal közel háromszáz ki­adásban nyomtatták újra. Hatása a ma­gyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen, ma is a legnépszerűbb bibliafordítás magyar területen, javított kiadásaival együtt ez a legtöbbször meg­jelent magyrar könyv. (MTI) Évente 20-25 premier volt FELTÁMADÓ MŰFAJ A magánlakások drámairodalma - így szellemeskedtek a magyar tévések, amikor odahaza elkezdődtek a tévédrámák forgatásai. Még a nevük sem alakult ki véglege­sen, sokszor inkább nevezték a műfajt tévéjátéknak. I Minden nő lehet Medeia A LONDONI STÍLUS Kiosztották a szokásos évenkénti színművészeti díjakat. A legjobb színésznő díját Fullajtár Andrea, a lesjobb férfiszínészét Blaskó István, a legjobb rendezőjét Mohácsi János, Kis Attitapedig a legjobb együttes díját vehette át. Médeia: egy mélyülő szerep j

Next

/
Thumbnails
Contents