Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-06-24 / 208. szám
22 MAGYAR SZÓ —A HÍD Egészség 2005. JÚNIUS 24. Mit köszönhetünk a fűszereknek? Emlékszünk még a köménymagos levesre, amit gyomorrontáskor kellett megennünk, vagy a paradicsomra, ami a gennyes sebről "húzta” le a gyulladást? Minden nyavalyára nő valamilyen növény, miért pont fűszereinknek ne lenne hatása, csupán ízlelőbimbóinkra? Akárcsak a gyógyszer-hatóanyagnál, a fűszereknél is fontos az adagolás. Az ételekbe tett késhegynyi, kis- kanálnyi friss vagy szárított növény élettani hatása aligha feltűnő, mégse feledkezzünk el róla, mit rejtenek e finomságok. Tudat alatt sokszor azért kívánunk meg bizonyos ételeket, mert azok összetevőire van szüksége a szervezetünknek. Most azokból a fűszerekből adunk igazi ízelítőt, melyek a világos konyhaablakban vagy erkélyen is szívesen tenyésznek. Az erélyesebb gyógyhatás érdekében gyógyteát, fürdőt is készíthetünk némelyikből, de ekkor, különösen kúraszerű alkalmazása előtt nem árt orvossal, gyógyszerésszel is konzultálni. Bazsalikom A bazsalikomot az ókori egyiptomiak is használták gyógy- és fűszer- növényként. Indiából származik, és főként a mediterrán, Földközi-tengeri vidéken tenyészik jól. Ezért az olasz tésztás ételek és a görög konyha remekeinek elmaradhatatlan összetevője. Magról vethetjük, vagy zöldségesnél szerezhetjük be cserépben. Gyomorpanaszok és puffadás ellen jótékony hatású. Teáját görcsoldásra, köhögéscsillapításra is használják, nyugtató. Kapor Ezt az Elő- vagy Közép-Azsiából származó növényt minden valószínűség szerint keresztény szerzetesek honosították meg Európában, kolostoraik kertjében. Cserépbe tavasz elején vethető. Enyhén édeskés íze az édesköményre emlékeztet. Antiszep- tikus hatású illóolaja a növény minden részében megtalálható. Főként halak, saláták, tojásételek fűszere, apró levelei díszítésre is alkalmasak. Bár elsősorban az uborka fűszereként ismerjük, étvágyjavító hatása miatt előételekbe is kiváló - gondoljunk csak a kapros-túrós, sós süteményekre -, segíti az emésztést, görcsoldó, puffadás enyhítő volta is közismert. Tárkony Évelő növénye Szibériából és Észak-Amerikából származik. Saláták, szószok, majonézes ételek, szárnyasok és báránysültek fűszere. Erőteljes aromája miatt csínján kell vele bánni, kevés is elég belőle. Jobbá teszi az emésztést. Folytatjuk Antioxidánsok a bőr védelmében NEM CSAK NAPOLAJ Szeretjük a napfényt. Testünknek, lelkűnknek szüksége van rá. Szeretjük a meleg nyári napokat, amikor egy kis egészséges színt magunkra szedhetünk. Egészséges? A környezeti feltételek megváltoztak, az éltető napfényben a károsító ultraibolya sugarak mennyisége - a kilyukadt ózonréteg miatt - évente mintegy két százalékkal nő. Az ultraibolya (UV) sugarak pedig az ózonnal és egyéb környezetszennyeződéssel együtt fokozzák a bőr és az egész szervezet terhelését: a káros úgynevezett oxidativ szabad gyökök képződését. Ezért a napfény ma már nemcsak örömöt okoz, sőt, a leégésen, napallergián kívül akár bőrrákkal is fenyegethet. Akkor hát el kell bújni a napfény elől? Amire egész télen vártunk? Szerencsére nem. Bőrünket természetesen védeni kell (megfelelő olajokkal, tejekkel): fontos a mértékletesség (napról napra több időt töltsünk a nap fényében) a legégetőbb déli órákat célszer árnyékban áthűsölni. De szerencsére az egészséges szervezet képes megbirkózni a szabad gyökök állandó támadásával, mert megfelelő védelmi rendszerekkel, szabadgyök-fogó enzimrendszerekkel rendelkezik. Ezeknek az enzimrendszereknek az alkotórészei a legfontosabb antioxidánsok, az A,C- és E-vitamin, valamint a szelén. Hiányukban valóban felhalmozódhatnak a károsító anyagok, és megtámadhatják a sejteket. Ha tehát - természetesen a kellő óvatossággal - élvezni akarjuk a napfényt, el kell látnunk sejtjeinket mindazokkal a vitaminokkal és ásványi anyagokkal, amelyek a bőr ellenálló képességét növelik. Az A-vitamin, illetve előanyagai, a bétakarotin a legfontosabb bőrvédő hatású vitamin. Serkenti a sejtek pigmentképződését, ezáltal elősegíti a bőr egyenletes bámulását, és nem utolsósorban meggátolja a napfény ultraibolya sugarainak károsító hatását. A C-vitamin serkenti a kollagén rostok képződését, ezáltal a bőr üde, sima és rugalmas marad. (Egyúttal növeli a szervezet általános védekezőképességét is a kórokozókkal szemben. Az E-vitamin stabilizálja a sejtmembránt, késlelteti a bőr öregedését, ráncoso- dását, gondoskodik a salakanyagok eltakarításáról. Ezáltal megvéd az időskori pigmentfoltok kialakulásától. A szelén szabadgyök-fogó enzimrendszerek alkotórésze így segít a káros hatások kivédésében. Ha a négy legfontosabb antioxidánst együttesen adagoljuk, nem egyszerűen összegződik jótékony hatásuk, hanem "együttműködésük" minőségileg is javítja a helyzetet. Vagyis: az antioxidánsok együttes szedésével hatástalaníthatjuk a keletkező szabad gyököket, s ezzel csökkenthetjük az UV sugárzás káros hatásait. Mellesleg - de egyáltalán nem mellékesen - bőrünk egyenletesebben bámul, kevésbé öregszik, sőt a leégés és a napallergia veszélye is csökken, amennyiben már tavasszal biztosítjuk a kellő antiox- idáns-mennyiséget a szervezet számára. Súlyos betegségek megelőzése EGYEN EGÉSZSÉGET Vannak olyan anyagok, amelyek megvédenék minket a környezet káros hatásaitól, a ráncos bőrtől, a fertőző betegségektől. Sőt, az oly rettegett tumoroktól is. Ráadásul még messze sem kell menni értük: minden zöldségespulton ránk mosolyognak. A manapság oly gyakori, a 30-60. életév között bekövetkező halálesetekért az esetek többségében az érrendszeri és a daganatos betegségek tehetők felelőssé. E két betegségcsoport azonban jórészt megelőzhető lenne bizonyos életmódszabályok betartásával, többek között antioxidánsok fogyasztásával. Bizonyos fizikai ingerek, kémiai anyagok, vérellátási zavarok hatására a szervezetet felépítő óriásmolekulákból (fehérjék, nukleinsavak, stb.) atomok, kisebb atomcsoportok szakadnak le. Leválásukkal kémiailag rendkívül aktív szabad kötőhelyek, úgynevezett szabadgyökök keletkeznek. Ezek a környezetükkel azonnal reakcióba lépnek, és az óriásmolekulák károsodását, átrendeződését kiváltva több súlyos betegség kialakulásában vesznek részt. A szervezet anyagcseréjében normálisan is sok úgynevezett szabadgyök képződik (elsősorban oxigénnel kapcsolatos gyökök, például a hidroxil-gyök vagy a peroxid-gyök), amelyek károsítják magát a szervezetet, amelyben képződtek. Többségük erősen reagáló oxigént tartalmaz, de sokfajta, például kén-, nitrogén-, klór-tartalmú gyökök is kialakulhatnak. A folyamatot elindító anyagok bekerülhetnek az emberi szervezetbe például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, egyéb környezet- szennyező anyagok révén. A stressz hatására a szervezet vérellátása megváltozik, bizonyos szervek ereiben átmeneti oxigénhiány lép fel, amely szintén elősegítheti a szabadgyökök képződését. Ezek ellen védenek az antioxidáns anyagok, amelyekhez a szervezet főleg a friss gyümölcsökből és zöldségfélékből jut hozzá. A legfontosabb antioxidánsok a C- és az E- vitamin, a nyomelemek közül pedig a szelén és a cink. A természetes antioxidánsok közül még három csoport hatóanyagait érdemes kiemelni: a karoti- noidokat, a flavonoidokat és a thiol antioxidánsokat. Ezek a színes zöldség- és gyümölcsfélékben találhatók. Folytatjuk Sikeres madárinfluenza kísérlet Vietnámban Június 18. Vietnam sikeres kísérletet hajtott végre egy madárinfluenza elleni vakcinával. Még csak állatokon - egereken, majmokon és csirkéken - próbálták ki az oltóanyagot. A beoltott állatok immunissá váltak a madárinfluenza vírusának veszélyesebb, H5N1 törzsével szemben. Az Országos Higiéniai és Járványügyi Intézet már engedélyt kért az egészségügyi minisztériumtól arra, hogy tíz-húsz önként jelentkező embert is beoltson a madárinfluenza elleni védőoltással. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a vietnami vakcina-kísérletekkel kapcsolatban. A WHO szerint e kísérletek nem felelnek meg a megszabott biztonsági előírásoknak, és ez veszélyeket rejt magában. A WHO attól tart, hogy a kellő körültekintés nélkül végzett kísérletek nyomán kialakulhat a vírusnak egy olyan mutánsa, amely képes lehet emberről emberre is átterjedni, és világméretű járványt előidézni. (Figyelőnet)