Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-06-24 / 208. szám
2005. JÚNIUS 24. Kultúra MAGYAR SZÓ-A HÍD 15 Vendégjáték Bolzanóban CASANOVA JÁTÉKA Márai Sándor szellemi nagysága több fókuszból sugárzik: irodalom, filozófia, lélektan, történelem... De van egy sajátos fókusza is: magába gyűjti Magyarországot és Amerikát. Együtt. Kettős otthonosságérzetet segít nyújtani az amerikai magyarságnak. Hiszen magyar földön, Kassán született, de leghosszabb ideig az Egyesült Államokban viselte a száműzetést, Torontóban van szerzői jogának egész világra kiterjedő kezelője - a patinás Vörösváry Kiadó -, és az amerikai légkör dacoltatta, fakasztotta ki belőle a kassai, a budapesti, az olasz, a magyar - az egyetemes kultúrát. A budapesti Helikon Kiadó Életmű sorozatában most jelent meg a Vendégjáték Bolzanóban című regénye: a Casanova-jellem elemzése. Mécs Károly színművésszel beszélgettünk róla. Földessy Dénes Tetszik vagy sértő a megállapítás, mindegy: a több évtizede színpadon lévő drámai színész talán a legműveltebb emberfajta. A gazdag, sokszálú emberi gondolkodást, annak átélt, szug- gesztív szemléltetését, a szavak, a beszéd fizikáját, egyben szépségét, mindezt drámatörténeti választékban és naprakészen hordozza magában. Kevés az olyan életpálya, amely az emberben ennyire szorosan fonhatná össze az értelem és az érzelem kultúráját. Az Érdemes és Kiváló művész rangú Mécs Károly, Kővári Katalin rendezésében, öt éve játssza a budapesti Piccolo Színházban Márai Sándor egyetlen eredetileg is színpadra írott műve, a Kaland főszerepét. A hasonló világú Vendégjáték Bolzanóban című - Casanova jellemét elemző - regény kiadása alkalmából Mécs Károllyal beszélgetett Liptay Katalin Márai Sándor írásművészetéről:- Hogy látja egy mai színész nagy elődjét, Giacomo Casanovát?- A legnagyobb színpadi játékosok egyike, legalábbis Márai megjelenítésében. Máskülönben Casanova ebben a regényben csak ürügy az írónak, hogy elmondhassa mindazt, amit az életről tud. Hiszen a szerző állandóan boncolgatott: a jellemet, a körülményeket, az életet, s mindez hatalmas ismeretanyag tárháza lett az emberről. E történet sem arról szól, hogy egy férfi és egy nő szereti egymást, s ez vagy elmúlik egyszer, vagy életük végéig tart. E történet az ember rohanása az életben, a velencei ólomkamra-börtöntől a bolzanói vendégjátékig, ahol Casanova egy közvetítő révén, öt év után találkozik azzal a hölggyel, aki mindenét odaadná, hogy Casanova felesége lehessen, a színész mégis elutasítja. Azt mondja: ez a szerelem, a mi szerelmünk örökké él, de csak akkor, ha nem ismerjük meg alaposan egymást. Ez Casanova, a színész számára a nagy játék.- Tehát részben félelemből, részben a hölgy iránti kíméletből, de mindenképpen önismeretből fakad ez a döntés?!- Az önismeret Márai műveiben nagy szerepet játszik. Nagyon ismerte önmagát, a nőkhöz való viszonyát, ezzel kapcsolatos filozófiai gondolatai voltak. Ezeket mélyen elemzi, szinte szecessziós módon dolgozza ki a belső, lelki mozgásokat, dúsan burjánzanak, egymásba ölelkeznek a különböző jelenségek, tárgyak, érzések. Márait nem Casanova élettörténete érdekli, hanem az az ember, aki átviharzott a történelmen, és ekkora nyomokat hagyott maga után. Fontos Márai-motívum az állandó kívülállás is: mintha önmagán kívülről szemlélné a világot. A regényben elhangzik a női panasz: mi mindent megtettem azért az emberért, akit halálosan szeretek, de kiderült: boldogságot nem tudtam neki adni. A boldogság keresése, megtalálásának vágya Márai egész életét átszövi. Mindig szeretett, de sosem volt boldog. Még a felesége halála után is állandóan a boldogságot kérte számon a sorstól.- Franciska, Casanova szerelme is elmondja felismerését az életről.- Igen, s ez kulcsmondat, amellyel Márai rávilágít Casanova jellemére, a szerepjátszás mögöttesére: “Mindabban, ami fontos és megmásíthatatlan, nincs véletlen, s egészen mélyen össze van keverve bennünk, emberekben, férfiakban és nőkben, érzések és vágyak, jelmez és szerep, s vannak pillanatok, amikor játszik velünk az élet, s kissé összecseréli bennünk mindazt, amiről hittük, hogy végleges és másít- hatatlan.” Azt hiszem, ez az a könyv, amit újra és újra el kell olvasni, mert minden élethelyzetben és minden élethelyzethez találunk benne sorvezetőt. Tegyük hozzá: különösen, ha egy irodalmi műveltségű drámai színész elemzi. Moszkvai interjú Szabó Istvánnal A mai világban a bankárok váltották fel a párttitkárokat, akik valaha tetszésük szerint döntöttek a forgatókönyvek jóváhagyásáról - mondta az Izvesztyija című orosz lapnak Szabó István filmrendező, aki életműdíjat kapott az idei Moszkvai Filmfesztivál pénteki nyitónapján. A hétfőn megjelent interjúban Szabó, aki egyébként már 1967-ben fesztiváldíjat nyert Moszkvában Apa című filmjével, összevetette a politika és a pénz nyomását: “A politikai cenzúra alatt az ember úgy érzi magát, mintha pisztolyt szegeznének rá. Amikor lőnek, akkor az ember elrejtőzik és vár, amíg elfogynak az ellenség töltényei. A piacgazdaság ellenben mocsárra emlékeztet, amely nem olyan borzalmasan és gyorsan öl, de sohasem fog}' ki a lőszerből. A művész feladata mindenesetre ma is ugyanaz, mint régen: megnyerni az akadályfutást. A fő, hogy ne féljen ugrani.” Szabó szerint a magyar producerek elsősorban azt nézik, hogy mennyit hozott az ember előző filmje. Ha a bevétel szerény, akkor aligha adnak pénzt új filmre, akárhány fesztiváldíjjal rendelkezzen is az ember - mondta Szabó, aki sajtóértekezletén megerősítette: legközelebb magyar filmet forgat, magyar színészekkel. Egyben reményét fejezte ki, hogy megkapja a hozzá szükséges kevés pénzt. Mint mondta, a film témája a korrupció, alapja Móricz Zsigmond egyik regénye lesz, korábbi jelentések szerint a Rokonok. (MTI) Szegedi zsinagóga: díszkivilágítás Harmincnégy energiatakarékos égő, húsz süllyesztett izzó és négy szabadtéri reflektor világítja meg a szegedi zsinagóga épületét néhány napja; oldalról sárga fénnyel díszítik a falakat, a kupola látványát pedig fehér fénykoronával emelik ki. A Fogadalmi templom, a Móra Ferenc Múzeum, az Alsóvárosi Templom, a zsinagóga és más középületek díszkivilágításának elkészültével Szeged a legszebb éjszakai fényben úszó vidéki várossá vált - mondta Kecse Nagy Sándor, a munkálatokban közreműködő Démász Rt. kommunikációs vezetője. Az Európa egyik legszebb zsinagógájának tartott épületet 1900 és 1903 között emelték. A monumentális, 48,5 méter magas épületen a mórszecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat a barokkos megjelenésű kupola csegelyekkel történt beillesztése. Belül az orgona feletti bordás kiképzés a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust példázzák. A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A négy márványoszlop feletti négy héber szó: a tóra, a tanulás és a jótékonyság gyakorlását jelenti, ami a zsidó vallás tanítása szerint az erkölcsi világot meghatározó tényezők. A kupoladob 24 oszlopa a nap 24 óráját, fölötte kék alapon a csipkebokor virágai a hitet jelképezik. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola növényzetét jelző zöldes-barna díszítő sortól egyre sötétedő üvegburkolatban. Középütt a csillagos ég, a Dávid csillaggal, körülötte a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot. Az üvegkupola és valamennyi ólomüveg ablak Róth Miksa alkotása. (MTI) HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK Minden vasárnap délután 1-től 2-ig a WNSW 1430 AM állomáson Most már New York egész területén hallgatható! Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apadni Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212- 570-6441 Casanova búcsúleveléből:"... mondja meg Párna grófnőjének, hogy kérem Istent, kérek minden túlvilági és alvilági hatalmat, őrizzenek meg minket, őt és engem, most és a jövőben, a találkozástól... s vigyázzon, ne lássuk még egy-szer egymás arcát, sem álarcosán, sem álarc nélkül... Emberek vagyunk, s ez a magas rang kötelez: meg kell ismerni szívünket és a sorsunkat. Elem könnyű ez." WWW.GIMAGINE.COM
