Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-06-24 / 208. szám

Kultúra L Ü Kétszáz éve született Hans Christian Andersen NEW YORK ÉS PEST Ki tudja, hány New York-i gyermekkorosztály mászta meg e világváros legnépsz­erűbb szobrát, illetve szoborcsoportját, bárom éves kortól nyolc-tíz évesig, és a rút kis kacsától Andersen bácsi feje búbjáig a Central Parkban? Az egészen rossznyelvek szerint akadt már olyan negyven év körüli örök gyerek is, ah sírva ölelgette a rút kis kacsát, gyermekkora kedvencét, igaz, eközben jó tizenöt stampedli viszki illata lengte körül a feltámadó érzékeny emlékeket. Ez az év pedig igazán a jubileumi szobormászások éve, hiszen Dániában, a napóleoni háborúk táján, kereken kétszáz esztendeje született Hans Christian Andersen. 14 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden Miskolc: Bartók + bel canto Június 11-től június 25-ig ismét Miskolcra is figyel-figyelt Európa komolyzenei, illetve operaművészete. Az ötödik nemzetközi ope­rafesztiválon, amelynek címe idén Bartók + bel canto a hazai sztárok közül többek között Rost Andrea, Lukács Györgyi, Kocsis Zol­tán, Polgár László és Sebestyén Márta sze­repelt, a külföldi csillagok közül pedig Renato Brusson, Roberto Scandiuzzi, Robert Frontali, Al Di Meolajose Cura és a King’s Singers. A Marton Eva művészeti igazgató, Bátor Tamás ügyvezető igazgató és az ödetadó-főtanácsadó Müller Péter Szi­ámi által alkotott szervezői hármas és mun­katársaik ismét olyan programot állítottak össze, amely méltó a nemzetközi figyelem­re. Eddig Bartók + Verdi, Puccini, Mozart, majd Csajkovszkij művei voltak jelen a bor­sodi megyeszékhelyen. Az idei tizenöt na­pos fesztiválon felcsendült valamennyi híres és közkedvelt bel canto opera, Rossini, Do­nizetti, Bellini művei. A fesztivál fő helyszí­ne a Miskolci Nemzeti Színház, az ország el­ső magyar nyelvű kőszínháza volt, de sok szép programot kínáltak a város és Borsod- Abaúj-Zemplén megye más helyszínein is. CSÁRDÁSKIRÁLYNÓ: AZ ÉV HANGJA Az idei Szegedi Szabadtéri Játékok műsorá­ban bemutatják Kálmán Imre Csárdáski­rálynő című művét, az operettek operettjét. A Dóm téri premiert Alföldi Róbert, a ma­gyar színházi kultúrára egyre nagyobb ha­tást gyakorló művésze rendezi, a címszere­pet, Szilviát pedig Az év hangja 2004. évi győztese, a szegedi Rálik Szilvia játssza- énekli. Bemutató: július 29-én. AZ ELZABRÁLT KÖNYVEK Az orosz alsóház július 6-án tárgyalja elő­ször a Sárospatakról a II. világháborúban a Szovjetunióba hurcolt híres, régi könyvek visszaadását. E város ősi református kollégi­uma könyvtárának köteteit szovjet katonák hordták teherautóra, s vitték el. Nem meg­lepő a hivatalos igény: a tárolással és szállí­tással kapcsolatos költségeket a magyar ál­lamnak kellene megfizetnie... PÁRIZSI IRODAIM SIKERÜNK Franciául is megjelent Nádas Péter Minota- urusz című novelláskötete és Saját halál cí­mű esszéje. A Le Monde kritikai rovatában azt írja Nádas Péterről, hogy Thomas Maimhoz, Robert Musilhoz és James Joyce- -hoz hasonló értékű és jellegű író. Új ösztöndíirendszer A legkülönbözőbb magyar szervezetek fog­tak össze, s megszerveztek eg}' ösztöndíj­rendszert. Lényege: a szeptemberi iskola- kezdést segítik, magyar gyermekenként tíz­ezer forinttal, egyelőre a Felvidéken, például magyar tankönyv megvásárlására. Elsősor­ban Kelet-Szlovákiában, mert ott a legna­gyobb a szegénység, az ország nyugati ré­szében pedig a beolvasztás során jobban ve­szélyeztetett szórványlakta falvakban, váro­sokban. Elsősorban polgári körökre támasz­kodtak. Az eredmény: tizennyolc millió fo­rint. Az ösztöndíjak szétosztását e héten fe­jezik be Sepsiben, abban a Kassához közeli kisvárosban, ahol a Püski Sándor könyves­boltot nemrég bezárták. Szerkesztette: Földessy Dénes A New York-i magyar gyerekek, ha ezen a nyáron hazamennek, Pesten, a Károlyi-palotában, vagyis a Petőfi Iro­dalmi Múzeumban megnézhetnek egy mesevilágot: A mi Andersenünk című kiállítást. Sőt a felnőtteknek is érdekes, például most megtudhatják, hogy a nagy dán meseíró első magyar fordítója Petőfi Sándomé Szendrey Júlia volt. Meg grafikákat, bábokat, festményeket nézhetnek kicsik és nagyok - egészen szeptember 30-ig. Hans Michael Kofoed-Hansen, a Dán Királyság budapesti nagykövete Zalán Tibor író társaságában - aki a pes­ti Kolibri Gyermekszínházban látható A rút kis kacsa dramatizálója - megnyi­totta e kedves kiállítást, s elmondta:- Andersen a XIX. század szülötte. Az az időszak a háborúk kora volt, Dá­nia akkor vesztette el Norvégiát és Schleswig-Holsteint. Nehéz gazdasági körülmények közé került, mégis, virág­zott a szellemi élet, virágoztak a művé­Kittit, a dél-dunántúli, falusi kislányt szinte gyermekkora óta erőszakkal sze­xuális ösztönei kielégítésére használta a nevelőapja, aki Kitti anyját úgy verte, hogy bizonyítottan attól lett rákos, ami­be 41 évesen belehalt. Kitti 14 évesen fogta a puskát, és a heverőn szunyókáló nevelőapját - annak puskájával - hi­degvérrel agyonlőtte. Szinte kivégezte. Sorsára és korára tekintettel első fokon felfüggesztett két és fél évet kapott, de a szetek. Ez a művészeti aranykor pedig Andersennek is köszönhető, aki az első dán européer volt: beutazta az öreg földrészt, s 1841-ben eljött Magyaror­szágra is. Több mint nyolcvan nyelven másodfokú ítélet szerint ezt le kellett ül­nie. Kegyelmi kérvényt írt Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, aki egyéni kegye­lemben részesítette. Kitti szabad lett. Ennyi! A sajtóhír stílusában. Lehet persze részletezni, az olvasó hátát bor- zolgatni. Simek Kitti, aki időközben egy életre megunta a szenzációhajhász újság­írókat, elmondja a saját történetét, úgy, ahogy volt, ahogy belül átélte. Szellemi, jogi támasza Morvái Krisztina bünte­jelentek meg versei, amelyek közül sok beépült az egyes országok népmeséibe. Magyarországon a mostani jubileum alkalmából új Andersen-fordítást is ki­adnak. A sajtótájékoztatón pedig átadták a nagy mesemondó életének részletes rajzát. Édesapja csizmadia volt Odensében, de a kisfiú még csak ötéves volt, amikor az apja meghalt, s így a gyerek, amint kicsit nagyobbacskára nőtt, szövőgyári munkásnak állt be, majd egy dohánygyárban dolgozott. Utána patikusinas lett, de ehhez sem volt kedve, ezért fogta magát, és gyalog elment Koppenhágába munkát keresni. Egy balettszínházba került, ahol meg­szerették, tanulásra ösztönözték, abban pénzzel is segítették. Olyannyira, hogy miután kitűnően leérettségizett, ösztön­díjakat szereztek neki, és hosszabb ta­nulmányútra mehetett Párizsba, Né­metországba, Rómába. Ezekről az élmé­nyeiről útirajzokat írt, amelyekből kide­rült irodalmi tehetsége. Nem meseíró­nak indult: regényei, versei, drámái nemzetközi sikert hoztak. De amikor harminc évesen hazatért, az egyik kop­penhágai kiadó éppen felnőtteknek is el­adható mesefüzeteket keresett. így lett Andersen elsősorban meseíró: huszon­hét év alatt százötvenhat mesét adott az olvasóknak. Zalán Tibor pedig elmondta Ander­sen irodalmának sajátosságát: varázsa abban van, hogy a legmélyebb ösztön­világ tartalmait képes volt megjeleníteni a mesében, amelyben feloldódik a reális és az irreális határa. (F. D.) tőjogász egyetemi docens - aki életre hívta a családon belüli “sötét számok” felderítését és az ellene történő védeke­zést. A könyv tulajdonképpen Morvái Krisztina úgynevezett mélyinterjúja Kittivel. A bulvársajtó lemaradt, a Kitti című könyv minden bűnügyi riportnál hitelesebb lett. Bombera Krisztina szer­kesztő, a budapesti TV2 csatorna mű­sorvezetője azt mondta: “Kár hogy nem lehet Kitti szavait az égre írni. Hogy mindig, mindenki lássa őket, hogy ár­nyékot vessen ránk a vallomása magáról - másokért”. Van a mindenkori bűnügyi statiszti­kában egy dunkel Ziffer - a német bűn­ügyi tudomány így nevezi a fel nem de­rített, ismeretlen bűncselekmények szá­mát -: a dunkel Ziffer, a sötét szám. Fé­lelmetes adat: a soha meg nem ismert, de életminőségünk, sőt életünk folyamatos kockázatát utánpótló bűntömeg. A “Kit­ti” ezúttal az áldozat nézőpontjából meg­ismert bűnös, a családon belüli minden­féle erőszakot elkövető házi terrorista módszertanát leplezi le. Az interjúkötet­ben kérdező Morvái Krisztina egyik kér­désében található erről a sajátos bűnöző alkatról - általában az asszonyverő, néha kifejezetten szadista férjről - a legplaszti- kusabb kép: “A bántalmazó férfiak (...) kifejezetten uralkodásra, hatalomra, a másik elnyomására vágynak... Azért üt­nek, rúgnak, üvöltöznek, rongálnak, hogy megtapossák a másik önbizalmát, méltóságát, hogy a másik előbb-utóbb elkezdje semminek érezni magát, és ők (...) azt hiszik, ettől lesznek valakik." A Kitti című kötet kézikönyv a véde­kezéshez. (FD) Morvay Krisztina könyve Simek Kittiről SZALAGCÍMSORSOK Emberi sors. Azok közül a ritka sorsok közül, amelyek a lapok szalagcímére valók, amelyekkel nagy példányszámot el lehet adni, mert olvastán végigszalad a hátunkon a hideg. Ilyen Simek Kitti sorsa is, amelyet ismerünk az újságokból. 2005. JÚNIUS 24.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents