Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-06-24 / 208. szám

12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2005. JÚNIUS 24. Jótékonyan trágyáznak az Univerzum nagy robbanásai AZ ÉLET BÖLCSŐJE Egy új modell alapján a nagy energiájú gammakitörések nem csak pusztulást hozhatnak a Föld élővilágára, de termékenyítő nitrátokkal is "trágyázhatják" a fel­színt. Elképzelhető, hogy egy ilyen esemény működött közre a szárazföldi növényzet széles korú elterjedésében 440 millió évvel ezelőtt. Röviden Szuperférgen dolgoznak a Pokol Hekkerei? A Hellbot nevű hekkercsapat olyan számí­tógépes víruson dolgozik, amely idővel szu­perféreggé nőheti ki magát, és számítógépről számítógépre terjedhet, megfertőzve a világ összes gépét - egészen addig, amíg nem talál magának több áldo­zatot, állítják a brit Sophos biztonsági cég szakértői. A hekkerek egymás után hozzák nyilvánosságra a Mytob különböző változa­tait, és még verziószámmal is ellátják őket. A Sophos szerint a háttérben szisztemati­kus munka zajlik, amelynek célja, hogy a fejlesztők minden lehetséges módszert ki­próbáljanak, és esetleg létrehozzák a rette­gett szuperférget. A Mytob, amelynek neve gyaníthatóan két előd, a MyDoom és az Rbot összetételéből származik, olyan roha­mosan terjed, hogy múlt csütörtökön a Sophos által blokkolt vírusok fele már Mytob-variáns volt. Ha a szakértők gyanú­ja beigazolódik, megvalósulhat a hekkerek Szent Grálként keresett szuperférge, amely végtelen ideig képes szaporodni, és csak ak­kor áll meg a terjedése, amikor már minden egves potenciális célgépet megfertőzött. (IT News) Földszerű EXBOLYGÓT TALÁLTAK A Kaliforniai egyetem csillagászai felfedez­ték az eddig ismert legkisebb Naprendsze­ren túli bolygót. A miénkhez hasonló csil­lag körül keringő égitest csak hét és félsze­rese a Földnek. A Szuper-Földnek elneve­zett égitest felfedezésének jeletőségét az ad­ja, hogy ez az első sziklás bolygó a Nap­rendszeren kívül, ahol eddig csak az Urá- nusznál nagyobb, jég-gázszerú felszínnel bíró bolygókra akadtak. Az új bolygó a Vízöntő csillagképben van, és a Gliese 876- os csillag körül kering. A Szuper-Föld felte­hetően nikkelből és vasból áll. Az élet azon­ban földi értelemben nem alakulhatott ki, mert két nap alatt kerüli meg a csillagát: emiatt felszínén kétszáz és ötszáz fok között mozog a hőmérséklet, ami kizárja a víz fo­lyékony formában való jelenlétét, (index.hu) Nagy az EU ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA Az Európai Unió több természeti erőfor­rást hasznosít, mint amennyivel rendelke­zik, és ezt a trendet csak akkor tudja meg­fordítani, ha - egyebek között - több meg­újuló energiaforrást aknáz ki - olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) nem­zetközi környezetvédő csoport június 21-i jelentésében. A jelentés az EU “ökológia lábnyomát” vizsgálja, amely a Termé­szetvédelmi Világalap értelmezésében a természet ember általi kihasználásának és a természet regenerációs képességének össze­hasonlítását jelenti. Noha a huszonöt tagú Európai Unióban a világnépességnek csak a hét százaléka él, a közösség használja ki a világ erőforrás-kínálatának, más szóval “re­generatív képességének” tizenhét százalé­kát - mutat rá a WWE “Az EU ökológia láb­nyoma több mit két-szer nagyobb, mint bi­ológiai kapacitása, és ez a szám csaknem hetven százalékkal nőtt 1961 óta” - közölte a környezetvédő csoport, megemlítve azt is, hogy az uniós igényeket az erőforrások - például fa, fém vagy hal - importjával fe­dezték. (MTI) Június 20. A gammakitörések rendkí­vül nagy energiájú jelenségek, amelyek keretében fókuszált és intenzív elektro­mágneses sugarak indulnak ki, két egy­mással ellentétes irányban. Az ilyen rob­banások részben akkor jöhetnek létre, amikor a nagy tömegű csillagok életük végén szupernóvaként fellángolnak. A kataklizma során két, egymással ellenté­tes irányba az átlagosnál sokkal intenzí­vebb sugárzás hagyja el az égitestet. A korábbi elgondolások szerint ha egy kö­zeli gammakitörés sugárnyalábja eltalál­ná a Földet, az katasztrofális következ­ményekkel lenne azt élőlényekre. Egy újabb vizsgálat ugyanakkor arra utal, hogy a gyilkos sugarak bizonyos mérté­kig elő is segíthetik az élet kialakulását. Egy közeli gammakitörés elektromág­neses sugárzása negatív hatással van bio­szféránkra. A sugárzás részben lebontja az ózonréteget, szabad utat engedve a Nap DNS-t roncsoló ultraibolya sugara­inak. Emellett a légköri nitrogénből és oxigénből nitrogén-oxidokat hoz létre, amelyek savas esők formájában permete­zik a felszínt. A nitrogén-oxidok homá­lyossá is teszik a légkört, és a fenti folya­matok elősegítik az aeroszol képződését, Június 21. Az első lépés az emberi agy­kéreg legkülső részének, a gondolkodá­sért, tanulásért, problémamegoldásért, nyelvi funkciókért felelős, az agytömeg 85%át kitevő neocortex szimulációja. Tu­dósok már tíz éve dolgoznak a neocortex idegi szerkezetét leíró adatbázis felállítá­sán. Az óriási adatmennyiség alapján ké­szítik el az agy működő, nagy sebességű elektrokémiai kölcsönhatásait is "futtató" azaz csökkentik a felszínre jutó napfényt, ami globális lehűlést okoz. Adrian Melott (University of Kansas) vizsgálatai szerint elképzelhető, hogy egy ilyen közeli gammakitörés játszott szere­pet a földtörténeti ordovícium végén, 440 millió évvel ezelőtt bekövetkezett globális kihalásban. Számítógépes szi­mulációjában egy olyan gammakitörés háromdimenziós, virtuális modelljét. Az agy működési mechanizmusairól jelenleg keveset tudunk, de az utóbbi időben a biológia és az orvostudomány sokat megismert az agy felépítéséről, a számítástechnika pedig már elegendően nagy teljesítményű eszközökkel rendel­kezik ahhoz, hogy megkezdődhessen az agyműködést molekuláris szinten digitá­lisan modellező projekt. A cél a gondol­kodás, az érzékelés és a memória jobb megismerésével közelebb kerülni az olyan rendellenességek okainak megérté­séhez, mint az autizmus, a skizofrénia vagy a depresszió. Az IBM TJ. Watson Kutatóközpontjá­ban már korábban elindított "Kék anyag" névre keresztelt projektnek is megfelelő hardvert jelent a "Kék gén", így valószí­nűleg a jövőben még több eredményt tudnak majd produkálni molekuláris szi­mulációikkal. Az agy teljes virtuális modelljének el­készítése legalább tíz év munkájába kerül majd a legfelső képen látható szuperszá­mítógépen, ami csak év végére fog elké­szülni és a Lawrence Livermore Nemze­ti Laboratóriumban kezdi meg működé­sét. (agentportal.hu) következményét vizsgálta, amely a sta­tisztikák alapján jó eséllyel következett be az elmúlt egymilliárd évben a köze­lünkben. Egy ilyen esemény során glo­bálisan közel harmada bomlana le az ózonpajzsnak, amitől legalább háromszo­rosára nőne a felszínt érő ultraibolya su­gárzás. A légkörben képződő nitrogén- oxidok révén pedig intenzív savas eső áz­tatná a felszínt. A modell ugyanakkor rá­mutat mindezek kedvező hatására is. A savas esők révén ugyanis erősen megnő a talajban lévő nitrátok mennyisége, utób­bi pedig fontos tápanyagforrás a növé­nyeknek. Egy közeli gammakitörés esze­rint nem csak káros sugárzással bír, de trágyázhatja is a földeket. Elképzelhető, hogy ez működött közre a szárazföldi nö­vényzet széles körű elterjedésében a 440 millió évvel ezelőtti kihalás után. Az ér­dekes elgondolásra egyelőre nincs bizo­nyíték, de elméleti megfontolások alap­ján számolni kell vele. Az elmúlt évek kutatásai szerint sok kozmikus hatás befolyásolta a Földön az élet keletkezését és fejlődését. Több eset­ben nehéz megállapítani, hogy az adott tényező pozitív vagy negatív hatással volt az élővilág egészére. A fenti teória értelmében egy ilyen gammakitörésnek ugyanúgy lehet előnyös és hátrányos kö­vetkezménye, mint például egy becsapó­dásnak is. Az utóbbi nagyon sok élőlényt pusztít el, de egyben lehetőséget is te­remt új fajok kialakulására. A 65 millió évvel ezelőtti nagy becsapódás nélkül például elméletileg ma is lehetnének di­noszauruszaink - ugyanakkor talán nem létezne a Tisztelt Olvasó, hogy ezt kons­tatálja. (mcse.hu) Nagyobb netbiztonságot akarunk Június 19. Ezer megkérdezett ame­rikai szavazópolgár közül 970 aggódik az úgynevezett "identity theft" miatt, vagyis attól tart, hogy illetéktelenek hozzáférnek személyes adataihoz, és azzal visszaélést követnek el, derül ki egy szerdán közzétett felmérésből. A washingtoni székhelyű ipari érdekvé­delmi szervezet, a Cyber Security Industry Alliance (CSIA) szerint a szavazók 93 százaléka fél a kémprog­ramoktól, és csaknem 50 százalékuk azért nem vásárol a neten, mert tart attól, hogy pénzügyi adatai - például hitelkártyaszáma vagy pinkódja - rossz kezekbe kerülnek. A megkérde­zettek 70 százaléka szerint új törvé­nyekre lenne szükség, amelyek jobban védik a fogyasztók magánszféráját, adataik biztonságát. A megkérdezet­tek 45 százaléka gondolta úgy, hogy a kisstílű bűnözők és a tinédzserek je­lentik a legnagyobb veszélyt, és csak alig több mint harmaduk hiszi, hogy a fenyegetés elsősorban ellenséges or­szágok, a szervezett bűnözés és a ter­rorszervezetek felől érkezik. A CSIA szerint a megfelelő megoldás az lenne, ha a kormányzat, a számítástechnikai ipar és a fogyasztói érdekvédelmi cso­portok közösen lépnének fel a hack- erek és crackerek szigorúbb bünteté­se, illetve a céges adatbiztonság növe­lése érdekében, (yahoo.com) Kék agy, kék gén, kék anyag LEMÁSOLT AGYUNK Egy, a másodpercenként egybillió művelet elvégzésére képes IBM Blue Gene szuper­számítógépre alapuló projekt célja az agy virtuális modelljének megalkotása. A kutatásban nem "csupán" a magasabb renaú folyamatok modellezését kívánják meg­valósítani, hanem a sejteken belüli jelenségeket is vizsgálni kívánják.

Next

/
Thumbnails
Contents