Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-06-24 / 208. szám
4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Vietnam az USA-tól vár segítséget Lyndon B. Johnson egykori amerikai elnök valószínűleg nagyon csodálkozna, ba egy pillanatra betekinthetne napjaink eseményébe. Június 22. Johnsonnak már nemcsak azt kellene megemésztenie, hogy országa lényegében elvesztette a Vietnamban vívott háborút, hanem azt is, hogy harminc év után a még mindig kommunista miniszterelnök Washingtonba látogat. S milyen tervekkel? Szeretné megkapni az Egyesült Államok támogatását ahhoz, hogy országát felvegyék a Világkereskedelmi Szervezetbe; repülőgépeket vásárol a Boeingtől a Vietnam Áirlinesnak; kiterjedt tréningprogramról egyezkedik a Microsoft vezetőivel; megrázza a csengőt nyitáskor a New York-i tőzsdén. S az alkalom, ami miatt érkezett, nem a győzelem harmincadik, hanem a diplomáciai kapcsolatok létesítésének tizedik évfordulója. Bár a háború három évtizede véget ért, ma is igen fel tudja kavarni az érzelmeket. Emlékezetes, mekkora szerepet játszott a legutóbbi amerikai választási kampányban az a kérdés, hogy a jelöltek miként teljesítettek a vietnami háború idején. Amikor Bili Clinton 1995-ben úgy döntött, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít az egykori ellenséggel, igen erős ellenállásba ütközött. Ä veteránszervezetek azzal vádolták, hogy kihúzta magát a katonai szolgálat alól, s ellenezte is a háborút. A George W. Bush és John Kerry közötti párbajban aztán szinte identitásválságba kerültek. Kerryről kellett bizonygatniuk, hogy nem rendes veterán, és Bushról, hogy bár nem szolgált Vietnamban, mégis igen rendes ember. Az igazi etalon és tekintély azonban mindkét szituációban John McCain szenátor volt, aki pilótaként fogságba esett, hat év után szabadult, mégis a diplomáciai kapcsolatok felvételét, a két ország viszonyának rendezését támogatta. A Vietnamban eltűntek ügye ma is erős indulatokat kavar. Érthető, hiszen akinek a fia, a férje vagy az apja nem érkezett meg, és harminc év után sem tisztázták, mi történt vele, annak nemigen van megnyugvás. A hivatalos adatok szerint az amerikai hadsereg 2583 tagjával nem tudott elszámolni a háború végén, közülük 1921-en tűntek el Vietnamban. A külügyminisztérium szerint azóta 523 ember sorsát sikerült tisztázni. Ugyanakkor Larry Geer, a védelmi minisztérium egyik szóvivője szerint a vietnamiak nagyon szorosan együttműködnek velük a kutatásban. Uj reményt ad, hogy most először Dél-Vietnam középső részének fennsíkjára is beengedik a kutatócsoportokat. (Népszabadság Online) Szerkesztette: Fazekas Krisztina Amerika hírei 2005. JÚNIUS 24. A guantánamói börtön ellen szólt Bili Clinton is BEZÁRÁS, BŐVÍTÉS? Az Abu Graib börtön ügyében elhíresült Ricardo Sanchez altábornagyot valószínűleg előléptetik - lapértesülés szerint ezt fontolgatja Rumsfeld véaelmi miniszter. Ugyanakkor Carter után egy másik ex-elnök, Clinton is a guantánamói börtön bezárását javasolja. Közben a Halliburton megbízást kapott a börtön bővítésére. Június 21. Ricardo Sanchez az amerikai erők parancsnoka volt Irakban, éppen az Abu Graib börtön botránya idején. Az amerikai hadsereg vizsgálata nyomán azonban őt minden felelősség alól tisztázták. Persze nemcsak Sanchez előléptetése várható, hanem általában is új kinevezések lesznek az amerikai hadseregben; de érthetően, Sanchez nevére figyeltek fel a kommentátorok és a politikai elemzők. Az az általános vélemény fogalmazódik meg Washingtonban, hogy a hadseregben - és a minisztériumban is - túlléptek már az Abu Graib börtön skandalumán. Nem ugyanez a helyzet viszont a guantánamói fogolytáborral. Bili Clinton szerint - aki a brit Financial Timesnak nyilatkozott - a közismert visszaélések még nagyobb veszélybe sodorják az amerikai katonákat, ráadásul, ha valakiből kínzással szednek ki információkat, akkor azok az információk nem megbízhatóak, hiszen a fogoly úgyis azt vallja, amit hallani akarnak tőle. Úgy tűnik azonban, hogy az ellenzők tábora nem ért célt. Bejelentették ugyanis, hogy a Halliburton - amelynek nevét onnan ismerjük, hogy Dick Cheney alelnök volt a vezetője - most több tízmillió dolláros megbízást kapott arra, hogy egy újabb börtönszárnyat és biztonsági kerítést építsen meg a guantánamói fogolytáborban. A bejelentés az építési megbízásról éppen akkor történt, amikor Cheney alelnök és Rumsfeld védelmi miniszter folyvást csak a guantánamói börtön létét védelmezi. (Magyar Rádió Online) Sikertelen volt Bolton beiktatása BUSH NEM ADJA FEL Az amerikai szenátus demokrata párti tagjai ismét megakadályozták John Bolton kinevezésének megerősítését az Egyesült Államok ENSZ nagykövetének posztjára. Elutasításának fő oka, hogy többször is megvetően nyilatkozott a világszervezetről. Június 21. A republikánus párti többségi frakció vezetői megpróbálták a vitát szavazással lezárni, hogy azután voksoljanak a kinevezésről, hat szavazat azonban hiányzott a hatvanból a száztagú Tiltakozók: az arcátlanság ellen szenátusban. A vitát berekesztő indítványra 54 szenátor voksolt, ellene 38 szavazat érkezett. George Bush elnök a szavazás előtt úgy nyilatkozott, itt az ideje, hogy a szenátus végre igent vagy nemet mondjon a jelöltre - számol be az AP hírügynökség. Felröppent a hír, hogy Bush a szenátus megkerülésével fogja beiktatni Boltont az ENSZ nagykövet tisztségébe. Az elnöknek erre bizonyos esetekben joga van, s ezzel az eszközzel akkor élhet, amikor a szenátus szünetet tart. Az ilyen kinevezés ugyanakkor a következő egyéves törvényhozási ülésszak végéig szól, jelen esetben 2007. januárig. Republikánusok egy csoportja eközben arra figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy inkább Bolton jelölése mellett álljon ki, ahelyett, hogy saját hatáskörben kinevezné őt. A keményvonalasságáról és nyers modoráról híres Bolton elutasításának fő oka, hogy a múltban többször is megvetően nyilatkozott a világszervezetről. (Associated Press, Magyar Rádió)" Egy héten belül három földrengés a nyugati parton Június 18. Kaliforniát egy héten belül harmadszor rázta meg földrengés. Június 17-én Dél-Kalifomiában, Los Angelestől keletre rengett a föld. A San Bernardino hegy lábánál 4,9-es erősségű rengést mért az amerikai földtani figyelőszolgálat. Ez a földmozgás - mondják a szakemberek - a kisebbek közé tartozik, és általában évente két-három ilyen pusztít ezen a vidéken. Mindazonáltal a kommentárok aggodalmat tükröznek. Áz emberek - a szakemberek is - elképzelhetőnek tartanak egy újabb földrengést, méghozzá nagyobbat, és ennek nyomán egy óriási cunamit, azaz szökőárt; olyan nagy méretűt, amely az Egyesült Államok teljes nyugati partvidékén, egészen Kaliforniától Alaszkáig pusztítana. Egy ilyen nagy földrengés száz évvel ezelőtt söpört végig az Egyesült Államok nyugati partvidékén. (Magyar Rádió Online) Condoleezza Rice és a gázai kivonulás Izrael lerombolja azt az 1200 házat, amelyet az izraeli telepesek hátrahagynak, miután a nyáron kivonulnak a Gázai övezetből -jelentette be Rice. Az amerikai külügyminiszter szerint békés és zökkenőmentes lesz a kivonulás a Gázai övezetből - erről győzték meg palesztin és izraeli tárgyalópartnerei. Június 20. Az amerikai diplomácia vezetője június 19-én Ariel Sáron izraeli kormányfővel folytatott tárgyalásai után, Jeruzsálemben sajtóértekezleten foglalta össze kétnapos közel-keleti megbeszéléseinek eredményét. Hangoztatta, hogy mind az izraeli, mind pedig előző nap a palesztin fél elkötelezte magát arra, hogy a kivonulás erőszak nélkül menjen végbe. Ha a Gázai övezetből és a négy ciszjordániai településről rendben megtörténik a kivonulás, az erősítheti a bizalmat, s a felek jobb feltételeket teremthetnek a béke helyreállítását célzó erőfeszítésekhez a kivonulás utáni időszakban - mondta Rice. Hangsúlyozta: ez lesz az első alkalom, hogy Izrael olyan területről vonul ki, amelyet a palesztinok jövőbeni államuk megteremtéséhez követelnek, és ez történelmi lépést jelent, amelynek eredményeként létrejöhet a két független állam - Izrael és Palesztina -, ahogyan azt a nemzetközi színtéren is támogatott “útiterv” tartalmazza. (Magyar Hírlap Online)
