Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-06-17 / 207. szám
22 MAGYAR SZÓ —A HÍD Egészség 2005. JÚNIUS 17. Édes gyógymód -améz Bámulatos, bogy a méhek kitartó munkájukkal mennyi csodaszert képesek előállítani. Minden termék, amit ezek a szorgos állatok készítenek, természetes gyógyító erővel bír, és pótolhatatlan. A méz a virágok nektárjának a méhek által átalakított terméke, amely közel 70-féle gyógyhatással bír. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően a leghatékonyabb természetes energiaforrás. Szőlőcukorból és gyümölcscukorból áll, melyek egyszerű cukrok, így sokkal könnyebben felszívódnak, mint az összetett cukrok, és mivel egy lépcsőben emészthetők, kímélik a májat és a hasnyálmirigyet. Ezért a legjobb, ha édesítésre répacukor helyett mézet használunk. Ne féljünk az ikrás méztől! Minél magasabb eg)' méz szőlőcukor tartalma, annál könnyebben ikrá- sodik. Az ikrásodás a szőlőcukor kiválásának folyamata, ez az állag pedig azt bizonyítja, hogy a méz nem hamisított. Ha 15-20 percre 40 fokos vízbe állítjuk a mézes üveget, megszűnik az ikrásodás. A méz szinte az összes ásványi anyagot tartalmazza, amely az emberi szervezet működéséhez szükséges. A vérben kimutatható 24 elem közül 22 megtalálható a mézben, ezek összetétele az egyes mézfajtáknál eltérő lehet. Általában a sötétebb mézek, mint a fenyő vagy a pitypang, gazdagabbak ásványi elemekben, főként vasban, rézben és mangánban. Míg a friss zöldségek és gyümölcsök állás közben elveszítik vitamintartalmuk nagy részét, a szakszerűen tárolt méz (száraz, sötét, hűvös helyen, zárt üvegben) két évig is képes megőrizni azt. Magas Bl-, B2-, B6-, C-vitamin, folsav, pantoténsav és nikotinsav tartalma hasznosan egészíti ki a szervezet vitaminszükségletét. A méz enzimtartalmában rejlik igazi gyógyító ereje. Az enzimek nélkülözheteden katalizátorként biztosítják a méz fontos összetevőinek beépülését az emberi szervezetbe. A méz hatékony a szívás keringési problémák, emésztőrendszeri bántalmak, hurutok, nőgyógyászati problémák, égési sebek, görcs, májelégtelenség, influenza, idegbetegség, kimerültség és alvászavar esetén. A különböző fajta mézek más-más gyógyhatással bírnak, de általában elmondható, hogy az erdei mézek vesetisztító, vizelethajtó hatásúak, míg a többi inkább vízmegkötő. Megelőzésre legalkalmasabb a vegyes virágméz, mert minden hatóanyagból található benne egy kicsi. Nyugtató hatású, ha lefekvés előtt egy kanál mézzel ízesített meleg tejet iszunk. Immunerősítő és anyagcserejavító, ha 2 dl vízben feloldunk 2 teáskanál almaecetet és 2 teáskanál mézet. Naponta egyszer, este fogyasszuk. Bőrlágyító hatása, magas viszkozitása miatt kiváló arcápoló. Önmagában vagy tejszínnel keverve kenjük fel, és 15 percig hagyjuk hatni. (noklafja.hu) A kutatók barátokat kértek fel a vizsgálathoz, és kettesével egy olyan szobában ültették le őket, mely dekorációját tekintve egy olcsó szállodai szobára emlékeztet, azonban a tudósok metabolikus kamra néven ismerik, mert több fiziológiai mérés elvégzésére is alkalmas. A vizsgálat alanyainak nem mondták helyreállítás, a sejtmegújulás fázisának is, mert a nappal elszenvedett károsodást próbálja újjáépíteni a szervezet. Hobson kutatásai igazolták, hogy az alvásnak ebben a szakaszában az agytörzsnek olyan idegsejtjei vesznek részt, amelyek ingerületátvivő anyagai a szerotonin és a nor- epinephrin. Ezek a sejtek azok, amelyeknek meghatározó szerepe van a tanulásban, megfigyelésben és emlékezésben résztvevő idegsejtek koordinálásában. Van azonban egy másik ingerületátvivő anyag is: az acetilkolin. Amennyiben az agytörzsben ez utóbbi hormon aktivizálódik a mély és önfeledt pihenésből átlé- pünk a REM-szakaszba, amely már nem a testi, hanem a szellemi megújulást szolgálja, helyére kerülnek nap eseményei, elraktározódnak a benyomások, információk. Ez a szakasz további két intervallumra bontható: az elsőben felidézzük az élményeket, és a számunkra fontosakat kiválasztjuk, a másodikban viszont továbbgondoljuk azokat. Az ingerekre adott olykor bizarr és irreális kép maga az álom. Fantáziánknak nem szab határt az ébrenlét. Felszínesebben pihenünk ekkor, a rosszalvók általában felébrednek, de rövidesen újra álomba szenderülnek. A REM-szakaszban agyunk azon területei is aktívak, amelyek a látásért, az érzelmekért és a szemmozgásért is felelősek, így fordulhat elő, hogy szemhéjunk alatt szemünk szinte cikázik: álmot látunk. Ébredés után sokszor azért nem emlékszünk álmunkra, mert a megítéléshez már szükség van a szerotoninra és nore- pinephrinnel működő idegsejtekre is, ami ebben a szakaszban azonban nem domináns. Egy átlagos nyolc órás alvás folyamán a két alvási szakasz váltakozik egymással attól függően, hogy noradrenalin és szerotonin vagy acetilkolin termelődik. Egy-egy fázis körülbelül kilencven percig tart. Az alvásra pontosan regeneráló hatása miatt van szüksége szervezetünknek, ezért fontos, hogy a megfelelő életmóddal garantáljuk azt. A stressz, a különféle káros anyagok, mint a nikotin, koffein, alkohol megbontják ezt a folyamatot, mely akár krónikus alvászavarokhoz is vezethet, (ektjorma.hu) Mégsem árt a mobtltekfonozás? A legfrissebb dán kutatási eredmények szerint a mobilhasználat nem növeli az agydaganat kialakulásának kockázatát. Legalábbis a vizsgálat - amelyben több mint ezer fő vett részt - nem talált összefüggést a mobilhasználat és az agydaganat kialakulása között. Az Interphone nemzetközi, 13 országban zajló kutatásának részét képező dán vizsgálatban 427 agy daganattal diagnosztizált és 822 egészséges személy mobilhasználati szokásait hasonlították össze személyes beszámolók és a telefonszámlák ellenőrzése alapján. Az eredmények szerint a betegek és egészségesek telefonhasználata között nem mutatkozott különbség, sem az időtartam, sem a gyakoriság tekintetében. Christoffer Johansen,, a Danish Cancer Registry (Dán Rákregisztrációs Központ) kutatásvezetője a BBC- nek elmondta: csak akkor kapható megbízható eredmény a telefon biztonságos használatáról, ha sikerül olyan alanyokat találni, akik nagyon régóta és meglehetősen gyakran használják a mobiltelefont. Addig is az agyat érő sugárzás csökkentése érdekében a kutatók headset használatát javasolják. (tnagyarhirlap.hu) II Az agy sohasem pihen ALUDJUNK TÖBBET Mindenkinek ismerős a mondat: 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás. Sajnos rohanó világunkban egyre nehezebb ezt a beosztást tartani, és ekgendő időt szánni önmagunk regenerálására. A test csak az alvás szakaszában képes teljesen ellazulni. A kiadós alvás meghatározza fizikai és szellemi tevékenységünket, és végső soron életminőségünket is. Van azonban egy szerv, amely sohasem nyugszik, éjjelnappal figyelemmel követi, őrzi-védi valónkat, gondoskodik álmainkról: az agy. Még a huszadik század elején is úgy gondolták a kutatók, hogy az alvás időszakában az agysejtek is kikapcsolnak. A tudomány és technika fejlődésével azonban lehetőség nyílt az agyhullámok mérésére. Hatására hamarosan új elméletek láttak napvilágot, miszerint az alvás komplex folyamat, változó intenzitású szakaszokkal, melyek alatt az agy egyáltalán nem pihen, sőt főszereplője testünk rehabilitálásának. Tulajdonképp az ágyban eltöltött idő alatt alapvetően két alvásszakaszról beszélünk: az egyik a mélyalvási, a másik az ún. RÉM (rapid eye movement) szakasz, azaz a gyors szemmozgá- sos alvás. Bizonyítást nyert, hogy pihenésünk időszakában agyunk azon területe dolgozik, amelyet agytörzsnek nevezünk. J. A. Hobson kutatásai a hatvanas években arra irányultak, hogy a két különböző alvási szakaszban az agytörzs mely idegsejtjei aktívak. Percekkel az elalvás után eljutunk a gyakorlatilag teljesen önfeledt, ún. mélyalvási szakaszba, amelyet nevezhetnénk a 111 A 'nonio+oc orro+'t n hnIA'T'inhn KACAGVA LEFOGYNI A nasbvillei Vanderbilt Egyetem munkatársai kísérleteken vizsgálták a nevetés energiaégetö hatását. meg, hogy mi a vizsgálat valódi célja a kutatók nem akarták ugyanis, hogy alanyaik erőltessék a nevetést, mert az meghamisította volna eredményeiket. Azt mondták tehát, hogy a különféle videobejátszások megtekintése közben jelentkező érzelmi reakciókat vizsgálják. A metabolikus kamra mérte az alanyok által belélegzett oxigén és kilélegzett szén-dioxid mennyiségét ebből lehet a legbiztosabban következtetni a felhasznált energia értékére. Mérték továbbá az alanyok szívfrekvenciáját és vérnyomását, valamint mikrofon segítségével hanghordozóra vették a nevetéseket. Az alanyokat felszólították, hogy ne beszéljenek, és ne mozogjanak, csak dőljenek hátra kényelmesen, és nézzék a viccesebbnél viccesebb kisfilmeket. Az eredmények szerint nevetés közben az alanyok 20 százalékkal több kalóriát égettek el, mint egyébként. Napi 10- 15 percnyi nevetés a számítások szerint mintegy 50 kilokalória többlet-energiafelhasználást jelent. Bár nem tekinthető a fogyás leghatékonyabb módszerének, figyelemre méltó, hogy pusztán napi negyedóra nevetéssel évente akár két kilót is leadhatunk. (National Geographic)
