Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-06-17 / 207. szám

2005. JÚNIUS 17. Évforduló MAGYAR SZÓ—A HÍD 17 Csontváry Kosztka Tivadar 1919. JÚNIUS 20. (86 ÉVE TÖRTÉNT) * Meghalt Csontváry Kosztka Tivadar festőművész. Éppen születésének centenáriumán 1953-ban kiürítették a temető öreg par­celláit és a temetkezési vállalat felhívá­sára senki sem jelentkezett, hogy ma­radványait áthelyezhesse. Elfelejtették? Nem, ismert volt itthon is - 1946-ban állították ki műveit a kritikák és érteke­zések magasztalták, mígnem hirtelen körülvette emlékét a csönd. De néhány évvel később 1958-ban "A modern művészet 50 éve" című kiállí­tásra, a nemzetközi zsűri Csontváry ké­peit kéri - és a képeket válogató Nemze­ti Galéria a brüsszeli kiállításon Grand Prix-et kap. Vasárnapi festő, naiv festő neoprimitív - ezek a jelzők illetik má­sokkal egyetemben, vagy úgy tartják számon, mint a szürrealizmus egyik elő­futárát. Pedig nem naiv, nem is szürrea­lista sem a stíluskategóriák, sem a világ- szemlélet, sem az alkotómódszer értel­mében. Münchenben a realista Hollósy-nál tanul, ösztöndíjakkal járja az országokat, tervszerűen készül a fes­tői pályára, megalósítani azt, amire - így mondja - víziójában egy felsőbb akarat jelölte ki. A naivságtól ez a tervszerűség elválasztja, meg az is, hogy bármennyi­re egyszeri, sajátos legyen is művészete, Csontváry mégsem élt az idők áramán kívül: ismerte elődjeit, s kortársait, s az impresszionizmus után inkább az össze- gezőkhöz tartozik. Azokhoz, akik a lát­vány optikai örömén túl mást is akarnak adni, mint a szemlélődés hedonizmusát - világot feltárni és világot teremteni, ablakot nyitni az egyetemesre és leha­tolni a jelenség mögött rejlő lényegig. Szimbólummá emelni, jelentéssel meg­tölteni azt, ami pusztán csak létező. Hatvanhat évet élt, s ebből mintegy húszat töltött intenzív művészi alkotó munkával. "A teljesítmény nemcsak azt kívánja, hogy a munka a világot túlszár­nyalja, hanem nagyobb legyen Raffaelnél: hogy miért kell nagyobbat alkotni Raffaelnél azt csak a sors tudná megmondani" - írja önmagáról. Betege­sen megalomániás sorok? Valóban azok. És életét ez a megalománia hajtotta, nemcsak az egyre nagyobb feladatokra, az egyre nagyobb képméretek felé, ha­nem olyan koncepcióba is, amelynek szövevényét nem tudta áttekinteni s amelyben a misztikus megsejtések, ha­tártalan hivatástudat és a legnevetsége­sebb elképzelések keveredtek, de ame­lyekben mégis ott sejlett valami: az egyetemes emberi. Az egyetemes, amelyben a térbeli és időbeli határok egyaránt elmosódtak, mintha nem is ko­runkban élt volna, hanem valamiféle mitikus világban. Még abban is, ahogy Keletre és Délre húz, ad fontes, a forrás­hoz, amelyből saját népének éltető vizét véli felbugyogni. "Nem tudom, vajon az apai vagy az anyai ág révén össze vagyok nőve a ma­gyar nemzettel, ha apai ágról háramlik reám a küzdelem kötelessége - úgy előő- seim, mint várkapitányok küzdöttek a magyar érdekért, a honfoglalásnál pedig vendégszeretettel ápolták a sors rendel­tetését" - írja egyik feljegyzésében. Szo­ciális kérdések foglalkoztatják. Az or­szág a millenniumra, a honszerzés ezre­dik évfordulójára készül, Budapest láza­san növekszik és a felfutó kapitalista pe­riódus gyorsan gazdagodó polgárai szá­mára a múlt minden remekműve után­zási példa: gótikus, reneszánsz és ba­rokk palotákat hazudnak a körúti bérka- számyák A Éerenc József-i békeidők ké­ső biedermeier, operett-álmokkal teli kora ez, de közben agrárlázadások tőr­nek ki: Ruméból millió és millió paraszt indul jobb életet keresni a tengeren túl­ra Bizonyos, hogy a művész később tényleges betegségébe e korszak is bele­játszott, szervezete nem bírta el a határ­talan hivatásérzet és a polgárboldogító hazug akadémizmus összeütközését. Csontváry felső-magyarországi csa­ládból származott. Apja orvos-gyógy­szerész. ő maga előbb kereskedőtanonc, majd gyógyszerészgyakomok. Termé­szettudományokat tanul. Polgári foglal­kozását egy időre megszakítják festői ta­nulmányai, majd rádöbben, hogy nagy álmai megvalósításához előbb anyagi bázist kell teremtenie. Önálló gyógy­szerész lesz. Valóban háza, kertje jól menő gyógyszerészete volt, bérbe adta. Pénze volt, dolgozhatott. Remekművek sorát készítette el: a Baalbek-et, a Taorminá-t, az Önarckép-ét, a Marok­kói tanító-t a Magányos cédrus-t a Za- rándoklás a cédrusfához címűt, a Hortobágy-ot és a többieket. Betegesen volt elégedett: önmaga teremtette vilá­gának közepe, ő maga volt szétzilált szervezettel, megbomló elmével. "El­hagytam hazámat, mert el kellett hagy­nom és csak azért, hogy életem alko­nyán és csak azért gazdagnak és dicső­nek lássam. E cél elérése miatt évek hosszú során át Európát, Afrikát és Ázsiát utaztam be, hogy a megjövendölt igazságot megtaláljam..." - írta. Hallucinált valóban, vagy szerepet játszott? Élete paradox csoda. De művé­szete nélkülözi a paradoxonokat: követ­kezetesen valósította meg önmagát. És a művész munkáit nem az élete magya­rázza. A művek magyarázzák az életét. (Bojár Iván) Sütő András 1927. JÚNIUS 17. (78 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Sütő András, erdélyi MAGYAR ÍRÓ Mint Sütő András Anyám könnyű ál­mot ígér című híres regényéből tudjuk, nem ilyen életre, nem ilyen álomra szá­mított. Nehéz élet és nehéz álom jutott osztályrészül Sütőnek, aki most ünnepli 78. születésnapját. Magának is és erdélyi magyar sorstársainak is. De éppen attól vált nemcsak íróvá, hanem jelképpé, ma­gatartásmintává, hogy pokolian nehéz körülmények között is példát mutatott, mindennek ellenére képes volt megma­radni helyben maradni, kitartani szülő­földje mellett. És bebizonyította, hogy bármilyen körülmények között lehet a napi politikai viharaitól függetlenül iga­zat mondani.. Korán fölkeltette érdeklődését a társa­dalmi valóság. Édesapja legnagyobb ré­mületére már ötödikes gimnazista korá­ban földosztást követelt. Kolozsvárott a Móricz Zsigmond Népi Kollégiumban tanult. A Világosság című lapnál riporterkedett, majd a Éalvak Népe szer­kesztésében csiszolgatták a stílusát, ad­ták a kezébe a világirodalom számos szerzőjének fontos kötetét. A hazai szerzők közül Tamási Árontól tanulta a legtöbbet. A mese, a közlés­vágy a szabadság terepévé vált számára. Első hősei igazi erdélyi figurák, akik küzdenek ugyan a sorsukkal, de belső derűjük szinte megrendíthetetlen. Sütő rendületlenül írja novelláit, majd az öt­venes évek derekán elhallgat, a görög irodalmat, a képzőművészetet tanulmá­nyozza. Következtetéseit esszékben fo­galmazza meg. Az esszé az egyik legfon­tosabb műfajává válik. Egyre több drá­mát is ír, az erdélyi színjátszás nagyjai - például Harag György, Kovács György, Héjjá Sándor - szinte ki is követelik tőle az újabb és újabb darabokat. Magyaror­szágon is műsorról levehetetlen előadás­sá válik a Madách Színházban a Csillag a máglyán, a Nemzetiben a Káin és Ábel, A Vígben sikert arat Álomkommandó című darabja, amelyben a fasizmus és a jelenkori terror között von párhuzamot. A jelenkori terror miatt ő maga elveszti egyik szemének világát, de ezután is to­vább dolgozik. Bámulatos egységben van nála a kimondott szó és a cselekedet. Hisz abban, hogy a régi sebek begyó­gyulhatnak, hiszi, hogy ebben a művek is segíthetnek. Számára az irodalom gyónás. Meggyónja mindazt, amit sors­társai tán nem tudnak olyan jól kifejezni, mint ő. Az erdélyi magyar kisebbség életét alkotásaiban egyetemes érvényű­vé emeli. Szeretik, olvassák. Dedikálása alkal­mával hosszú sorok kígyóznak az aláírá­sáért. A Magyar írószövetség korábban már Nobel-díjra is felterjesztette. Ezt ugyan nem kapta meg, de a Herder-díj- nak birtokosa. "Ha az író együtt érez egy emberi közösséggel, az valamiféle hatalom" - mondta egy régebbi interjújában. O rendelkezik ezzel a hatalommal. (Bóta Gábor) 1996 június 15. (9 éve történt) Meghalt Ella Fitzgerald amerikai dzsessz énekesnő. 1934-ben tűnt fel a harlemi Apolló Színház amatőr tehetségkutató versenyén, majd Chick Webb zenekarához szerződött. Első lemezfelvétele "Love and Kisses" címen 1935-ben volt, legnagyobb slágere, "A-tisket, A-tasket" 1938-ban jelent meg. Chick Webb halála után 1939-ben átvette a zenekar vezetését, 1940-től szólistaként szerepelt világ körüli turnékon és európai fesztiválokon. Betegsége miatt az 1980-as években egyre kevesebbet koncertezett. Háromszor lett az "Év Dzsesszénekesnóje", nyolcszor kapott Grammy-díjat. 1893 június 15. (112 éve történt) Budapesten meghalt Erkel Ferenc zeneszerző, *9* A NEMZETI OPERA MEGTEREMTŐJE, A MAGYAR HIMNUSZ MEGZENÉSÍTÓJE. Erkel Ferenc gyerekkorától kezdve zeneközeiben élt, hiszen tanító édesapja egyházi karnagy is volt. Nagyváradi és pozsonyi tanulmányai után 18 évesen Kolozsvárra szegődött házi zenetanárnak. Később zongoraművészként és alkalmanként zeneszerzőként, illetve karmesterként kereste kenyerét. 1834-ben került Pestre, ahol több színháznál volt karnagy', majd 1837-tő! harminc éven át első karmester és zenei vezető volt a Pesti Magyar (később Nemzeti) színháznál. Első operája, a Bátori Mária 1840-ben készült, 1844-ben mutatták be a Hunyadi Lászlót, majd megnyerte azt a pályázatot, amelynek köszönhetően ő zenésíthette meg Kölcsey Himnuszát. 1853-ban az ő vezetésével alakult meg a Filharmóniai Társaság, 1861-ben pedig bemutatták leghíresebb operáját, a Bánk Bánt. Későbbi művei már nem voltak igazán sikeresek, viszont rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatásáért. 1875-ben közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál, főzeneigazgatója lett az 1884-ben megnyílt Operaháznak, mindemellett nemzetközi hírű sakkozó is volt. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents