Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-06-17 / 207. szám
4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Amerika hírei 2005. JÚNIUS 17. Korlátozta a NATO-tényfeltárást a két nagyhatalom MÉGIS KIVIZSGÁLÁS ✓ Az Egyesült Államok hirtelen növelte a nyomást a “terrorellenes háborúban” szövetségesnek számító Üzbegisztánra, vizsgálatot sürgetve a május 13-ai andizsáni mészárlás ügyében. Sajtóhírek szerint korábban Washington és Moszkva együttesen akadályozta meg a vérengzés NATO általi kivizsgálását. Bush is bezárná Guantánamót? Nem zárta ki a guantánamót támaszpont bezárását George Bush, akit több emberjogi szervezet és Jimmy Carter is a fogolytábor felszámolására szólított fel. Két nappal később azonban Donald Rumfeld védelmébe vette a tábort. Június IS. Az amerikai elnök június 13-án a Fox hírtelevíziónak adott nyilatkozatában még úgy fogalmazott, hogy minden lehetséges változatot meg kell vizsgálni az ország védelmének érdekében. “Azt viszont semmiképpen sem akarjuk, hogy valaki visszajöjjön, és megtámadjon minket” - fogalmazott Bush. Az elnök ugyanakkor abszurdnak nevezte az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet vezetőjének állítását, aki a szovjet Gulághoz hasonlította Guantánamót. A fogolytábor megnyitása óta kritikák kereszttüzébe került, az elmúlt hónapokban pedig egyre többen követelték a kubai támaszpont bezárását. Az Egyesült Államok ott őrzi az Afganisztánban elfogott lázadókat és terroristagyanús személyeket, sokak szerint embertelen körülmények között. A Newsweek hírmagazin májusi riportjában szellőztette meg, hogy az őrök többször is megalázták az iszlám szent könyvét, a Koránt. Bár a lap később a Fehér Ház nyomására bocsánatot kért valótlan állításai miatt, később Washingtonban is elismerték, hogy valóban történtek hasonló incidensek a táborban. Néhány napja Jimmy Carter volt elnök is a támaszpont bezárását követelte. Ismét védelmébe vette ugyanakkor a guantánamói fogolytábort az amerikai védelmi miniszter, Donald Rumsfeld június 15-én. A Pentagonban tartott sajtótájékoztatón azzal érvelt, hogy már csak azért sem zárják be a börtönt, mert nem tudnák hová vinni a foglyokat. Az Egyesült Államokban ugyanis szerinte nincs olyan hely, ahol ennyi embert tudnának fogva tartani. Rumsfeld elmondta azt is: az amerikai adófizetőknek több mint százmillió dollárjába került a börtön kialakítása, létrehozása és működtetése pedig évi kilencven-ki- lencvenöt milliót emészt fel. (radio.hu) Szerkesztette: Fazekas Krisztina Június 15. Washington, amely katonai bázist üzemeltet a közép-ázsiai volt szovjet államban, nyomást kezdett gyakorolni Iszlám Karimov üzbég elnökre, hogy folytasson vizsgálatot a Taskent által levert andizsáni tüntetés ügyében. A lázadó városba katonaságot vezényeltek, s a hivatalos adatok szerint a zavargások leverése 173, nem kormányzati szervezetek szerint 500-1000 halálos áldozattal járt - írja az AFP A kelet-üzbegisztáni városban több, iszlám szervezkedés vádja miatt felelősségre vont üzletember elleni ítélet miatt törtek ki kormányellenes zavargások. A rögtön elrendelt hírzárlat miatt nem ismerjük pontosan a tömeg követeléseit. Nem egyértelmű az sem, mennyiben játszott szerephez az iszlám vallás, illetve annak esetleges háttérbe szorítása az események során. Elemzők szerint a kormányzat ürügyként használta fel az iszlámista szervezkedés vádját a rivális üzleti és politikai körök megrendszabá- lyozása érdekében. Trent Duffy Fehér Ház-i szóvivő kijelentette: az amerikai Június 14. Amerika, bár a hivatalos nyilatkozatokból ez nem feltétlenül derül ki, már évek óta gyanakvással tekint az európai integrációra. A nemrégiben két népszavazáson elbukott EU-alkotmányt az itteni külpolitikai elemzők eleve azzal vádolták, hogy kiürítené a NATO-t és Európát a partnerség helyett az Amerikával folytatott rivalizálás útjára vinné. Az erővel alátámasztott önállóság, vagyis az Amerikától való függetlenség adminisztráció hiteles, független nemzetközi vizsgálatot követel az Andizsánban történtek ügyében. A helyettes elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy a kormányzat “egy szólamban” beszél a vérengzés kérdésben. A külügyminisztérium szintén kiemelte: Condoleez- za Rice levélben figyelmeztette Iszlám Karimov üzbég elnököt, hogy “ismételten felhívja” a történtekkel kapcsolatos vizsgálat kezdeményezésére. Áz amerikai külügyminiszter figyelmeztette kirgiz kollégáját is: helytelenül tette, hogy visszaadott az üzbég hatóságoknak négy menekültet anélkül, hogy konzultált volna az ENSZ Menekültügyi Hatóságával. Kirgiziába ötszáz üzbég menekült érkezett a megtorlások elől menekülve. Nem véletlenül ismételgeti a washingtoni adminisztráció, hogy sürgeti a történtek kivizsgálását. A Washington Post ugyanis arról cikkezett, hogy az Egyesült Államok és Oroszország együttesen akadályozta meg a vérengzés NATO általi kivizsgálását. A Washington Post értesülései szerint Nagykoncepciója mögött a francia-német tengely áll. Ráadásul Németország a keleti tartományokkal való újraegyesülés óta túlságosan nagy, erős és öntudatos. Washingtonból nézve semmi szükség nincs arra, hogy ez a folyamat újabb momentumhoz jusson az állandó BT-tagsággal. Az USA-nak katonai, politikai és gazdasági értelemben is szüksége van az afganisztáni német szerepvállalásra, illetve az Iránnal folytatott tárgyalásokban való német részvételre. Ugyanakkor érvényben maradt a terror elleni globális háború kezdetén kiadott jelszó - aki nincs velünk, az ellenünk van. Washington a francia-német párossal folytatott alkuk és viták során elsősorban Nagy-Britanni- át, illetve az EU új tagállamait, közülük is főként Lengyelországot támogatja. Ez várhatóan akkor is így marad, ha a német érdekeket nem Schröder, hanem a George W. Bushhoz ideológiai értelemben közelebb álló kereszténydemokrata Angela Merkel jeleníti majd meg. A Németországban állomásozó amerikai erők drasztikus - és Berlinnek anyagi veszteséget okozó - létszámcsökkentése sem az elmúlt választáson az Amerika-ellenes hangulatra alapozó Schröder személyének szól, hanem az USA hosszabb távon változó prioritásait tükrözi. (Népszabadság Online) Britannia és más államok védelmi miniszterei sürgették a vérengzés ügyében indított vizsgálatot, míg az amerikai és a speciális együttműködés keretében a tanácskozásokon részt vevő orosz delegáció ellenezte azt. Amerikának szemére hányták: nagyon jól ismeri Karimov rendszerét, tud az emberi jogok semmibe vételéről és a kínvallatásokról. A lap úgy tudja: Washingtonban is ellentéteket gerjesztett a kérdés megítélése. Míg a Pentagon szerint egy ilyen vizsgálat veszélyezteti, hogy az Egyesült Államok zavartalanul használhassa az ország déli részén fekvő kánabadi légitámaszpontját, a külügyminisztérium a történtek kivizsgálását támogatta. (Magyar Hírlap Online) Vádirat a Pentagon elemzóje ellen Egy Pentagon-elemző ellen vádiratot nyújtott be a vádesküdtszék. Azzal vádolják, hogy titkos dokumentumokat juttatott el egy Izrael-barát lobbicsoportnak. Lawrence A. Franklin Pentagonelemző ellen hat vádpontból álló vádiratot nyújtott be az ügyében eljáró vádesküdtszék - derült ki egy, a napokban nyilvánosságra hozott dokumentumokból. Az elemzőt azzal vádolják, hogy titkosított dokumentumokat juttatott el egy Izrael-barát lobbicsoportnak, az Ámerican Israel Public Áffairs Committee-nek (Amerikai Izrael Közügyek Bizottság, AIPAC). A vádak szerint emellett egy külföldi (izraeli) kormány “ügynöke” számára is információkat szolgáltatott ki az elemző. A vádirat már májusban elkészült, de csak most tették hivatalosan közzé. (Magyar Nemzet Online) I Schrödernek mondom, Merkel is értse A GYANAKVÓ USA A múlt héten ismét felszínre került amerikai-német feszültség Schröder kancellár távozása után várhatóan enyhül, de teljesen nem fog elosztani. Az Irak miatti véleménykülönbség mellett más, mélyebb okok miatt sem támogatja az USA Németország állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
