Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-06-03 / 205. szám

2005. JÚNIUS 3. Évforduló MAGYAR SZÓ —A HÍD Feszty Árpád 1914. JÚNIUS 1. (91 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Feszty Árpád festőművész Feszty Árpád főleg vallási tárgyú és történeti képeket festett. 1874-től Mün­chenben, 1880-81-ben Bécsben tanult. Hazatérése után Golgota és Bányasze­rencsétlenség c. festményei megalapoz­ták hírnevét. Népszerűségét elsősorban a Magyarok bejövetele (1896) c. körkép­ének köszönhette, amelyet többek közre­működésével festett meg. Feszty 1891-es párizsi tartózkodása alatt látta a napóleoni háborúról festett körképet (Detaille és Neuville napóleoni csataképét), s állítólag azonnal elhatároz­ta, hogy ő is fest egyet. Először a bibliai Özönvíz legendáját akarta megfesteni, de apósa Jókai Mór javaslatára végül is a ma­gyarok bejövetele lett a festmény témája. Jókai valószínűleg előre látta a vállalkozás anyagi nehézségeit, ezért a közelgő Mil­lenniumra apellálva vette rá vejét a téma megváltoztatására. Az akcióhoz pártfogó­Thomas Mann 1875. JÚNIUS 6. (130 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Thomas Mann, Nobel­DÍJAS NÉMET ÍRÓ (VARÁZSHEGY, MARIO ÉS A VARÁZSLÓ). 1875. június 6-án Lübeckben szüle­tett jómódú régi patrícius-család­ból.1893-ban Münchenbe költözött, és miközben egy biztosítótársaságnál gya- komokoskodott, előadásokat hallgatott az egyetemen. 1895-től 1897-ig fivéré­kat is szerzett. A gigantikus mű megvaló­sítására Fesztyék részvénytársaságot hoz­tak létre. A hitelesség kedvéért pedig a nagy munkára készülő festők megláto­gatták a Vereckei-hágót és a munkácsi­síkságot. Először a festmény kiállítására szolgáló épület lett készen, majd a Belgi­umban szőtt vászonhoz látott hozzá a húsz-egynéhány magyar festő. Érdekes anekdota, hogy amikor a Belgiumból ha­zahozott hatalmas felületű vásznat Fesztyné meglátta, ájultan esett össze, vé­giggondolván, hogy ezt az irdatlan felüle­tet kell férjének és társainak két év alatt befestenie. A képen sok magyar festő dolgozott, köztük Mednyánszky László, Újváry Ignác, Spányi Béla, Olgyai Fe­renc. A sátorozási jeleneteket Pálya Ce- lesztin festette, a lovak mestere Vágó Pál volt, de kijutott a munkából Barsy Adolf­nak, Ziegler Károlynak és Mihalik Dáni­elnek is. A mű szellemi irányítója Feszty volt, aki saját magát festette Árpád vezér­nek, de ráfestette a képre apósát és bará­tait is. A kép állítólag felesége, Jókai Róza keze munkáját is őrzi. Szenzációszámba ment a körkép elkészülte. A befejezett művet először 1894. május 12-én láthatta a nagyközönség. Jelenleg az Ópusztaszeri Történelmi Parkban található. Feszty 1899-1902 között Firenzében élt, ahol megfestette Krisztus temetése c. nagy triptychonját. 1902-ben hazajött, s állandó anyagi gondokkal küszködve fes­tette apró életképeit. Falfestményei közül legismertebb az Operaház előcsarnokát díszítő, a hangok eredetét ábrázoló kilenc képe. Művészete az akademizáló és natu­ralista tendenciákat elegyítette. Műveit az Magyar Nemzeti Galéria őrzi. vei, Heinrich Mann-nal együtt Itáliá­ban időzött. Első regényének, az 1901- ben megjelent A Buddenbrook-háznak a nagy sikere után csak az írásnak szen­telte magát. Végleg megtelepedett Münchenben, házat vett, családot ala­pított, öt gyermeke született és polgári jómódban élt. Sorra jelentek meg mű­vei, amelyek révén Európa legnagyobb és legtekintélyesebb polgári íróinak egyike, idővel valóságos írófejedelem lett. 1929-ben Nobel-díjjal tüntették ki. 1933-ban a fasiszta hatalomátvétel után néhány nappal még azzal a szán­dékkal utazott külföldre, hogy hazatér, de olyan sajtó- és rádióhajszát indítot­tak ellene, hogy megváltoztatta szándé­kát. Rövidesen müncheni házát is le­foglalták, és az író lányának éppen hogy csak az ottmaradt kéziratokat sikerült kimentenie. Thomas Mann Svájcban, a Zürichi tó partján telepedett le. 1938- ban az Egyesült Államokba emigrált, és a II. világháború alatt szépirodalmi munkássága mellett rádióbeszédekben, közíróként is próbált hatást kifejteni. 1952-ben visszatért Svájcba, és ismét a Zürich melletti Kilchbergben telepe­dett le. 1955. augusztus 12-én Zürich­ben halt meg. Rövidek 1977. június 4. (28 éve történt) Meghalt Kovács Margit keramikus, szobrász, a modem magyar kerámiaművé­szet egyik megteremtője Budapesti, bécsi, müncheni iskolák után Dániában és Franciaországban volt ta­nulmányúton. Egyaránt mestere a körplasztikának és a domborműnek, az agyag- bavésett rajzos csempéknek, korongolt és felrakott edényeknek, a mázak finoman árnyalt keverésének. Alkotómunkásságának középpontjában az ember áll. Téma­köre kifogyhatatlanul gazdag, változatos: reális hangvételű portrék, biblikus kom­pozíciók, groteszk figurák és zsánerképek, népdalillusztrációk, zsúfolt díszű kor­sók, tálak. Világa összességében egységes hatasú, sajátosan egyéni hangú, hazai ta­lajban gyökerezik, ugyanakkor modem és európai. 1976. június 4. (29 éve történt) Meghalt Latinovits Zoltán színész, érdemes művész, a magyar színházművé­szet kiemelkedő egyénisége, posztumusz Kossuth-díjas. (Szegénylegények (1965), Hideg napok (1966), Isten hozta, őrnagy úr! (1969), Szindbád (1971). Építész diplomát szerzett, majd a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. 1962-ben került a fővárosba, a Vígszínházhoz. Játszott és rendezett Veszprémben. Utoljára a Fővárosi Operett Színházban lépett fel. Szuggesztív indulatok, belső tűz, az érzelmek és az értelem harmóniájából fakadó alakábrázolás jellemezte mű­vészetét. 1959-ben filmezett először. Több mint ötven filmben játszott, legemlé­kezetesebbet az Isten hozta őrnagy úr és a Huszárik Zoltán rendezte Szinbád sze­repében alakított. Kiváló volt Ady, József Attila, Illyés Gyula verseinek előadója­ként is. Rendezőként is a megszállottság és a kérlelhetlen igényesség jellemezte. 1924. június 3. (81 éve történt) Meghalt Franz Kafka cseh író. 1883. július 3-án született a prágai óvárosban, Herman Kafka jómódú kereske­dő és Julie Löwy legidősebb fiaként. A prágai német gimnáziumba járt; a prágai egyetemen szerzett jogi doktorátust. Életének és műveinek problémáit meghatá­rozta az a tény, hogy német anyanyelvű zsidóként élt Prágában a Monarchia utol­só éveiben. 1907-től 1922-ig biztosító intézeti tisztviselő volt. Ezután betegsége miatt haláláig (1924. június 3-án, a Bécs melletti Kierlingben) szanatóriumban élt. Legfontosabb művei az Amerika, A per és A kastély című regények, továbbá el­beszéléseinek gyűjteménye már korábban megjelentek magyarul. Allen Ginsberg 1926. JÚNIUS 3. (79 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Allen Ginsberg ameri­kai KÖLTÓ, A BEAT-NEMZEDÉK KIEMELKE­DŐ ALAKJA. Botrányokban, tragikus és groteszk eseményekben gazdag élete a beatnik-lét szelíd és vad szabadságkultuszát, min­denféle hatalom elleni tiltakozását, önve­szélyes életformáját és Zen-buddhista töltésű üdvözülésvágyát is példázza. Ki­érdemelte a "beatnemzedék pápája", a "hippik apja", a "szabad szerelem Budd­hája", de a "korunk Walt Whitmanje, Amerika bárdja" elnevezést is. Világjáró, rituális versmondó kőrútjain az emberi jogok védelmében és az ökológiai ka­tasztrófa elkerüléséért is szót emel. Életé­vel és költészetével tabukat dönt: elénk tárja a szerencsétlen anyja tébolyával megnyomorított saját gyermek- és ifjú­korát, a testi-lelki bomlás poklait, az el­megyógyintézetben és az "alvilágban" szerzett alkalmi tapasztalatait, a különfé­le orgiákat és vágyálmokat - vagyis sze­mélyes életének még a legintimebb, vi- szolyogtató dolgait is. * TÉLI HAIKU Virágaimnak I nem tudtam nevét - most kertem sincsen már. Mellécsaptam egy szúnyognak. Ezt mért csináltam? ­Shortban vagyok § kinn a tornácon; autófények az esőben. OU Anyám szelleme: először vele találkozom a nappaliban. Nem borotválkozom többé, de a rámmeredő szemek tükrömben maradtak. ŰZ Az őrült íjí • kilép a moziból: utca, épp ebédidőben. A tizenötödiken csontot rág egy kutya - Taxik visonganak. Hold a tetőn, giliszták a kertben. Kiveszem ezt a házat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents